Az Orbán-kormány 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetővé vált számára, hogy rendeletekkel felülírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, amire egyébként „rendes” körülmények között nem lett volna lehetősége. Ezt követően született meg a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény, az úgynevezett felhatalmazási törvény, amellyel felhatalmazást kapott a kormány, hogy a veszélyhelyzet alatt rendeleteivel akár egyes törvények alkalmazását is felfüggeszthesse, eltérhessen azok rendelkezéseitől és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

Különleges jogrend háborús veszélyhelyzetben

Az Országgyűlés 2022. május 24-én fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A két jogszabály már másnap hatályba lépett. Május 24-én pedig az a kormányrendelet látott napvilágot, amely az ukrajnai fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel május 25-étől Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Az Alaptörvény tizedik módosítása vezette be a háborús veszélyhelyzet fogalmát:

A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával két évvel ezelőtt, 2022. november 1-jétől a korábbi hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült tudniillik az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Így napjainkban a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:

1. hadiállapot,
2. szükségállapot,
   
3. veszélyhelyzet.

Az Alaptörvény kilencedik módosítása alapján a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, amit a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthat, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

Felhatalmazás drasztikus intézkedésekre

A kormány háborús veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései alapján – egészen drasztikus intézkedések bevezetésére is felhatalmazással bír. És bár felhatalmazása van rá, a kormány eddig ilyen intézkedéseket még sohasem vezetett be. Csak néhány példa:

• halasztást nem tűrő esetben közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető a kormány rendelete, amit a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni;
• amennyiben a veszélyhelyzet több vármegyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig –, miniszteri biztos nevezhető ki;
• a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át a polgármestertől;
• rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg;
• a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítására a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezetteknek rendelettel szerződéskötési kötelezettséget írhatnak elő;
• a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából a gazdálkodó szervezet működése a Magyar Állam felügyelete alá vonható;
• a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma meghatározott időtartamra vagy meghatározott útvonalra korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható;
• korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, amit a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni;
• a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén a közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását megtilthatja;
• elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.

Újabb hosszabbítási javaslat

A parlament 2022. november 22-én fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a háborús veszélyhelyzet egymás utáni többszöri meghosszabbítását, alkalmanként legfeljebb 180 nappal. Azóta négy ízben hosszabbították meg a veszélyhelyzetet, a legutóbb, április 10-én, amikor az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig meghosszabbítsa.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes október 15-én nyújtotta be a parlamenthez a kormány nevében a legújabb hosszabbítási javaslatot. Az előterjesztés indoklása szerint

az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban nem változtak.

A törvényjavaslatról hétfő délután tartják a zárószavazást. A felhatalmazáshoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(Borítókép: Orbán Viktor (k), Semjén Zsolt (első sor b) és Gulyás Gergely (első sor j) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)