Egy friss felmérés szerint egyöntetű a magyar emberek álláspontja abban a kérdésben, hogy a kormányoknak cselekedniük kell a klímaváltozás lassítása és negatív hatásainak megfékezése érdekében. A kormány szeptemberi árvízvédelmi intézkedéseivel a válaszadók túlnyomó többsége elégedett, azonban nagy az egyetértés abban, hogy több forrásra lenne szükség a kórházak és iskolák klimatizálására.
Elsöprő, 87 százalékos többségben vannak azok, akiket közvetlenül érintenek a klímaváltozás negatív hatásai – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített kutatásából. A legtöbb válaszadót a forró nyarak és a szélsőséges időjárási jelenségek aggasztják.
A klímaváltozás létezését nem tagadók – 100-ból csupán 2 ember nem hisz a létezésében – 95 százaléka szerint a kormányoknak foglalkozniuk kell a klímaváltozás lassításával és a következményekre való felkészüléssel, és csupán 3 százalék gondolja ennek ellenkezőjét.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz-kormányok az elmúlt 14 évben eleget foglalkoztak-e ezzel a kérdéssel, a megkérdezettek 60 százaléka nemmel felelt, további 9 százalék pedig inkább nemmel, vagyis 10-ből 7 ember ebbe a kategóriába sorolható, miközben minden tizedik mondott csak igent, és 8 százalék inkább igent a kérdésre.
A kormánypárt szavazóinak többsége – 54 százalék igen a 34 százalék nemmel szemben – elégedett az erőfeszítésekkel, miközben az ellenzéki pártok hívei keveslik az elmúlt majd’ másfél évtized intézkedéseit.
Az emberek 93 százaléka szerint a kormánynak több forrást kellene biztosítania a kórházak és iskolák klimatizálására, 5 százalék szerint nincs erre szükség. A válaszadók 91 százaléka támogatná, hogy a kormány több forrást biztosítson az energetikailag elavult, pazarló lakóépületek szigetelésére, például pályázati források biztosításával.
A magyarok 70 százaléka szerint az állam jól vagy inkább jól teljesített a szeptemberi árvízi védekezés során.
Míg a kormánypárti szavazók 94, a tiszások 63, a bizonytalanok 66, a többi ellenzéki párt híveinek viszont csupán 42 százaléka elégedett az áradás központi kezelésével, Addig abban viszonylag egyöntetű a társadalom véleménye, hogy az államnak további gát-, és mobilgát-építésekkel, valamint más szükséges beruházásokkal kellene készülnie a jövőben várható árvizekre.
A kutatás vizsgálta, hogy hogyan vélekednek az emberek az olyan beruházásokról, mint a víztározók és csatornák építése, amelyekkel az országban lehetne tartani a vizet, hogy azt öntözésre lehessen használni, enyhítve az aszályok és az elsivatagosodás mezőgazdaságra gyakorolt hatását. A beruházásokat 90 százalék támogatná, és csupán 100-ból 2 ember vélekedik ellenkezőképpen.
A magyarok 78 százaléka szerint a klímaváltozás valóban létezik, és nagy aggodalomra ad okot, míg 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy létezik, de a hozzá kapcsolódó félelem túlzó.
Azok körében, akik szerint létezik a jelenség, 65 százalék gondolja, hogy a klímaváltozást elsősorban emberi tevékenység okozza, 29 százalék szerint viszont bár ennek is van szerepe, más tényezők okolhatók elsősorban a felmelegedésért. Felelősként 68 százalék az emberi túlfogyasztást jelölte meg válaszként, de szorosan e mögött 67 százalékot kaptak a nagyvállalatok, és 41 százalékot a kormányok.
Elsöprő, 87 százalékos többségben vannak azok, akik saját életükben is érzik a klímaváltozás negatív hatásait. Ezzel szemben 3 százalék pozitív hatásokat tapasztal, 8 százalék viszont nem érzékel semmiféle változást. A legtöbben – 51 százalék – a forró nyarak miatt aggódnak, 50 százalékot a szélsőséges időjárás zavar, a válaszadók 42 százaléka az aszályok miatt aggódik. A klímaváltozást nem tagadó válaszolók 80 százaléka úgy érzi, tesz valamit a környezet védelme érdekében, 17 százalék viszont nemmel válaszolt.