Révész Zsuzsát, az RTL egykori kommunikációs vezetőjét múlt szombat este ölték meg több késszúrással a budapesti lakása előtt. A gyilkosság 18 éves gyanúsítottját másnap hajnalban fogták el, aki ismerőseik szerint az 51 éves áldozatot hibáztatta azért, hogy a nő 17 éves lánya szakított vele. Cikkünkben utánanéztünk, van-e jelentősége annak, hogy az elkövető csak nemrég lett felnőttkorú, milyen enyhítő és súlyosító körülményekkel számolhat, illetve „diagnosztizálható problémái” miatt mentesülhet-e a büntetőjogi felelősség alól.
A rendőrség közleménye szerint november 2-án 18 óra 50 perc körül Budapest II. kerületében egy 18 éves férfi késsel több alkalommal megszúrta volt barátnőjének 51 éves édesanyját. A mentőszolgálat munkatársai megpróbálták újraéleszteni a nőt, de az életét már nem tudták megmenteni. A helyszínről a férfi elmenekült. A kiadott körözés alapján november 3-án hajnali négykor, a kisteleki buszpályaudvaron elfogták Sz. Tamást.
Azóta kiderült, hogy az áldozat Révész Zsuzsa, az RTL egykori kommunikációs vezetője volt. A TV2 Tények című műsora szerint a 17 éves lány és barátja, Sz. Tamás Németországban éltek. Miután a fiú állítólag megverte a párját, a lány szülei kocsiba ültek, hazahozták, és azonnal a Szent János kórházba vitték látleletet vetetni. Szombaton éppen ezzel az okmánnyal ment be az édesanya a kapitányságra, hogy feljelentést tegyen. Amikor hazaért, hívta a családját. Ezután támadt rá lesből, a ház zárt parkolójából Sz. Tamás. Ismerőseik szerint Révész Zsuzsát hibáztatta azért, hogy a lánya szakított vele.
Sz. Tamást a Budapesti Rendőr-főkapitányságra állították elő, ahol az Életvédelmi Osztály nyomozói emberölés bűntettének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A hatályos Büntető törvénykönyv szerint az emberölés alapesetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az elkövetés módja alapján úgynevezett súlyosító körülmények is szóba jöhetnek:
Ha ugyanis a bíróság úgy ítéli meg, hogy az emberölést előre kitervelten, illetve aljas indokból vagy célból követték el, a gyilkos büntetése tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet.
Sz. Tamás 18 éves, azaz büntetőjogi szempontból felnőttkorú. Révész Zsuzsa egykori RTL-es barátnője szerint az áldozat „hetek óta próbált segítséget kérni, mert kiskorú lánya bántalmazó kapcsolatba keveredett egy éppen nagykorú fiúval”. Büntetőjogi szempontból azonban nincs jelentősége annak, hogy az elkövető nemrég múlt 18 éves.
Aki a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét már betöltötte, felnőttkorúnak számít. A felnőttkorúakra pedig – éveik számától függetlenül – azonos szabályok vonatkoznak.
Kivéve: életfogytig tartó szabadságvesztés kizárólag azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.
A gyermekvédelmi törvény egyik értelmező rendelkezése szerint „fiatal felnőtt az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be”. A fiatal felnőtt fogalmának pedig a büntetéskiszabásnál van jelentősége. A Kúria Büntető Kollégiuma szerint „a fiatalkor nem enyhítő körülmény, ilyennek értékelhető azonban, ha az elkövető a büntethetőség határát jelentő tizennégy éves életkort nem sokkal haladta meg, vagy fiatal felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette”. Ugyanakkor „a büntetlen előélet enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, úgynevezett fiatal felnőtt”.
Vagyis a fiatal felnőtt esetében a büntetlen előélet nem számít enyhítő körülménynek, de az életkor önmagában igen.
A rendőrség közlése szerint Sz. Tamás gyanúsított megtagadta a vallomástételt. Döntése hátterében bizonyára védői megfontolások húzódhatnak meg.
Az áldozat barátnője szerint a szülők kérték az orvosokat, hogy segítsenek. Sehol nem kaptak segítséget, dacára annak, hogy elmondták: valószínűleg diagnosztizálható problémák vannak a fiúnál. És ahol van diagnózis, ott lehetett volna gyógyszeres kezelés is.
A gyanúsított (védője) feltehetően abban bízik, hogy mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól. A törvény szerint tudniillik nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. Másrészt a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
A kóros elmeállapot tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik az elmebetegség, a gyengeelméjűség, a tudatzavar, a szellemi leépülés és a személyiségzavar.
Kóros elmeállapotot számos mentális betegség eredményezhet. A skizofrénia, azon belül is a paranoid skizofrénia gyakran társul parancs formájában megjelenő akusztikus hallucinációkkal vagy érzékcsalódásokkal. Büntetőjogi szempontból a pszichopátia is hatalmas jelentőséggel bír, ugyanis a bűnelkövetők körében kifejezetten magas az ebben a betegségben szenvedők aránya.
Mindenesetre a kérdés eldöntésében kulcsszerep hárulhat majd az igazságügyi orvosszakértőkre, akik szakvéleményt készítenek a gyanúsított elmeállapotáról.
(Borítókép: A Budapesti Fegyház és Börtön főbejárata 2022. április 28-án. Fotó: Nagy Tamás / Index)