Múlt héten salátatörvény-tervezetet nyújtott be a kormány, amely mások mellett a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt is számos ponton módosítja – írta egy közösségi médiás bejegyzésben a Közlekedő Tömeg nevű civil szervezet.

Szerintük a törvényjavaslatban – bár az az eddig is hatályos személyszállítási törvényhez hasonlóan definiálja a személyszállítási alapellátást, azonban – az eddigi ajánláshoz képest mostantól normatív előírásként szerepel mind munkanapokon, mind hétvégéken a járásközpontokba tartó napi három, a járásszékhelyek és vármegyeszékhelyeik közt pedig napi két közvetlen járatpár.

Ez sajnos azt sejteti, hogy a járműhelyzet további romlását a kormány nem karbantartással és járműbeszerzéssel, hanem úgy tervezi kezelni, hogy megteremti a törvényi lehetőségét annak, hogy ha nincs jármű, akár lényegesen ritkábban is közlekedhessenek a járatok. Innentől majd lehet a személyszállítási törvényre mutogatni, hogy járműfronton nincs semmi látnivaló, az utasoknak ennyi jár

– írták a Facebookon. 

A menetidő is növekedhet

A Közlekedő Tömeg szerint a törvényjavaslat kínosan sokat foglalkozik a „párhuzamosságok” felszámolásának kérdésével, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy jó sok olyan busz- és vonatjáratot ki lehessen majd húzni a menetrendből, amelyre valaki hasraütés-szerűen rákiabálja, hogy párhuzamos valamivel.

Ami pedig egészen hajmeresztő, hogy a párhuzamos járat megszüntetése esetén akár 50 százalékos menetidő-növekedést is tolerálna a javaslat az utasok oldalán, ami lényegében bármilyen brutális járatritkításhoz jogalapot adhat. Például kapásból le lehetne állítani a Gyöngyös–Budapest gyorsbuszokat, elvégre azok »csak« negyedórával gyorsabbak a vonatnál

– hívta fel a figyelmet a civil szervezet.

Arra is figyelmeztettek, hogy a 2023 nyarán végrehajtott vasútvonal-bezárások jövőbeni folytatását megkönnyítendő, a törvénytervezet eltörli a MÁV számára az érintett településekkel a vonalbezárások előtt elvileg kötelező konzultációt, illetve a továbbiakban miniszteri járati engedély sem kell ahhoz, hogy a MÁV kénye-kedve szerint bezárhassa a vasútvonalait, és azokat buszokkal pótolja.

Megjegyzendő, hogy már a tavalyi vasútbezárásokkal érintett településvezetők sem tudtak arról, hogy velük a MÁV konzultált volna, az ennek nyomait rögzítő dokumentumokat és Lázár járati engedélyét pedig (ha léteznek) a Közlekedő Tömeg Egyesület által indított per nyomán született elsőfokú bírósági ítélet ellenére sem hozzák nyilvánosságra. A jövőbeli bírósági felelősségre vonásnak azzal is igyekszik elébe menni a tervezet, hogy kimondja: a szakminisztérium gyakorlatilag bármilyen kontroll nélkül „dönthet a közlekedés módjának megváltoztatásáról” – véli a szervezet.

Korlátozná a sztrájkjogot is

A tervezet korlátozná a sztrájkjogot is, ugyanis a törvény a MÁV-ot és a Volánt minden évben sztrájkmenetrend készítésére kötelezi, melyet a szakminisztérium fogad el. Egy esetleges sztrájk esetén a közlekedési szolgáltatók kötelesek lesznek a sztrájkmenetrendben meghatározott járatokat közlekedtetni – ez azt jelenti, hogy a munkabeszüntetés lehetséges mértéke és ezáltal a munkavállalók sztrájkjoga a továbbiakban a miniszter jóakaratától függ majd – hangsúlyozta a Közlekedő Tömeg.

Miközben a nyáron Lázár János az újabb kudarcokat leplezni kívánó kommunikációs elterelés, az ötpontos akcióterv részeként emlegette a nemsokára érkező új személyszállítási törvényt, a konkrétumok nyilvánosságra kerülése után már mélyen hallgat róla. Ez annyiban nem meglepő, amennyiben a salátatörvény-tervezet minden vonatkozó és érdemi pontja az országszerte kívánatos vonalhálózati és menetrendi fejlesztések helyett a vidéki térségekben levezényelt járatritkításokat, mellékvonal-bezárásokat, valamint a MÁV–Volán-dolgozók már eddig is korlátozott sztrájklehetőségének teljes eltörlését készíti elő

– közölte a civil szervezet.