Nemzetközi mRNS-konferencia kezdődött Szegeden, amelynek két díszelőadója a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin és Drew Weissman. Az amerikai orvosprofesszor elárulta: felesége nem örül, mert a stockholmi gála óta még kevesebbet van otthon. A Szegedi Tudományegyetem rektora szerint az új mRNS-technológián alapuló terápiás kutatások néhány éven belül alapvetően fogják megváltoztatni az orvosi kezelést.
Csütörtöktől Szeged ad otthont egy nemzetközi mRNS-konferenciának, amelyen két friss Nobel-díjas is részt vesz díszelőadóként: Karikó Katalin és Drew Weissman. A november 7-én kezdődött konferencián előad Ugur Şahin, a BioNTech társalapítója és vezérigazgatója, valamint további 13 vezető mRNS-kutató Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Belgiumból, Svédországból, Lengyelországból, Svájcból és több magyarországi egyetemről is.
Az mRNS-sel szemben világszerte bizalmatlanság alakult ki bizonyos körökben.
A közösségi oldalakon terjedő összeesküvés-elméletek ellen fel kell venni a harcot, mégpedig tényekkel
– mondta a Szegedi Tudományegyetemen rendezett angol nyelvű sajtótájékoztatón Drew Weissman, aki 2023-ban – Karikó Katalin kutatótársaként – vehette át az orvosi Nobel-díjat.
A legjobb, ha az mRNS-ről minél több tényt osztunk meg a nyilvánossággal
– tette hozzá az amerikai kutató.
Tudományos körökben úgy tartják, hogy a Nobel-díj átvétele után a tudósok kiengednek, és nem ugyanazzal az erőbedobással kutatnak, mint korábban. Az Index azon kérdésére, hogy a stockholmi gála óta ugyanúgy járnak-e be dolgozni, mint korábban, Karikó Katalin és Drew Weissman kijelentette: nem lazsáltak a rangos elismerés átvétele óta.
A feleségem nem örül, mert a Nobel-díj óta még többet dolgozom, és kevesebbet vagyok otthon a családommal
– mondta mosolyogva az amerikai orvosprofesszor. „Nálam sem lassult az ütem” – válaszolt Karikó Katalin, aki azóta rengeteg előadást tartott, és nem titkolt célja, hogy a fiatalokat még inkább bevonja a tudományos munkába.
„Különböző emberek vagyunk, de jól kiegészítettük egymást” – felelte Drew Weissman arra a kérdésre, hogy milyen kutatótárs a magyar származású tudós. „Mindkettőnket hajtott a tudásvágy, és ez volt a motorja az együttműködésünknek” – tette hozzá az amerikai orvosprofesszor.
„Drew felesége azt mondta, hogy a férje nem beszél sokat, naponta csak korlátozott számú szóval rendelkezik. A vitáink során a napi szómennyiséget mindig el is használta” – tréfálkozott a magyar származású tudós, aki – közös munkájuk során – rengeteget tanult az orvostudományról. „Nagyon hálás vagyok Drew-nak, mert sok új dolgot hallottam, például az immunológia területéről” – tette hozzá Karikó Katalin.
Az amerikai tudós elmondta, hogy a Nobel-díj átvétele óta többen ismerik föl, aminek az előnyeit elsősorban a felesége és a gyerekei élvezik.
Nyáron Spanyolországban nyaraltunk, és a feleségem egy szépségszalonban szeretett volna egy új frizurát csináltatni. A fodrászok visszautasították, mert nem volt szabad helyük. A fodrászatban elhelyezett televízió éppen engem mutatott, mire a feleségem közölte: ő az én férjem. Azonnal fogadták
– elevenített fel egy tréfás esetet az amerikai professzor.
Karikó Katalint is többen ismerik fel és a Nobel-díj óta, gyorsabban kap választ az e-mailjeire is, mint korábban. Mindkét tudós úgy vélekedett, hogy az mRNS-módszert a gyógyszeriparban több területen is fel lehet használni.
Sőt – árulta el az amerikai professzor – hamarosan mRNS-kísérleteket fognak végezni a világűrben is.
A Szegedi Tudományegyetem rektora, Rovó László emlékeztetett arra, hogy – Szent-Györgyi Albertnek is köszönhetően – az intézményben a biokémiai és molekuláris biológiai kutatások 100 éves múltra tekintenek vissza. Az SZTE-n több évtizede folyó színvonalas biológiai és orvosbiológiai kutatás volt az alapja az MTA Biológiai Kutatóközpont 1973-as megalapításának. A rektor meggyőződése, hogy az új mRNS-technológián alapuló terápiás kutatások néhány éven belül alapvetően fogják megváltoztatni több területen is az orvosi kezelést.