Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe – hangzott el a Magyar Diabetes Társaság cukorbetegek világnapjához kapcsolódó sajtótájékoztatóján.
„A Nemzetközi Diabetes Társaság adatai szerint a világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a cukorbetegség korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy a felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan” – mutatott rá Várkonyi Tamás, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára.
Az előrejelzések szerint a világon 2045-re már nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami jelentős életminőség romlással jár és hazánkban a várható élettartamot nagyjából 6 évvel rövidíti le – jegyzete meg a szakember.
Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezenfelül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában problémájukkal, ha a prediabéteszeseket is hozzávesszük, a lakosság 20 százaléka érintett lehet. „A betegség sokáig nem okoz tüneteket, a szakorvosok sokszor már a szövődményekkel találkoznak – emelte ki Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke. Mint elmondta, már a diabétesz megjelenése előtt tíz évvel megfigyelhetők laboreltérések, ezért is lenne fontos a rizikócsoportba tartozók szűrése. Az Indexnek kifejtette: ugyan a 2-es típusú cukorbetegek 80 százaléka elhízott, a dohányzás is kiváltó tényező lehet,de vannak olyanok, akiknél hormonális okok állnak a háttérben, mint például a PCOS (policisztás ovárium szindróma) vagy a vérnyomást szabályozó aldoszteron hormon túltengése.
Várkonyi Tamás arról is beszélt, hogy szinte járványszerűen emelkedik a diabéteszesek száma: az elmúlt húsz évben száz lakosra nézve megháromszorozódott a betegség előfordulása.
Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, nagyjából nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben
– említette az aggasztó jelenséget Wittmann István, hozzátéve: az elmúlt években a folyamatos csökkenés után némileg nőtt a mortalitás, főleg az elhanyagolt, több társbetegséggel rendelkezők körében.
„Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabéteszstratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként, hogy – diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Wittmann István. Lapunknak elárulta: a protokoll kidolgozása még folyamatban van, a gyermekeket érintő 1-es típusú diabétesznél a megfelelő iskolai körülmények kialakítása, a 2-es típusú diabétesznél a prevenció, a megelőzés lesz a fókuszban.
A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. „A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban” – részletezte az MDT elnöke.
A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 1990 és 2017 között 74 százalékkal nőtt. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. Nemzetközi adatok szerint a 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség – világított rá előadásában a professzor.
„Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka” – fogalmazott Wittmann István. Az 50 év alatt megjelenő 2-es típusú diabétesz pedig szinte minden népbetegség kialakulására magasabb kockázatot jelent, idősebbeknél az Alzheimer-kór rizikóját növeli. A KSH adatai alapján itthon a szív- és érrendszeri betegségek közül a magas vérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. „Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is”– mutatott rá a professzor, hozzátéve: a rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.
A szív- és érrendszeri megbetegedések óriási anyagi terhet rónak a társadalomra, csak az Európai Unióban évente 169 milliárd euró költséget okoznak, aminek 62 százaléka az egészségügyi ellátásban keletkezik, a betegség okozta termeléskiesés felelős a költségek 21 százalékáért, az intézményen kívüli betegápolás pedig a maradék 17 százalékért. Vagyis az EU minden egyes lakosára közel 150 ezer forintnyi éves kiadás jut.
A cukorbetegség és a hozzá köthető betegségek gazdasági következményei itthon is súlyosak: 2021-ben a diabéteszhez kapcsolható kiadások, vagyis az állami és privát egészségügyi ellátás költségei, meghaladták a 360 milliárd forintot, ami hazánk GDP-jének 0,5 százaléka.
Az MDT a diabétesz diagnózisát követő fél éven belül a hasnyálmirigyrák szűrését is javasolja, ugyanis igazolták, hogy a cukorbetegség 17-szeresére emeli ennek kockázatát. Várkonyi Tamás megemlítette, hogy a cukorbetegek kétharmadánál szemészeti szövődmény alakul ki, ez a vakság egyik vezető oka. „A diabétesz kezeletlenül amputációhoz is vezethet, minden harmadik esetnél ez áll a háttérben. A világon minden 35 percben levágnak egy lábat diabétesz szövődménye miatt”– emelte ki.
A cukorbetegség kezelésének célja a szövődmények megelőzése és az életminőség javítása. „A diabétesz elleni küzdelem Magyarországon is komoly kihívást jelent, amelynek megoldása az egészségügyi szektor szereplőinek szoros kooperációját igényli. Azt tapasztaljuk, hogy minden betegségterületen, ahol jelen vagyunk, nagyon fontos az együttműködés az orvosszakma, a döntéshozók, az innovatív terápiát biztosító gyártók, a betegek és a betegszervezetek között. Ezzel a megállapodással is az a célunk, hogy egy átfogó együttműködést kezdeményezzünk” – mondta Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európáért felelős igazgatója.
Az ellátás hatékonysága és minőségének javítása érdekében a gyógyszercég a Magyar Diabetes Társasággal stratégiai együttműködést kötött 2024. november 7-én, a Magyar Tudományos Akadémián tartott sajtóeseményen. Ennek keretében az alábbi célokat tűzték ki:
Mint kiemelték, bíznak abban, hogy a projekt várható hatása nemcsak a sikeresebb betegútmenedzsmentben, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd. Hosszú távú eredményként remélik, hogy mindez közrejátszik a szövődmények kialakulásának megakadályozásában, valamint a 2-es típusú cukorbetegség előfordulási gyakoriságának visszaszorításában.