Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság a héten kezdte tárgyalni azt az alkotmányjogi panaszt, amelyben a Transparency International Magyarország a szuverenitásvédelmi törvény több rendelkezésének megsemmisítését kérte az alkotmánybíráktól.

A választói akarat befolyásolása

A jogszabályt még tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés. A 2023. évi LXXXVIII. törvény szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata többek között, hogy

• szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz;

• a vizsgálat alá vont szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését;

• javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre;

• évente nemzeti szuverenitásjelentést készít;

• kutatást végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében;

• feltárja és vizsgálja a más állam, valamint külföldi szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket;

• feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére, illetve a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

A hivatal vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként „a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet”.

Kötelezettségszegési eljárás, alkotmányjogi panasz

A magyar jogszabály kiütötte a biztosítékot Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) nem is késlekedett sokat, hiszen idén februárban úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen „az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt”. A bizottság úgy értékelte, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését. A magyar kormánynak az uniós aggályokra adott válaszait nem fogadták el Brüsszelben, ezért Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa októberben közölte, hogy a törvény az Európai Unió Bírósága elé kerül.

Mint korábban beszámoltunk róla, a Szuverenitásvédelmi Hivatal „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolása és támogatása” miatt vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és a vele szorosan együttműködő Átlátszó ellen. A jogvédő szervezetet június 18-án tájékoztatta a hivatal, hogy „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít” a tevékenységükkel kapcsolatban.

A jogvédő szervezet a hivatal fellépése miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszában szóvá tette, hogy olyan jogosítványokkal ruházták fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyekkel élve korlátozás és indokolás nélkül hozzáférést igényelhet az indítványozó és az indítványozóval kapcsolatba kerülő bármely személy vagy szervezet összes adatához.

Emellett sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, mert a hivatalnak túl általánosan és tágan meghatározott jogosítványaival szemben hiányoznak az ügyfél jogait garantáló rendelkezések, így például a vizsgálati eljárás ellen nem biztosított a jogorvoslati út.

Az Index információi szerint nem elképzelhetetlen, hogy a nagy érdeklődéssel kísért ügyben a jövő héten nyilvános határozathirdetést tartanak a Donáti utcában. Egyébként legutoljára éppen két éve vették elő a szekrényből talárjaikat az alkotmánybírák.

(Borítókép: Alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén 2022. november 15-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)