A megkérdezettek háromnegyede nincs tisztában azzal, milyen jogai vannak, ha esetleg letartóztatnánk, házkutatást tartanának nála vagy gyanúsítottként beidéznék egy bűncselekmény kapcsán – mutat rá a Ragány Ügyvédi Iroda és az Opinio piackutató közös felmérése. A kutatás résztvevői szerint a lakosság jogismeretét leginkább iskolai oktatással, ingyenes ismeretterjesztő kurzusokkal, jogi témájú tévé- és rádióműsorokkal, illetve cikkekkel lehetne látványosan javítani.
A megkérdezettek egyharmada egyáltalán nem tudja, milyen jogok illetik meg egy letartóztatás, házkutatás vagy beidézés során – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Ragány Ügyvédi Iroda megbízásából október 11. és 15. között készített mobilapplikációval 1136 fős mintán az Opinio piackutató.
Az Indexhez eljuttatott kutatás szerint 10-ből 4 (43 százalék) válaszadó csupán hallomásból, ismerősöktől vagy filmekből szerzett egy-két információt, de nem biztos benne, hogy helytállóak az ismeretei. A megkérdezettek alig negyede (24 százalék) gondolja úgy, hogy teljesen tisztában lenne a jogaival, ha hasonló helyzetbe kerülne.
Az életkor és az iskolai végzettség nagyban befolyásolja, hogy miként mérik fel az emberek az ilyen jellegű tudásukat. Míg a nyolc osztályt végzettek (36 százalék) és a tinédzserek (16–19 év, 29 százalék) a legmagabiztosabbak a jogi felkészültségüket illetően, addig a diplomások (19 százalék) és a 40–59 év közöttiek (20–24 százalék) tartják magukat a legkevésbé felkészültnek, ha eljárnának velük szemben a hatóságok.
Amennyiben meggyanúsítanák az illetékes szervek, a magyarok döntő többségének (69 százalék) nincs elérhetősége olyan ügyvédhez, akihez fordulhatna. Ez különösen igaz a községekben élőkre (75 százalék) és az általános iskolai végzettségűekre (76 százalék). Csak minden tizedik válaszadónak (9 százalék) van saját ügyvédje, és alig negyedük (23 százalék) ismer jogi szakértőt, akit felhívhatna ilyen helyzetben.
Ha bármilyen okból őrizetbe vesznek vagy akár csak előállítanak valakit a hatóságok, fontos, hogy az érintett tisztában legyen azzal, hogy joga van megtagadni a vallomástételt, és kérheti, hogy ügyvédet biztosítsanak számára. Ilyenkor érdemes jogi szakértő segítséget kérni, mivel az ilyen jellegű eljárások során kritikus, hogy megfelelő védelmet kap-e az érintett
– hangsúlyozta Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember tapasztalatai szerint is azok többségének, akik ellen büntetőeljárás indul, általában nincs elérhetősége jogi képviselőhöz, akinek pedig mégis, annak azért van, mert már került hasonló helyzetbe.
Abban az esetben pedig, ha bírósági perre kerülne a büntetőügye, a lakosság több mint fele (56 százalék), a budapestieknek csaknem kétharmada (65 százalék) saját ügyvédet fogadna. A megkérdezettek harmada (32 százalék) az állam által kirendelt védőt választaná, míg minden tizedik nyilatkozó (11 százalék) önmagát képviselné a vádlottak padján.
Az eredmények kapcsán Ragány Zoltán megjegyezte:
Olyan bűncselekmények esetén, ahol öt évi vagy annál súlyosabb szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi a törvény, nem is lehetséges, hogy a vádlott önmagát képviselje, védje a bíróságon.
Tízből kilenc válaszadó szerint egy tárgyalás kimenetelében kulcsfontosságú lehet, hogy tapasztalt védő képviselje a gyanúsítottat, hiszen ezen múlhat, hogy elítélik-e, illetve nagyban változtathat a büntetés mértékén. Csupán a magyarok tizede vélekedik úgy, hogy nincs hatással a jogi képviselő személye az ügy kimenetelére. Ennek megfelelően az ügyvédtől elsősorban
várnak el, míg legkevésbé együttérzésre számítanak tőle (10 százalék).
Az is figyelemre méltó, hogy a kutatásban részt vevők szerint a lakosság széles körű jogismeretét leginkább a közép- és általános iskolai oktatással, ingyenes online ismeretterjesztő kurzusokkal, jogi témájú tévé- és rádióműsorokkal, illetve cikkekkel lehetne látványosan javítani.
(Borítókép: Németh Kata / Index)