A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline (IH) edukációs céllal indította „Merj segítséget kérni!” című, gyerekeknek szóló, online visszaélések elleni kampányát. Egy hónap alatt megduplázódott a bejelentések száma – hangzott el a hatóság által szervezett, a gyerekek online biztonságáról szóló kerekasztal-beszélgetésen.
Az INHOPE nemzetközi szövetség 2023-ban több mint félmillió, gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló felvétel eltávolítását kezdeményezte világszerte, a felvételek 80 százalékán ráadásul 13 évnél fiatalabb gyermekek szerepeltek.
Az NMHH által működtetett Internet Hotline jelentése szerint a helyzet itthon sem jobb: Magyarországon a 2023-ban érkezett bejelentések 42 százaléka érkezett gyermekek online szexuális bántalmazásával, azt ábrázoló felvételekkel összefüggésben, minden hatodik esetben pornográfnak minősülő tartalomról volt szó. A hatóság digitálisszülőség- (Digital Parenting) kutatásából kiderült, hogy minden tizedik gyerek jelöl vissza idegent. Különösen riasztó, hogy három év alatt duplájára, 9-ről 18 százalékra nőtt azon 11–16 éves gyermekek aránya, akikkel idegen személy már megpróbált online kapcsolatot létesíteni.
„Egyre fiatalabb korban kezdenek okostelefont használni a gyerekek, de nincsenek tisztában a veszélyekkel, ahogy sok szülő sem” – fogalmazott Csalár Dorina, az Internet Hotline Osztály vezetője. Mint kiemelte, a mindennapok részévé kellene tenni az internetbiztonságról szóló kommunikációt a családban. „Már egész kicsi korban lehet velük beszélni arról, hogy mik a tiltott területek, már az óvodások is képesek megérteni az úgynevezett fehérneműszabályt, a digitális térben történő biztonságos jelenlét korai elsajátítása legalább ennyire fontos volna” – hangsúlyozta.
Fribék Judit, a Nemzeti Nyomozó Iroda a Gyermekvédelmi Alosztályának vezetője megjegyezte: ebben az évben új trend, hogy kiskorúak saját magukról vagy másokról készítenek intim felvételeket. „Ezzel akarnak maguknak új pozíciót szerezni közösségükön belül” – fűzte hozzá. A rendőr százados felhívta a figyelmet, hogy ezek megosztásával bűncselekményt követnek el. A legfiatalabb gyerek 3 éves volt, aki édesanyja YouToube-oldalán tett közzé magáról intim felvételeket. Mikor a nyomozók az anyát megkérdezték, hogy tudja-e, miért lett letiltva profilja, kiderült, fogalma sem volt arról, hogy kisgyermeke már ilyenre is képes.
Az Internet Hotline Osztály vezetője elmondta, hogy a jogsegélyszolgálat 13 éves fennállása óta 18 ezer bejelentés kaptak, a tavalyi évben 2047-en fordultak hozzájuk. Leggyakrabban gyerekek idegen által történő behálózása (grooming), a kortársak online zaklatása (cyberbullying), illetve intim képekkel, videókkal való (szextingből eredő) visszaélés miatt keresik meg őket. Tavaly a bejelentések harmada szólt olyan intim, szexuális képekről és videókról, amelyeket a bejelentő, a felvételen szereplő személy engedélye nélkül tettek közzé az interneten.
Fribék Judit elmondta, hogy néhány esetben anyagi haszonszerzés céljából próbálnak idegen felnőttek intim képeket kicsalni a fiatalkorúaktól. Főként afrikai országokból keresnek meg fiúkat, hogy küldjenek képeket, majd azzal zsarolják őket, ha nem utalnak nekik pénzt, nyilvánosságra hozzák ezeket. A rendőr százados szerint ennek megelőzése érdekében a legfontosabb megtanítani a gyerekeknek arra, hogyan mondjanak nemet, és probléma esetén merjenek segítséget kérni. A grooming esetén biztatja a sértetteket, hogy forduljanak a hatósághoz, ezzel meg lehet előzni, hogy az illető felnőtt más ellen is hasonlókat kövessen el.
Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy anonim módon is lehet hozzájuk fordulni, a huszonéveseket is beleszámolva évente 15–20 ezren keresik meg őket, bár sokan csak azért, hogy legyen kivel beszélgetni. A kortársak online zaklatásáról, illetve a grooming előzményeiről is értesülnek, amikor a gyerekek arról számolnak be, hogy rájuk írt egy idegen, vagy kiközösítették az osztálytársak. Ilyenkor tanácsokkal segítenek elkerülni a komolyabb problémákat. A megkeresésekből kiindulva
az alacsony önértékelés, a bezárkózás, a depresszív hangulat hátterében is sokszor online visszaélés áll.
A traumafókuszú terápiás lehetőségek segítenek a lelki károkból felépülni – fogalmazott a pszichológus, hozzátéve: ezeket a problémákat meg lehetne előzni, csakhogy ehhez sokszor nincs megfelelő családi minta. Vannak olyan hátrányos helyzetű települések, ahol a digitális biztonság alapfogalmaival sincsenek tisztában, például a profil láthatósági beállításaival, a mobiltelefon képernyőjének zárolásával.
Császár Miklós, az NMHH Bűvösvölgy című programja Médiaértés-oktató Osztályának vezetője szerint ezért is nagyon fontos az iskolában, az osztályfőnöki órákon beszélni ezekről a kérdésekről. Budapesten, Debrecenben és Győrben tartanak rendszeres élményközpontú médiaértés-foglalkozásokat 9–16 év közötti diákoknak, amiken évente 15 ezren vesznek részt. A szextingről, azaz a magukról készített intim képek fotók egymásnak küldözgetéséről már 13 éves kortól beszélnek. Mint megjegyezte, megdöbbentő, hogy már egyre fiatalabbakat érint ez, és az ebből eredő visszaélések. A 3-4. osztályban már előfordul, hogy közösségi oldalakon nyilvánosságra kerülnek ilyen tartalmak.
Sokszor a gyerekek nem is tudják, mit tesznek, a kislányok kedvenc médiaszerplőiket utánozva fotózzák magukat kihívóan, a fiúk pedig csak vagányságból küldik tovább ezeket, majd később értik meg, hogy ez a másik életére milyen hatással lehet. Egy osztályközösségben terjedő szexting-, bullyingeset rövid idő után botrányként robban. Mindennapos, hogy egy ilyen eset miatt valamelyik gyerek fél bemenni az iskolába
– ismertette. A Bűvösvölgyben szituációs feladatokban modellezik, hogyan lehet megelőzni ezeket, és ha megtörtént a baj, hova lehet fordulni segítségért. Egy gamerkiadványt is készítettek, szülőknek, gyereknek. „Mivel egyre több időt töltenek online játékokkal, tudniuk kell ezek kockázatairól” – mutatott rá.
A nyomozó elmondta: a grooming gyakran ilyen felületeken valósul meg. Csalár Dorina hozzátette: a Discordhoz fordulnak, ha a videójátékos közösségben visszaélés van. Az Internet Hotline a legnagyobb közösségimédia-platformokkal, így például a Metával, a Google-lel, a YouTube-bal és a TikTok-kal is szoros együttműködésben van, így hatékonyan el tudnak járni a sértő tartalmak eltávolíttatásában. Online bűncselekmény gyanúja esetén pedig értesítik a Készenléti Rendőrség nyomozóirodáját.
Az Internet Hotline tapasztalatai szerint a gyermekek gyakran próbálják egyedül megoldani ezeket a helyzeteket, azt feltételezve, hogy a felnőttek úgysem tudnak segíteni, és csak eltiltanák őket az eszközhasználattól. Súlyos problémaként jelenik meg mind a gyermekek, mind a felnőttek körében az áldozathibáztatás is, ami tovább növeli az áldozat szégyenérzetét, és csökkenti a segítségkérési hajlandóságát.
Csalár Dorina kiemelte: a szülőknek és a gyerekeknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy mindig a bántalmazó a hibás. „Az áldozathibáztatásnak soha semmilyen körülmények között nem lehet helye” – hangsúlyozta.
Hová lehet fordulni?
A 116 111-es telefonszámon éjjel-nappal ingyenesen hívható a Kék Vonal lelkisegély-vonala, honlapjukon keresztül chaten is lehet fordulni hozzájuk anonim módon. Az NMHH Internet Hotline-oldalán pedig az is tehet online vagy telefonos bejelentést, aki internetes zaklatással találkozik, illetve az NGYSZ biztonságosinternet.hu oldalán is lehet jelenteni a káros tartalmakat.