Csaknem tíz százalékkal többen végrendelkeztek közjegyző közreműködésével az év első felében, mint egy évvel korábban – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Tapasztalataik szerint gyakran végrendelkeznek olyan házaspárok, akik egyikük halála esetére szeretnék biztosítani a másiknak járó vagyont. Hiába élnek ugyanis vagyonközösségben, ha egyikük nevén van egy ingatlan, egy bankszámla, egy cég vagy egy autó, de a többi örökös nem ismeri el a túlélő házastárs tulajdonjogát, aki így végrendelet vagy házassági vagyonjogi szerződés hiányában csak a bíróságon érvényesítheti házassági vagyonközösségi igényét.
A magyar öröklési jog szabályai szerint az örökhagyó hagyatéka végintézkedéssel száll át az örökösökre. Ha nincs végrendelet, csak akkor jöhet szóba a törvény szerinti öröklés. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a végintézkedések számának növekedése többéves tendencia: az idei év első felében csaknem tíz százalékkal többen végrendelkeztek közjegyző közreműködésével, mint egy évvel korábban, mint ahogy 2022-ben is tíz százalékkal többen végrendelkeztek, mint 2021-ben.
A házaspárok a törvényi szabályok szerint házastársi vagyonközösségben élnek, azaz az együttélésük alatt szerzett vagyon alapesetben közös. Akkor is így van ez, ha például vesznek egy lakást a megtakarított pénzükből, amit a gördülékeny ügyintézés miatt csak az egyikük nevére íratnak. De igaz lehet ez egy személygépkocsira, egy bankszámlára, vagy akár egy cégtulajdonra is, amelyeknél – az egyszerűség kedvéért – hivatalosan csak az egyikük lesz tulajdonos. Ez igen gyakori eljárás, a jog ismeri is az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost, aki akkor is tulajdonos, ha az nem derül ki a nyilvántartásból.
A törvényes öröklési rend szerint a túlélő házastárs a közösen lakott lakásra haláláig tartó haszonélvezetet kap, a hagyaték többi részéből pedig egy gyerekrészt örököl.
Ha egy vagyontárgy az elhunyt nevén volt, akkor részét képezi a hagyatékának. A közjegyzők a hagyatéki eljárás során nyilatkoztatják a túlélő házastársat, hogy a hagyatéki leltárban felsorolt hagyatéki vagyontárgyakkal kapcsolatban kíván-e házassági vagyonközösség jogcímén igényt támasztani, azaz van-e olyan vagyontárgy, amelynek a fele őt illeti meg házassági vagyonközösség jogcímén.
Ha van ilyen, és a többi örökösként érdekelt elismeri ezt az igényét, akkor egyezséget kötnek, a házastárs pedig megkapja az örökhagyó hagyatékába tartozó, a leltárban feltüntetett vagyontárgy fele részét, mint házassági vagyon, a másik fele rész esik csak öröklés alá, és abból a törvényes öröklési rend szerint örököl ő és a többi örökös.
Ha azonban bárki nem ismeri el a házastárs igényét, akkor csak peres úton tudja érvényesíteni azt. Ilyenkor, amíg a bírósági eljárás le nem zárul, a közjegyző felfüggeszti a hagyatéki eljárást, így akár évekkel is elhúzódhat a hagyaték átadása.
Ha egy házastárs nevén van olyan ingatlan vagy egyéb vagyontárgy, amely valójában közös a házastársával, akkor egy végrendeletben egyértelműsíteni tudja azt, elkerülve a későbbi félreértéseket, családi vitákat, elhúzódó hagyatéki eljárásokat.
A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakori, hogy hiába közös a vagyon egy házasságban, sok vagyontárgy csak az egyik fél nevén van, mert így életszerű. Az egyik fél halála után azonban, különösen, ha nem az első házasságukban éltek, az öröklésben érintettek nincsenek mindig tisztában ezzel, és nem fogadják el a túlélő házastárs vagyoni igényét. Ilyenkor csak a peres eljárás marad, ami hosszú és költséges. Aki időben gondol erre, és végrendeletet tesz, meg tudja előzni az ilyen vitákat
– állítja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
A végrendeletben az örökhagyó nyilatkozhat arról, hogy a nevén lévő vagyontárgyak közül melyek tartoznak a házastársával közös vagyonba, és melyek az ő különvagyonába, és meghatározhatja, ki és milyen arányban részesüljön az örökségéből.
Végrendeletet sajátkezűleg, elejétől végig kézzel írva is lehet készíteni, ugyanakkor az okiratszerkesztési eljárás során érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe venni. Egy végrendeletnek tudniillik – akár valaki egyedül, akár egy házaspár közösen teszi – szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, és elég csak egy apró hiba, hogy az érvénytelen legyen.
A tapasztalatok szerint a házilag szerkesztett végintézkedések sokszor hiányosak, hibásak, emiatt pedig érvénytelenek.
A közjegyzőnél készített végintézkedésnek számos előnye van a „házilag megírt végrendelettel” szemben. A közjegyzőnél kiküszöbölhetjük azokat a formai és tartalmi hiányosságokat, amelyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is tudomást szerez róla, valamint ezáltal a végrendelkező végakarata is érvényesül.
Megoldás lehet a házassági vagyonjogi szerződés is, amelyben szintén meg tudják határozni a házastársak, mi a közös és mi a különvagyonuk, és milyen vagyonjogi rendszerben élnek együtt.
Tudni kell azonban, hogy ilyen szerződést kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan lehet kötni. Vagyis az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.
Ez a szerződés harmadik személlyel szemben akkor lesz hatályos, ha a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyezték, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy (például pénzintézet) a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Továbbá biztosan figyelembe veszik majd a hagyatéki eljárásban, mert az eljáró közjegyző mindig lekéri a nyilvántartásból, kötött-e az elhunyt házassági vagyonjogi szerződést.
(Borítókép: Index)