Az infláció rekordokat döntött az elmúlt időszakban az országban, az alapvető élelmiszerek ára tartósan magasan ragadt. Közben a legszegényebb kistelepüléseken – többek között az Ormánságban – a helyiek számára könnyen elérhető boltok szinte mind bezártak, így nemcsak a magas árakkal kell megküzdeniük, hanem a bolthiánnyal is. 

Besence egykori polgármestere, Ignácz József arra hívta fel a figyelmet, hogy az apró falvak lakói többnyire idős emberek, akik nem rendelkeznek közlekedési eszközzel, így rászorulnak az egyetlen lehetőségre, a házaikhoz közvetlenül érkező mozgóárusokra. Ők viszont különösebb kontroll nélkül alakítják a kenyér, a felvágott és az egyéb, napi szükségletet fedező termékek árait.

Az árstopos termékekből szinte semmit nem érzékeltek a falu lakói, a »kőboltok« áraihoz képest bő 30 százalékkal drágábbak a mozgóárusok…

– mondta el az Indexnek Ignácz József.

Az Ormánság több faluját ellátó cég egyik tulajdonosa, Benesné Zsuzsanna úgy fogalmazott: ők figyelembe veszik a helyiek igényeit, figyelnek az árakra, de sok olyan árus van, akik csak a bevételt nézik, és sokan – mivel nem ellenőrzik őket – engedély nélkül árulnak, valamint kontroll nélkül határozzák meg az árakat.

A helyiek félnek véleményt formálni a kérdésben, amin aligha csodálkozhat bárki: sokaknak a mozgóárus az egyetlen lehetőség, hogy kenyeret vegyen. Besence falu egyik lakója úgy fogalmazott: tudják, hogy drága, és sok esetben koszos a kocsi, amivel a napi dolgokat hozzák, de ha ez sem lenne, sokan bajban lennének. Valamit tenni kellene, de a lehetőségeik szűkösek, a pénzük kevés, ráadásul elszigetelve érzik magukat.

Nincs orvos, nincs postás, nincs bolt, itt az ember, ha beteg vagy öreg, el van felejtve. Elmenni nem lehet, de ha így megy tovább, maradni sem

– mondta az Indexnek egy csalódott helyi lakos.