A teljesen büntetlen előélettel rendelkező Koczka István matektanár önkéntesként szeretett volna részt venni Ferenc pápa magyarországi látogatásán, a titkosszolgálat azonban nemzetbiztonsági kockázatot azonosított benne. Azt nem árulta el a szervezet, hogy miért, így Koczka a TASZ-szal közösen perre ment, és nyertek. A titkosszolgálat többször is jogsértést követett el az ügyben.
„Segítségünkkel első fokon pert nyert Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették, azt azonban nem árulták el neki, hogy mivel érdemelte ki ezt a minősítést. A Fővárosi Törvényszék most kimondta, hogy a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat megsértette az ügyfelünk hozzáféréshez való jogát azzal, hogy indokolás nélkül nem válaszolt a kérdéseire” – írta közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Koczka István elismert matematikatanár, aki önkéntesként szeretett volna segíteni Ferenc pápa magyarországi látogatásakor, a jelentkezését pedig el is fogadták elsőre. Aztán később visszavonták az engedélyt, ugyanis a Nemzeti Információs Központ (NIK) egyik titkosszolgálati rendszere (a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer – BHKR) „büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatként” azonosította a férfit.
A matektanár megpróbálta megtudni, hogy miért történhetett mindez, hiszen teljesen törvényesen részt vett ugyan tüntetéseken és írt alá petíciókat, de „szerintünk súlyos jogsértés lenne, ha emiatt került volna a titkosszolgálatok látókörébe” – írta a TASZ, akik segítettek a perben.
A NIK azonban nem tudta alátámasztani, hogy Koczka valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ezért a megtagadás nem volt jogszerű. Emellett az is jogsértés volt, hogy a szolgálat nem adott tartalmi választ – a bírósági eljárás során sem – arra, hogy miért jelentene nemzetbiztonsági kockázatot a matektanár.
Az ügy túlmutat Koczka tanár úr esetén. Mivel a BHKR működése nem nyilvános, elképzelhető, hogy egy olyan adatbázisról van szó, ahol ismeretlen kritériumok alapján gyűjtenek adatokat, így akár kisebb szabályszegések miatt is kockázati kategóriába sorolhatnak bárkit, akit ezután határozatlan ideig »kockázatként« tartanak nyilván
– mondta Remport Ádám, a TASZ jogásza.
„A nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatban azt kellene a titkosszolgálatoknak megértenie és alkalmaznia, hogy a bármilyen okból látókörükbe került emberekről nem tarthatják vissza korlátlanul és érdemi indokok nélkül a rájuk vonatkozó információkat, mert ez teljesen ellentétes a demokratikus alapjogok gyakorlásával” – tette hozzá Nehéz-Posony Kata, Koczka ügyvédje.
„A Fővárosi Törvényszék ítélete segíthet tisztázni, hogy történt-e titkosszolgálati visszaélés, vagy létezik-e egy olyan adatbázis, amelybe ha valaki egyszer bekerül, határozatlan ideig kockázatnak minősül. Továbbra is mindent megteszünk a nemzetbiztonsági szolgálatok és az állami adatbázisok jogszerű működéséért” – bizakodik a TASZ.