Egy azbeszt okozta daganatos betegségben meghalt személy hozzátartozói pert indítottak az állam ellen, mert az elhunyt lakóhelyéhez közeli cementgyár évtizedeken át szennyezte a levegőt. Az ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét, amely két hozzátartozónak 20-20 millió forint kártérítést ítélt meg. Ezután az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az Alkotmánybírósághoz fordult, amely a múlt heti végzésében tudatta a panaszossal, hogy indítványozási jogosultsága egy tavaly nyári törvénymódosítás miatt már három hónappal az alkotmányjogi panasz benyújtása előtt megszűnt.
Az azbesztet még a XIX. században Nagy-Britanniában kezdték szigetelőanyagként használni a gépiparban és az építőiparban, mert éghetetlen és olcsó volt. Egészségre káros hatásai Nyugat-Európában már a XX. század elejétől ismertek voltak, ám csak az 1930-as években születtek az első munkavédelmi intézkedések az azbesztártalom ellen.
Az azbeszt ipari felhasználása az 1970-es évekig tartott, Magyarországon azonban jóval tovább, egészen 1993-ig engedték használni. Tették ezt annak ellenére, hogy már évekkel korábban bizonyították az azbeszt rákkeltő hatását.
A Heves vármegyei Selypi-medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó között évtizedeken keresztül működött azbesztet felhasználó cementgyár. 1971-ben a gyár mellé azbesztcementnyomócső-gyártó üzem épült. A csöveket fehér azbeszt (krizotil) felhasználásával, a tűzálló cementet a még ennél is veszélyesebb kék azbesztből (krokidolit) gyártották. Ezek az ásványi anyagok egyébként hazánkban nem lelhetők fel, a fehér azbesztet a Szovjetunióból és Kanadából, a kéket Dél-Afrikából importálták.
A kék azbeszt felhasználásával 1988 és 1992 között hagytak fel a gyárban. Aztán a selypi üzem 2004. január 1-jén bezárt, mert betiltották az azbeszttartalmú anyagok forgalomba hozatalát és felhasználását.
Csakhogy az azbeszt azokat is megbetegítette, akik nem a gyárban dolgoztak, hanem a környéken éltek.
Az anyag belégzése ugyanis halálos, hatására alakul ki a tüdőszövetet károsító azbesztózis és a mellhártyát tönkretevő mezotelióma.
Mindkettő lappangási ideje húsz-negyven év, és mindkét betegség gyógyíthatatlan. Az azbesztózist a belélegzett, mikroszkopikus méretű magnézium-szilikát-szálak tüdőszövetbe fúródása okozza. A kialakult gyulladás állandósul, emiatt elindul a tüdő visszafordíthatatlan hegesedése, meszesedése, más néven a fibrosis. A szálak a sejtek falát felsértve áthatolnak a tüdőhólyagocskákig, és miután ott is megindul a hegesedés, a tüdő oxigénfelvevő képessége egyre csökken, ami fulladásos tünetekben jelentkezik.
Az 1907-ben alapított selypi cementgyár a második világháború után évtizedekig állami tulajdonban állt, és amíg csak lehetett, azbeszt felhasználásával eternitcsöveket, lemezeket készítettek. A munkásoknak védőruha sem, a helyieknek pedig semmiféle felkészítés nem jutott. Ám az ott dolgozókat vagy a közelben élőket nem részesítette kártérítésben a magyar állam, még azután sem, hogy bebizonyosodott: sok lőrinci és zagyvaszántói lakost azbesztózis és mezotelióma visz el.
Először nyolc beteg alakított pertársaságot Lőrinciben. 2014-ben, az állammal szembeni per indulásakor még ők sem hitték, hogy a bírósági eljárás végét a pertársaság tagjai közül senki sem éri meg.
A múlt héten az Alkotmánybíróságon végződött az egyik ilyen azbesztper. Az alkotmányjogi panaszt megelőzően egy elhunyt azbesztbeteg hozzátartozói indítottak kártérítési pert az állam ellen. A cementgyár közelében élő beteg panaszai 2013 augusztusában kezdődtek köhögéssel, fulladással, mellkasi fájdalommal és légszomjjal. Az orvosi vizsgálatok eredményeként 2013. szeptember 25-én mellhártya rosszindulatú daganata megbetegedést állapítottak meg nála. A diagnosztizálást követő folyamatos orvosi kezelés ellenére a beteg 2017. május 29-én elhunyt.
A magyar azbesztper jellegénél fogva hasonlít egy világhírű amerikai környezetvédelmi ügyre. Erin Brockovich környezetvédelmi aktivista állhatatos küzdelemmel érte el, hogy a Pacific Gas & Electric nevű közműcég vízmérgezését komolyan vegyék a bíróságok, és végül sikerrel is járt. 1996-ban több száz millió dolláros kártérítést harcolt ki az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. A történetből 2000-ben Julia Roberts főszereplésével film is készült, amelyért a színésznő elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.
Az azbesztperben a Fővárosi Törvényszék 2023. március 8-án hozott ítéletében arra kötelezték a magyar államot, hogy a másod- és a harmadrendű felpereseknek fejenként 20-20 millió forintot fizessen, továbbá viselje a perköltséget is. Az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2023. július 11-én helybenhagyta. A bíróság elvi éllel leszögezte:
Az állam felelős az állami tulajdonban lévő ingatlan kezelője által az emberi egészségre veszélyes tevékenységgel okozott károkért, ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett a tevékenység egészséget veszélyeztető jellegéről, de ennek ellenére tulajdonosként nem tette meg a tevékenység egészségre veszélyes jellegének megszüntetése vagy abbahagyása érdekében szükséges intézkedéseket.
Az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) 2023. október 5-én fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy az államnak sem az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény, sem a privatizációval kapcsolatos jogszabályok szerint nem állt fenn mögöttes felelőssége az állami vállalat által okozott károkért. Azt is előadta, hogy a felperesi jogelőd betegségét okozó folyamatindító azbesztexpozícióját nem láthatta előre, ezért hiányzik a felperesi jogelőd kára és az azbesztexpozíciója közötti okozati összefüggés bizonyítottsága, amely a felperes terhére esik.
Nos, az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Varga Réka) az MNV Zrt. alkotmányjogi panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az államot képviselő jogászok figyelmét ugyanis elkerülte, hogy egy törvénymódosítás 2023. július 1-jétől (azaz három hónappal az indítvány benyújtása előtt) megszüntette a közhatalmat gyakorló indítványozók (köztük a magyar állam és az MNV Zrt.) panaszbeadási jogosultságát.
(Borítókép: Bődey János / Index)