Polyák Gábor, az ELTE tanszékvezetője a közelmúltban számolt be arról, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója december elején védheti meg doktoriját az intézmény Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Disszertációjának középpontjában a nemzeti szuverenitás áll. Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékét vezető Polyák Gábor a Facebookon bírálta emiatt a miniszterelnök politikai igazgatóját, az ügyben azóta az egyetem mellett számos közéleti szereplő is megszólalt. A doktori tanács megosztott a kérdésben, az egyetemi világ több tagot politikai elfogultsággal vádol. Az ELTE elhatárolódott minden olyan kijelentéstől, amely arra utalt, hogy az egyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemen tanulhasson vagy kutathasson. Az MTA elnöke pedig azt mondta, hogy a tudományos fokozatszerzésre politikai, világnézeti, vallási, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden arra jogosulttá váló kutató számára.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a doktori címének megvédésére készül az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Az Index információi szerint a politikai igazgató A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései címmel írt PhD-értekezését december elején védheti meg, akkor lesz a monográfia nyilvános vitája.
Az eset miatt Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője a Facebookon bírálta a miniszterelnök politikai igazgatója PhD-dolgozatának megvédését, valamint a magyar kormányt. (Polyák Gábor a Mérték Médiaelemző Műhelyegyik kutatója, vezetője. 2022-ben az egyike volt annak a 26 szakértőnek, akik a Márki-Zay Péter által vezetett baloldali ellenzék kormányprogramját összeállították - számolt be a Telex. A választási kampány idején a szakember az ellenzéki együttműködés sajtó- és médiapolitikai kabinetvezetője volt.)
Polyák Gábor írásában így fogalmazott:
Orbán Balázs kisfőni az ELTE ÁJK-n védi a PhD-dolgozatát. Tényleg mindent, de mindent megérdemlünk. A kormány mindennap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be.
Polyák Gábor ezután azt írta: „Európa legrosszabbul finanszírozott egyeteme az ELTE, amelynek a diákjait, oktatóit és minden munkatársát megalázza a magyar kormány. Hankó Balázs és bandája minden hazug hadoválása ellenére minden nemzetközi rangsorban és megmérettetésben még mindig az egyik legjobb magyar egyetem [az ELTE]”.
És a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re. Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki ’56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből. Kollégák, hol a gerinc? Miféle jogászi szakmai ethosz ez, miféle állampolgári tartás? Miért a legsötétebb múltat mutatjuk példaként a jövő értelmiségének? Miért hányjuk arcon magunkat?
– folytatta a tanszékvezető, aki a bejegyzését azzal a mondattal zárta: „Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot.”
Polyák Gábor bejegyzését követően az Index azonnal megkereste az ELTE sajtóosztályát az üggyel kapcsolatban, rákérdezve arra, magánjellegűnek tartja-e az intézmény a tanszékvezető megnyilvánulását. Mint írták:
„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát. Ez tudományegyetemi működésének, valamint a nemzetközi mércével is mérhető kutatási és oktatási kiválóságának alapja.
A tudomány szabadsága elválaszthatatlan részének tekinti azt is, hogy a tudományos műveket és tudományos teljesítményeket kizárólag azok minősége és ne a szerző személye alapján ítélje meg. Az ELTE vallja azt az intézményi alapelvet is, hogy a különböző gondolkodású, vallású, politikai és ideológiai meggyőződésű egyetemi polgárok alkotnak független szakmai közösséget, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek. Az ELTE elhatárolódik minden olyan megnyilvánulástól, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemünkön tanulhasson vagy kutathasson.
A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE. A szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások, még ha azok csak egyes egyetemi polgárok egyéni álláspontját is tükrözik, súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek.”
Az üggyel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az ELTE jogi karán a Tudományági Doktori Tanács (TDT) dönt a doktori disszertációkról és a doktori eljárás megindításáról. A 444.hu korábban arról írt, hogy Orbán Balázs doktori disszertációja volt az egyetlen, amelyet a tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására, ami a portál beszámolója szerint ritka jelenségnek számít.
Az ELTE ÁJK honlapján elérhető 2024-es határozatok szerint Orbán Balázs júniusi ügyén kívül a Tudományjogi Doktori Tanács minden esetben egyhangúlag döntött a felvételikkel, a doktori eljárásokkal, a summa cum laude minősítésekkel, valamint honosításokkal kapcsolatban. A miniszterelnök politikai igazgatójának témavezetője Dr. Kukorelli István professor emeritus. A benyújtott dokumentumok alapján a szavazati arány a következőképpen alakult:
5 igen, 2 nem, 1 tartózkodás.
Arról nyilvános dokumentum nem áll rendelkezésre, hogy mely tagok szavaztak nemmel, ugyanakkor az Index Polyák Gábor első, témával kapcsolatos Facebook-bejegyzésében észrevette, hogy az interakciók között felbukkan Dr. Fleck Zoltán, valamint Dr. Földi András neve is, akik a szintén az ÁJK oldalán elérhető adatok alapján tagjai a Tudományági Doktori Tanácsnak. A teljes névsor ide kattintva érhető el.
Az esetre az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is reagált a közszolgálati televízió, az M1 megkeresésére. Mint írták:
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezései alapján Magyarországon tilos bármely személyt politikai véleménye miatt hátrányos megkülönböztetésben részesíteni: ez az alapelv az oktatási intézményekre, így az egyetemekre is kötelező érvényű.
A hivatal közleménye szerint a törvény 8. paragrafusának j pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt politikai vagy más véleménye miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Az egyetemek mint a társadalmi tudás központjai különösen fontos szerepet játszanak abban, hogy előmozdítsák a sokszínűséget, a szabad gondolkodást. Bármely hallgatóval szembeni diszkrimináció, amely politikai nézetein alapul, nemcsak törvényellenes, hanem ellentétes az oktatás szellemiségével is – tették hozzá.
Az ilyen esetek nemcsak a hallgatók jogait sértik, hanem káros hatással vannak az egyetemek nyitott és befogadó légkörére is. Az egyetemek felelőssége, hogy biztosítsák a diszkriminációmentes környezetet és az egyenlő hozzáférést a tanuláshoz és kutatáshoz, függetlenül a hallgatók politikai vagy más nézeteitől – fűzték hozzá.
Diszkrimináció esetén az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósága biztosít jogvédelmet az állampolgárok számára. Az érintettek jogainak védelme érdekében a hivatal fellép minden olyan esetben, amely sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Az egyenlő bánásmód alapvető érték, amelynek megerősítése mindannyiunk közös érdeke
– írták.
A doktorival kapcsolatos ügyben más közéleti szereplők is megnyilvánultak. Ceglédi Zoltán a Facebook-oldalán úgy vélekedett az ügyről, hogy „az Orbán-kormány egyik legnehezebben védhető döntése az egyetemi modellváltás volt. Hogy itt, kérem, a tudományos és tanügyi szempontokat majd felülírja a politika, nepotizmus, urambátyám, és tutira a más meggyőződésű, pláne aktív politikai szerepet vállaló egyetemi polgárok, diák és tanár diszkriminálása”.
Erre, baszki, az ELTE teli tüdővel kihirdeti, az ellenzéki sajtó meg kárörvendve megírja, hogy ott bizony nem történt modellváltás, ott még régi a regula, ott a fideszes kormánytag Orbán Balázs doktori disszertációja ellen szavaznak többen, elismerve, hogy nem a tartalom vagy a forma, hanem kifejezetten a szerző politikai szerepvállalása a bajuk. Hogy ez a rohadt fideszes ne itt doktorizzon. Szép munka
– jelentette ki az elemző.
Demeter Szilárd azzal kezdte az Origón megjelent véleménycikkét, „olvasom, hogy Polyák tanszékvezető docens úr kikészült, amiért Orbán Balázs az ELTE-n fog doktorálni. Mondjuk, én indulásból nem értem, hogy Orbán Balázs miért akar doktorálni, és ha már igen, akkor miért probléma, hogy az ELTE-n. A politika pont az a terület, ahol nem a kilóra mért akadémizmus logikája mentén lépsz előre, egyáltalán nem számít, hogy a neved előtt van-e még pár betű. Szóval teljesen irreleváns, hogy Orbán Balázs doktorál-e, és hogy hol”.
Ennél sokkal érdekesebb a todomány felkent papjainak a reakciója. Polyák tanszékvezető docens úr csak a szokásos libnyaf hangszerelésben harcos aktivistaként és nem a tudomány képviselőjeként kéri számon a kollégáin egy szakmai kérdésben a »jogászi szakmai ethoszt és állampolgári tartást«, Polyák tanszékvezető docens úr veretes ellenzékiként rongyol neki a kormánynak vélt vagy valós sérelmek alapján. Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a todományos diskurzusból, és politikát csinál abból, amiből nem kéne, ha a todományról szólna az ELTE-n doktorálni. Ezek szerint nem arról szól
– írta a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője is kommentálta az esetet:
Az ELTE-n szereztem a diplomámat, már az egyetem mellett is dolgoztam a Nézőpont Intézetnél, akkor sem volt kérdéses a politikai világnézetem. Tanítottak baloldali, liberális és jobboldali tanárok egyaránt. Szerencsére egyszer sem tapasztaltam, hogy politikai okokból diszkrimináltak volna, kitűnő minősítéssel végeztem.
Deák Dániel Orbán Balázs doktorijával kapcsolatban hangsúlyozta, „a munkája ráadásul szakmai szempontból rendben volt, csak politikai okok miatt szavaztak ellene páran. Ez a politikai diszkrimináció egy egyetemen elfogadhatatlan, szerencsére az ELTE vezetése ma határozottan reagált az esetre, mint a közleményükben írták: a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE. Ezután szerintem itt lenne az ideje távoznia Polyák Gábornak az egyetemről”.
Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője vasárnap ismét posztolt közösségi oldalán Orbán Balázs doktorijának ügyében. Polyák Gábor azt írta: bízik benne, hogy higgadtabb érvei a vele egyet nem értő egyetemi kollégákat elgondolkodtatják.
Képzeljük el a helyzetet, hogy egy doktori védés keretében érdemi szakmai vita zajlik például a szuverenitás fogalmáról, úgy, hogy az egyik oldalon az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező politikai döntéshozó ül, akinek közvetlen befolyása van a magyar felsőoktatás működésére, a másik oldalon meg annak az egyetemnek az oktatói ülnek, amelyik hosszú évek óta az egyik legnagyobb vesztese a felsőoktatás-politikai döntéseknek. Melyik civilizált országban nem lenne eleve összeférhetetlen egy ilyen doktori védés? Ki hiszi el, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő egyetem objektív döntést hozhat ebben a helyzetben?
– olvasható a posztban, majd leszögezi, hogy semmi kétsége, Orbán Balázs meg tud írni egy doktori értekezést, bár az erre szolgáló adatbázisban a tudományos művei között meglepően sok az egyoldalas alkotás, még Twitter- (X-) poszt is van a listán, de elhiszi, hogy képes értékelhető tudományos teljesítményre.
A továbbiakban felteszi a kérdést, hogy
vajon miért azt az ELTE-t választja Orbán Balázs legitimációs bázisnak, amit a kormány minden egyes lépése egyre rosszabb, szinte minden más egyetemhez képest sokkal rosszabb helyzetbe hoz (ld. még BME, Zeneakadémia, Képzőművészeti Egyetem)? Ha az ELTE nem méltó a többi egyetemmel azonos elbánásra, akkor miért éppen innen kell az a PhD? Attól az ELTE-től, amelyik nem méltó arra, hogy egyenrangú félként tárgyaljon vele a kormányzat az oktatás és kutatás körülményeiről. Vagy akkor annyira mégsem rossz ez a hely? A politikai karrier esetleges befejezése után mégis egy ELTE-PhD lesz az, ami komolyan vehető?
Végül leszögezte, hogy dühös, de azt tagadja, hogy kirekesztő, politikai alapon diszkrimináló lenne, majd újfent hangsúlyozta: „Orbán Balázs nem egy egyszerű Fidesz-szavazó, nem egy egyszerű Fidesz-képviselő, hanem ő a miniszterelnök politikai tanácsadója. Személyesen felelős az egyetemünk sorsáért, és mi, egyetemi polgárok közössége, önként részt veszünk a játszmáiban”.
Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Nemzet kérdésére a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás is kiállt a tudomány szabadsága mellett, és kifejezte egyetértését az ELTE állásfoglalásával:
az állam, az Akadémia és a tudományos intézményrendszer minden szervezete közös felelősséget visel a tudomány autonómiájának érvényesüléséért. Kizárólag ez biztosíthatja a hazai kutatási és felsőoktatási rendszer számára nélkülözhetetlen, a politikait is megelőző jelentőségű társadalmi bizalmat és tartós támogatást
− írta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki szerint az MTA kötelessége fellépni annak érdekében, hogy a tudományos kérdésekben csak a tudomány képviselői és kizárólag tudományos szempontok alapján foglaljanak állást. Majd hozzátette:
ennek az alapelvnek a tudományos fokozatok odaítélése esetén is csorbítatlanul érvényesülnie kell. A tudományos fokozatszerzésre politikai, világnézeti, vallási, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden arra jogosulttá váló kutató számára. A fokozat odaítéléséről méltányos eljárásban, kizárólag a jelölt és értekezése tudományos minősége alapján kell dönteni
– mondta Freund, majd kiemelte, a tudományos autonómia érvényesülése azt jelenti, hogy a döntést semmilyen formában nem befolyásolhatják a fokozatszerzésről döntést hozó testület tagjainak, az illetékes egyetem munkatársainak, vagy külső tényezőknek a politikai, így tudomány- és felsőoktatáspolitikai nézetei, elvárásai.
Az Akadémia köztestületi tagjait és minden kutatót arra kérünk, hogy tudományos véleményét függetlenül, és személyes politikai véleményétől világosan elkülönítve képviselje. Előbbit a tudományos tevékenysége során, utóbbit a közéletben, mint minden szabad és felelős polgár. Az ELTE vezetésének ebben az ügyben közzétett állásfoglalása teljes összhangban van az Akadémia fenti véleményével
– tette hozzá a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
(Borítókép: Orbán Balázs 2024. április 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)