Az Országgyűlés a jövő héten tartja annak a törvénycsomagnak a zárószavazását, amely alapján januártól a jelenlegi duplájára, azaz kettőről négy hónapra emelik a tíznapos apasági szabadság igényléséhez rendelkezésre álló időtartamot. A kedvezmény az apának az anyával és az újszülöttel való együttlétét, a kötődés elősegítését szolgálja.
Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, úgynevezett apasági szabadság illeti meg. Az apa gyermeke születése esetén 10 munkanap szabadságra jogosult. Az apasági szabadság mértéke 2023-ig öt (ikergyermekek születése esetén hét) munkanap volt, amit aztán 2023. január 1-jétől tíz munkanapra emeltek.
Az apasági szabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja.
Ezt a szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Erre is érvényes az az általános munkaügyi szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Az apasági szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Az apasági szabadság első öt napjára távolléti díj, a második öt napra a távolléti díj negyven százaléka illeti meg az apát.
Az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 2022-es kormányrendelet szerint a szabadság első öt napjára járó távolléti díj teljes költsége visszaigényelhető a Magyar Államkincstártól, a második öt napé viszont a munkáltatót terheli.
Az apasági szabadság nem tévesztendő össze a gyermekek után járó pótszabadsággal. A gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – ugyanis a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik. Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A kormány legújabb munkaügyi törvénymódosítási csomagja január 1-jétől még kedvezőbbé teszi az apasági szabadság igénybevételi feltételeit. Eddig ugyanis ezt a kedvezményt viszonylag rövid határidőn belül, a szülést követő két hónapon belül igényelhette az apa.
Az új szabályozás, amelynek zárószavazását a jövő héten tartják az Országgyűlésben, kettőről négy hónapra emeli az apasági szabadság igényléséhez rendelkezésre álló időtartamot.
Sok esetben ugyanis a két hónapos időszak nagyon rövidnek bizonyult, ráadásul jogvesztő hatálya is volt, azaz ha valaki nem igényelte a második hónap végéig, elesett a kedvezménytől.
A magyar jog az apaságot vélelemnek tartja. Általában ez a hipotézis az anya házasságán alapul, amikor az anya férjét kell a gyermek apjának is tekinteni. A helyzet nem mindig egyértelmű. Ilyenkor az apaság megállapítása iránt pert indítanak, amelynek célja az apa személyének megállapítása. Ha kell, akkor DNS-teszttel.
Az apaság megállapítása iránti per akkor indulhat, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, vagy ha az apa helye az anyakönyvi kivonatban üresen maradt. (A reprodukciós eljárással az egészségügyi okból gyermektelen párokat vér szerinti gyermekhez juttatják, azzal, hogy a megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel.)
Vagyis az apai jogállást keletkeztető tények sorrendje a következő:
Ez a sorrend kötelező érvényű, azaz nem felcserélhető. Ez pedig azt jelenti, hogy a házasságban született gyermekek esetében vélelmezni kell a férj apaságát: azt tekintik apának, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a születésig eltelt időben vagy annak egy részében házasságban állt.
Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, míg a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti.
Az apasági perben a kiskorú gyermek a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt.
A Polgári törvénykönyv szerint kiskorúnak az számít, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Ha viszont a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
(Borítókép: Jennifer Polixenni Brankin / Getty Images)