A belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján beszélt az egészségügy átalakításának további lépéseiről. Pintér Sándor kitért többek között a kórházigazgatók kompetenciaalapú kiválasztására, a betegellátás ellenőrzésére, az egészségben töltött életévek növelésére és a prevenciós szemlélet megerősítésére. A minisztérium tervei szerint a mesterséges intelligenciának nemcsak a képalkotó diagnosztikában, de a strukturált adatok integrálásában is szerepe lesz.
Pintér Sándor előadását azzal kezdte, hogy addig nem tett eleget a Magyar Kórházszövetség meghívásának, amíg nem látta maga előtt a jövőt az egészségügyben. Elmondta, hogy korábban csak negatív tapasztalatai voltak, először akkor lett nagyobb rálátása a betegellátás helyzetére, mikor a Covid-időszak alatt az operatív törzs élére nevezték ki.
„Nem ismertük pontosan a kihasználható kórházi ágyak, a hadra fogható orvosok számait, a gyógyszertartalékokat. Nehéz volt kezdetben a vezetés összefogása” – emlékezett vissza. A belügyminiszter elmondta, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerének kialakítására kapott megbízást, a lehetőségekhez mérten.
Bár az uniós átlagtól a várható élettartamban van lemaradásunk, de a diagnózis utáni kilátásokban egy szinten vagyunk, ebből adódóan az egészségügyi ellátásunk nem rossz
– fogalmazott a tárcavezető. Mint hozzátette, a megelőzésre a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek. Annál is inkább, mivel az egészségben eltöltött évek számának növelésével akár 2,5 százalékos GDP-növekedést lehetne elérni.
Mint rámutatott, az elmúlt években 90 intézkedést hoztak a betegellátás területén, több olyan javaslat mentén, amit még miniszteri kinevezésekor a korábbi MOK-elnöktől, Kincses Gyulától kapott. „Annak idején a paraszolvenciát nevezte meg az egészségügy egyik legnagyobb problémájának, ami ma már 80–90 százalékban, de bízom benne, hogy hamarosan teljesen kivezetésre kerül”– fogalmazott a belügyminiszter.
A tárcavezető arra is kitért, hogy nyugat-európai mintára a szakdolgozók többlépcsős béremelésével az orvosfizetésekhez képest mindössze 37 százalékos a bérolló. Az orvosbérek pedig nagyobb mértékben meghaladják az átlagfizetéseket, mint nyugati szomszédainknál. Mint rávilágított, több, a betegellátás hatékonyságát negatívan befolyásoló tényezőt azonosítottak. Idén januártól augusztus 31-ig 200 olyan orvost találtak, akik teljes foglalkoztatottak, de munkaidejükben 50–100 beteget láttak el, míg magánpraxisukban 1800-at. Az ilyen eseteket kiküszöbölve
az ország 108 kórházában 300 ellenőrt fognak szolgálatba állítani, és normarendszert alakítanak ki a minimális betegellátás elvárt számaira.
Pintér Sándor elmondta, hogy a hazai egészségügy felmérésével megbízott Boston Consulting Group azt javasolta, hogy 2–3 ezer ellenőrt alkalmazzanak, de a belügyminiszter szerint „ennél erkölcsileg jobban állunk, ezért 300-at tervezünk szolgálatba állítani a jelenlegi 100 helyett”. Emlékeztetett: a járóbeteg-ellátásban a napi 6 órát már korábban 8 órára emelték.
A miniszter hangsúlyozta, a lakossági visszajelzéseket a betegellátás minőségének javítására figyelembe veszik. Megjegyezte, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott által kiadott és begyűjtött kérdőív alapján a betegek szerint sok szakdolgozóra jellemző a durvaság, az empátia hiánya. Pintér Sándor meggyőződése, hogy ennek egyik oka a túlterheltség, ha ezt leveszik róluk, változni fog a hozzáállás. Ennek érdekében az Országos Kórházi Főigazgatóság is évi két alkalommal oktatja számukra a betegekkel történő hatékony kommunikációt.
Az alapellátásra is kitért a tárcavezető, mint emlékeztetett, a NEAK-ellenőrzések során kiderült, hogy volt olyan praxis, amihez 9 település tartozott. Az illető orvost először szolgálatkész szakembernek vélték, de kiderült, hogy az általa rendelőként megjelölt 7 helyiségben sem ablak, sem ajtó nem volt, az utánuk járó egyenként 270 ezer forintos fenntartási költségtérítést mégis felvette az egészségbiztosítótól. Szavai szerint az ilyen anomáliák az ellenőrzéseknek köszönhetően megszűntek, most 6 ezer praxis működik az országban. Arra is kitért, hogy korábban az orvosok 30–40 százaléka nem rendelkezett minden eszközökkel a megfelelő betegellátáshoz, de már felszerelték a rendelőket.
A háziorvoshiányról elmondta, hogy területi egyenlőtlenségek megfigyelhetők, a szegregált területek ellátását a Málta Szeretetszolgálat bicskei központjából irányított telemedicinával oldanák meg, az orvosi beavatkozást igénylő esetekhez mentőt küldenek. Itt megemlítette, hogy a tapasztalatok szerint az Országos Mentőszolgálat az alapellátási ügyeletet is hatékonyan koordinálja, az elvárásokkal szemben alacsony a kihasználtság: egy este 2-3 beteg fordul meg az ügyeleti pontokon.
Azelőtt 303 vállalkozás vett részt a feladatban, 42 milliárd forintos összköltséggel, amit most a betegek OMSZ-vezetett ellátására tudunk fordítani
– jegyezte meg a belügyminiszter.
Pintér Sándor fontos célkitűzésnek nevezte, hogy 2026-ra valamennyi ellátóhely rendelkezzen CT- és MR-készülékkel, 2025-re pedig legalább 85 százalékos ellátottság legyen ez az arány. A vastagbéldaganat patológiai kiértékelésében már 80 százalék feletti hatékonyságot mutat a mesterséges intelligencia. „Meggyőződésem, hogy ez hamar 94 százalékra emelhető”– tette hozzá. Pintér Sándor úgy véli, a technológiának kiemelt szerepe lehet a diagnosztika felgyorsításában és az EESZT-ben tárolt adatok strukturált integrálásában.
Az európai egészségügyi adattér esetében az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér jó példával szolgálhat, de a miniszter úgy véli, inkább abban lesz jelentősége, hogy más országban történő rosszullét esetén az adott orvos soron kívül a magyar beteg adataihoz juthat. Az informatikai fejlesztéseket illetően elmondta, hogy az EgészségAblak applikációt már 3 millióan használják, de egyelőre a kórházak csupán 60 százaléka áll összeköttetésben ezzel. A JIR ugyan már üzemben áll, de szavai szerint még nem nyerte el a teljes orvostársadalom kegyeit.
Mint hangsúlyozta, szeretnék, hogy az egészségügy ne a betegségről szóljon, ennek egyik legfontosabb eleme a népegészségügyi szűréseken való részvételi arány növelése. Ez a mammográfiára való meghívás kétezres évek elején történő bevezetéskor még 50 százalékos volt, ma már csak 35 százalék. Mint kiemelte, a prevenciós szemlélet kialakításának az iskoláknak is szerepe van, csakúgy, mint a védőnői hálózatnak. Az egészségnevelési tárgy bevezetését jó kezdetnek nevezte, de a heti egyórás alkalmat kevésnek tartja.
Pintér Sándor bejelentette, hogy központosítják az anyagellátási területet, egy pátyi raktárba fog érkezni az összes gyógyításhoz szükséges eszköz, és innen kerül elosztásra az ország összes ellátóhelyére. Ezzel felszámolásra kerül a korábbi 26 raktár. Hamarosan elindul a kísérleti üzem 200 darab eszközzel. „Ha egy OBI vagy SPAR ezt meg tudja tenni, akkor mi is” – emelte ki.
„Az OKFŐ riportok alapján választja ki a kórházigazgatókat, eddig 10-ből 9 megfelelt ennek” – jegyezte meg. A jövőben a kinevezések meghallgatások és célfeladatok elvégzését követően történnek. „Az hogy valaki jó orvos, nem jelenti azt, hogy jó vezető is. A vezetés más elvárásokat fogalmaz meg, mint az, hogy valaki kiválóan gyógyít” – mondta a belügyminiszter, aki úgy véli, a jó kórházvezetőnek lehetőséget kell adni, hogy iskolát teremtsen.
(Borítókép: Pintér Sándor 2024. november 19-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)