„Magyarország a hátsó padban – lehet még innen nyerni?” címmel tartott konferenciát a Republikon Intézet kedden. Az esemény azon ritka alkalmak egyike volt, amelyen ellenzéki és kormánypárti képviselők is részt vettek. A döntően gazdaságpolitikai vita néhány beszólást leszámítva végig szakpolitikai mederben maradt.
A Republikon vitáján szerepelt
Az első kérdés a helyzetértékelést érintette. Csárdi Antal azt gondolja, hogy amikor erről kell beszélni, akkor nem lehetnek optimisták, a magyar gazdaság kitettségét súlyosnak látja.
E mögött azt látom, hogy a rövid távú eredmények érdekében teljesen fel vannak adva a hosszú távú érdekeink. Gondolok itt az oktatásfinanszírozástól kezdve a kisvállalkozások alulfinanszírozottságáig. A magyar gazdaságpolitika ma egyértelműen a rövid távú érdekei mentén dolgozik
– vélekedett az országgyűlési képviselő, hozzátéve: Magyarország nem él azokkal az eszközökkel, amelyekkel még a jelenlegi környezetben is versenyképesebbek lennénk.
Kollár Kinga is úgy gondolja, az egyik legnagyobb probléma a rövid távú gazdaságpolitikai gondolkodás, amit már legalább húsz éve látnak.
Miért nem történtek meg olyan beruházások – főleg egy 14 éves kormányzati időszak alatt –, amelyek a hosszú távú növekedést tudták volna megalapozni?
– tette fel a kérdést a Tisza EP-képviselője, konkrétumként említve a humántőke fejlesztését.
Kollár Kinga hangsúlyozta, az, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, gazdasági növekedést hozott Magyarországnak, de azt is látjuk, hogy a térség országaival ellentétben mi lemaradtunk, és ennek egyik oka a magyar gazdaságpolitika rövid távú gondolkodása. Hibának nevezte azt is, hogy az állam működése, az állam beavatkozása a gazdaságba egyrészt túlmozgásos, másrészt drága, harmadrészt rossz irányokba történt.
Hargitai János kifejtette, hogy önmagunkhoz képest jó tíz évünk volt a 2010-es években, ezt aranykornak is szokták nevezni, tényként rögzíthető az ebben az időszakban látott növekedés. 2019 után viszont jött a koronavírus-válság, az orosz–ukrán háború, az energiaárak elszabadulása, a szankciós politika.
Olyan időszakba lépett a világ – és mi is –, hogy nem tudtuk tartani a megtervezett költségvetési számokat
– ismerte el a KDNP-s politikus, hozzátéve: most egy olyan költségvetés van előttük, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a magyar gazdaság a választások felé közeledve más képet mutasson magáról. Mindent megtesznek azért, hogy teljesíteni tudják a számokat.
Hargitai János – bár megjegyezte, hogy visszafogottabb karakterű, mint a kormányfő –, de hozzá hasonlóan optimistán tekint a 2025-ös évre. Donald Trump megválasztása jót jelent, Németországban is változás jöhet, „tragédia volt nézni, ami ott történik”. Emellett kulcskérdésnek nevezte a háború befejezését.
Bánki Erik azzal kezdte, hogy hiánypótló a mai megbeszélés, mert az elmúlt 6-8 évben kikopott az érdemi vita a parlament plenáris üléseiről. A fideszes képviselő még emlékszik arra, hogy például az 1998-ban kezdődött ciklusban, valamint 2002–2010 között is voltak érdemi szakmai viták az Országházban, ahol a saját álláspontjukról próbálták meggyőzni egymást, nem megsemmisíteni a másikat.
Egyik kormány sem mondhatja magáról, hogy a bölcsek köve a zsebében lenne. Jó szándék vezérel minket, és arra törekszünk, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzuk meg, hogy a magyar gazdaság növekedni tudjon, a költségvetés stabil maradjon
– fogalmazott a kormánypárti képviselő, azzal folytatva, hogy 2013-tól 2019-ig gazdasági aranykor volt, folyamatosan az uniós átlag kétszeresével, vagy afelett bővültünk, ezeknek az eredményeknek társadalmi hatása is volt, például az egymillió új munkahely megteremtésével, az intenzíven növekedő beruházásokkal.
Bánki Erik elismerte, hogy a koronavírus jelentősen visszavetette az országot, de sikeres gazdasági újraindítást hajtottak végre, aztán jött az orosz–ukrán háború, kilőttek az energiaárak, bizonytalanság alakult ki a térségben. A képviselő leszögezte, van teendőjük, a 2025-ös költségvetés azokat az alapokat tartalmazza, amik jelentős és érzékelhető növekedést tudnak hozni, ezáltal a költségvetés mozogástere is bővül. „Olyan intézkedéseket tudunk bevezetni, amelyek a magyar családoknak és vállalkozásoknak sokkal jobb életszínvonalat és működést tesznek lehetővé” – prognosztizálta Bánki Erik.
Vajda Zoltán a gazdaság állapotáról elmondta, mindenki naponta ezer forintot fizet az államadósság kamataira. GDP-arányosan ebben a mutatóban messze elsők vagyunk az Európai Unióban.
A költségvetés egy fiktív költségvetés, papírra vetett számok, betűk halmaza, aminek tudatosan nincs köze a valósághoz. Ötvenszer, százszor szokták átírni a költségvetést
– hívta fel a figyelmet az MSZP frakciójának tagja, hozzátéve: nincs euróbevezetési céldátum, és nem érkeznek az uniós források, ami mögött a kormány tudatos tevékenységét látja.
Vajda Zoltán a semlegességet gyönyörű szónak tartja, amiről Ausztriára vagy Svájcra asszociálunk, „de ahova Orbán vezetne minket a gazdasági semlegesség dumával, az Észak-Korea, Csecsenföld vagy Fehéroroszország, a semlegesség jelszavával elszigetelődünk”.
Mellár Tamás Bánki Erik vitákat üdvözlő szavaira reagálva jelezte, az elmúlt években is voltak ilyen találkozók, kormánypártiakat is meghívtak rá, de ők nem vettek részt ezeken.
A Párbeszéd frakciójának tagja kifejtette, hogy az elmúlt 14 évben a magyar gazdaságpolitika extenzív növekedési modellt állított fel, egyre több tőkét és munkát vontak be, ez volt a növekedés egyetlen forrása. Mára viszont elfogytak a források, így nehéz helyzetbe került a kormány. Mellár Tamás rámutatott, hogy figyelembe véve a GDP-növekedést és a foglalkoztatottság arányának emelkedését, az aranykornak nevezett időszakban a termelékenység valójában kevesebb mint 1 százalékkal nőtt évente. A politikus arra számít, hogy az intenzív gazdasági növekedésre nem igazán fogunk tudni ráállni, ráadásul az adósságcsapda egyre erőteljesebben zárul ránk, „ijesztő nagyságú ma már nemcsak az adósság GDP-hányadosa, hanem az államadósság után fizetendő kamatkiadás is”.
Nincs elég humántőke, nincs elég innováció. A másik, hogy a kormánynak nem áll érdekében versenyképes vállalkozásokat felépíteni, mert akik a világpiacra tudnak termelni, azok függetlenek tudnak lenni a kormánytól, az állami megrendelésektől
– vélekedett Mellár Tamás.
Z. Kárpát Dániel a gazdasági növekedésről szóló megállapításokat nagyrészt álvitának tartja, s rámutatott: az az összeg, amit a multik sokszor adózatlanul „kitalicskáznak” az országból, akár a GDP 2 százalékára is rúghat, és ezen a területen semmit nem tett a kormány. A Jobbik politikusa közölte, hogy nem kell multiellenes hangulatot generálni, de legalább ennyire érdekli a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások helyzete, mert ők viszik a nemzetgazdaságot a hátukon, és nem javultak a kilátásaik.
Nem az akkumulátort, hanem a szoftvert vagy a motort kell Magyarországon gyártani, vagy magyar részvétellel. A következő technológiai forradalomból épp most maradunk ki, a mesterséges intelligencia forradalmáról beszélek
– hívta fel a figyelmet Z. Kárpát Dániel, hozzátéve: két területen kellene dolgozniuk, az egyik, hogy milyen módon vegyenek résztépítő módon a technológiai forradalomban. A másik, hogy ezzel párhuzamosan állítsanak fel egy munkahelyvédelmi alapot. Ebből többek között ingyenes átképzést biztosítanának azoknak a magyaroknak, akik a technológiai forradalom miatt veszítik el munkájukat. A Jobbik képviselője szerint a GDP-adat önmagában nézve értelmezhetetlen, ha nem tesznek hozzá további dimenziókat.
Bedő Dávid úgy nyitott, hogy sokáig csak találgatták, hogyan viszonyul az „állampárt” az új belpolitikai helyzethez, úgy tűnik, hogy most már kiállnak a szakmai vitákra.
Nemrégiben láthattuk a miniszterelnököt is a Kossuth rádióban, aki azt találta mondani, a magyar gazdaság minden hibája abból következik, hogy háború van, itt is ezt az érvet hallhatjuk, hogy volt egy aranykor, amit tönkretett a koronavírus majd a háború. Egyik állítás sem igaz
– jelentette ki a Momentum frakcióvezetője, aki úgy látja, hogy az első tíz évben volt egy gazdasági modellje a kormánynak, csak hibás volt, ami egyenes módon eredményezte a magyar gazdaság kitettségét. „Vannak külső tényezők, amelyek hatással vannak a magyar gazdaságra, de elsősorban a kormány és a gazdaságpolitika felelőssége, hogy itt tart az ország” – hangsúlyozta Bedő Dávid.
Hargitai János az ellenzéki képviselők több felvetésére is reagált. A gazdasági semlegességről kifejtette, hogy amikor ezt a kifejezést használják, akkor a gazdaság belső törvényszerűségeire építve azt mondják, ne érje a gazdaságot indokolatlan ideológiai alapú korlátozás: kereskedhessenek azzal, akivel akarnak, szerezzenek be onnan, ahonnan a legracionálisabb, és értékesítsék a termékeket olyan irányba, ahonnan a legjobb árat kapják.
A KDNP-s politikus az államadóssággal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az európai összevetésben nézve átlagos szinten van. Közép-kelet-európai versenytársaink pedig azért vannak jobb helyzetben, mert Magyarország a rendszerváltáskor bődületes adósságot örökölt meg, ennek a terheit cipelik.
„Eltüntetni lehetetlen az adósságot, csak kinőni lehet, ehhez tartós gazdasági növekedés kell, amit egy periódus alatt már megéltünk. Remélem, hogy újra ilyen időszak előtt vagyunk” – fűzte hozzá Hargitai János, aki elismerte, hogy az uniós pénz a költségvetési tervezés bizonytalan tényezője, de számít bizonyos elmozdulásra. „Lehet jogállamisági süketelésekkel kínozni minket, semmi alapja nincs ezeknek” – közölte a KDNP-s politikus, aki például a migrációs és a genderkérdésről világossá tette: „Vannak olyan fundamentumai a gondolkodásunknak, amelyeket még pénzért cserébe sem adhatunk fel.”
Hargitai János Mellár Tamás felé fordulva kifejtette, nehéz mit mondani arra, amikor egy professzor olyanokat állít, hogy a magyar kormány nem érdekelt a tőle független vállalkozások sikerében, miközben 900 ezer vállalkozás van Magyarországon, és ezek többsége még életében nem találkozott a kormánnyal. A jövő évi költségvetés épp arról is szól, hogy a kkv-k lehetőséget kapnak a felsőbb szintre történő lépésre.
Amikor ezt mondod – hogy a kormány nem érdekelt ebben –, akkor kihunyt belőled a közgazdász és csak az aktivista szólt
– szúrt oda Hargitai János.
Bánki Erik is fennakadt Mellár Tamás vállalkozásokra vonatkozó mondatán, elképzelhetetlen törekvésnek nevezve, hogy a kormány valamennyi magyarországi vállalkozást uralja, hiszen több mint 900 ezer vállalkozás van az országban. A fideszes politikus azt is elmondta, hogy az Eximbanknak ma is van olyan forrása, ami a kifektetéseket támogatja, a kkv-k pedig a Demján Sándor Programon keresztül is kapnak majd támogatást, a cél jelentős részben az, hogy az exportképes tudású vállalkozások ki tudjanak lépni a nemzetközi piacra.
Bánki Erik Z. Kárpát Dániel mesterséges intelligenciát érintő gondolatára válaszolva közölte: hamarosan vitázhatnak a parlamentben arról, hogy milyen szabályozás legyen, a veszélyes részeit korlátoznák, a pozitív részeit támogatnák.
Mellár Tamás világossá tette, egy olyan ország számára, mint Magyarország, amely az EU tagja, ami egy vámközösség is,
felvetni a gazdasági semlegességet teljes mértékben alaptalan, kifejezetten káros. Jelen pillanatban tagjai vagyunk egy 500 milliós piacnak, szabadon tudunk kereskedni. Ez akkora előny, amelyet nem kéne eljátszani. Komolyan tetszenek gondolni azt, hogy ha mi a kínaiakkal elkezdünk kokettálni, és a kínai termékeket a kapunkon keresztül visszük be az EU-ba, azt el fogják nézni? Az is lehet, hogy kipenderítenek a közösségből
– vélekedett a képviselő, aki az adósságról elmondta: valóban nem Magyarországon a legmagasabb ennek a hányadosa, de nálunk a kamatláb, amiért hiteleket tudunk felvenni, meghaladja a gazdaság növekedésének ütemét, „ez az adósságcsapda automatikus növekedéséhez vezet”.
„Ha a kormánynak valóban az a szándéka, hogy a kkv-kat segítse, exportképes kkv-kat támogassanak, akkor tessenek megmondani, hogy az összes high-tech exportunk hány százalékát állítják elő a magyar tulajdontöbbségű vállalkozások? Az összes exportunk 80 százalékát külföldi tulajdonú vállalkozások állítják elő, 20-at magyarok, ezeknek is nagy része a hagyományos szektorokban lévő termelésre koncentrálódik” – folytatta Mellár Tamás.
Z. Kárpát Dániel szerint a mostani gazdaságpolitikával egy százalék alatti az esélye annak, hogy bármikor kinőhetnénk az államadósságot.
A gazdasági semlegesség jó és követhető idea, csak nem találkozik a valósággal. Eddig volt egy egyirányú, nagyjából német autóipari függősége a magyar gazdaságnak. Ezt az egyirányú függőséget a kormány lecserélte kétirányú függőségre, ahol az akkumulátoripar révén függünk a keleti iránytól is. A technológiai óriások irányába kimutatható digitális függőség lesz a következő tíz év kérdése. Ha a kétirányú függőség hárommá válik, akkor hagymázas lázálmok kategóriája lesz a függetlenségről beszélni
– tekintett a jövőbe a Jobbik politikusa.
Bedő Dávid kijelentette:
Az égvilágon semmit nem jelent a gazdasági semlegesség, ez egy kommunikációs humbug, amit kitaláltak, hogy egy jól csengő dolgot tudjanak ismételgetni. Ugyanazt jelenti, mint az elmúlt 14 év összes kitalált kommunikációs panelje, amelyeket lehet ismételgetni, és az embereknek van egy kellemes asszociációja róluk.
A Momentum frakcióvezetője aláhúzta: több olyan uniós ország is van, amelynek konzervatív a kormánya, még sincsenek tőlük megvonva az uniós források. „Magyarországtól például azért vannak megvonva, ami ma is történt, egyoldalúan beterjesztették a választási törvény módosítását annak érdekében, hogy hatalmon maradjanak. Az összes független demokratikus intézményt megszállták. Ezek azok az okok, amelyek miatt nem kapjuk meg az uniós forrásokat, nem azért, amit gondolnak a genderről vagy a háborúról” – közölte Bedő Dávid.
Kollár Kinga a Tisza Pártnak vindikálta azt a sikert, hogy rá tudták kényszeríteni a kormánypártokat egy ilyen szakpolitikai vitára. Az EP-képviselő kifejtette: a magyar kkv-k körülbelül 5 százaléka tud exportra termelni, ami rettentően alacsony arány, és a digitalizációval is el vagyunk késve.
Kollár Kinga Mellár Tamással ellentétben nem látja úgy, hogy a kormánynak ne lenne érdeke versenyképes vállalkozások felépítése, ugyanakkor jelezte: a nemzetiesítés nem hangzik rosszul, de a nemzeti tőke nem versenyképes modellre épül, erőltetetten, közbeszerzéseken, állami támogatásokon és szabályozásokon keresztül sok piacon kialakították azt a helyzetet, hogy csak ezek a nemzeti vállalkozások legyenek.
Nem az igazi piaci logika alapján működik a magyar gazdaság, amelyik része pedig úgy működik, az vagy alacsony hozzáadott értékű, vagy nem tudjuk, milyen feltételekkel van itt
– emelte ki Kollár Kinga, aki a gazdasági semlegességet kommunikációs szlogennek nevezte, és bár elsőre jól hangzik, hogy csináljunk pénzt azokkal, akikkel lehet pénzt csinálni, de figyelembe kell venni a geopolitikai realitást.
Az EP-képviselő az államadóssággal kapcsolatban felhívta a figyelmet: azt, hogy mennyi kamatot kell fizetnünk, alapvetően a piac határozza meg, „a piac azt árazza be, hogy a magyar gazdaság hogyan teljesít, ez öngerjesztő folyamat. Az, hogy ilyen sokba kerül a kamatfizetés, azért van, mert a magyar gazdaság nem teljesít jól”.
Bánki Erik Bedő Dávid felé fordulva kijelentette: „Kezd idegesíteni, és szeretném kérni Bedő Dávidot, hogy az állampárt megjegyzést ne használja, mert egyáltalán nem vicces. Az egész családomat kitelepítette az állampárt Magyarországról, csak azért, mert németek. Jó néhányukat egy életre megnyomorították. Kikérem magamnak, hogy állampártról beszéljen a Fidesz esetében, egy olyan országban, ahol demokratikus, szabad választások vannak. Kifejezetten undorítónak tartom az ilyen típusú megjegyzéseit, ezzel sok százezer családot sért Magyarországon.”
Bánki Erik úgy látja, hogy a Momentum frakcióvezetőjét teljesen hidegen hagyják a tények, és azt is hazugságnak nevezte, hogy nem érkeznek uniós források Magyarországra. A Fidesz politikusa jelezte, egyrészt „mondvacsinált indokokkal, színtiszta politikai érveléssel, hogy megbuktassák a nemzeti kormányt Magyarországon” tartják vissza a forrásokat, másrészt 2023 decembere óta így is érkeztek uniós pénzek Magyarországra.
A non plus ultra, az őrületes marhaság, amit mondott a választási törvénnyel kapcsolatban, még ön sem veheti komolyan. Látta a javaslatot, ami benyújtásra került? Érti az indokát? A magyar lakosság száma csökken. Ha 20 százaléknál nagyobb az eltérés az országos átlaghoz képest, akkor meg kell változtatni a választókerületi határokat. Semmi köze a változtatásnak ahhoz, hogy hatalmon akarunk-e maradni, mert azt az emberek fogják eldönteni demokratikus és tiszta választásokon
– tért ki a választókerületek módosítására Bánki Erik, erről itt írtunk bővebben.
Később Hargitai János is odaszúrt Bedő Dávidnak, amikor kijelentette: „Ameddig a valóságtól teljesen elrugaszkodó álláspontot képvisel az állampárt vagy a gazdasági semlegesség ügyében, addig ezzel nekünk segít.”
Bedő Dávid azzal vágott vissza, az egész beszélgetés úgy kezdődött, hogy milyen jó a szakmai vita, „de sok minden nem változott, a régi beidegződések megvannak, üres panelek, valóságtagadás. Sajnálom, hogy bántja az állampárt kifejezés, de ez az igazság. Ha megnézi a definícióját, akkor látja, az állam és a vezető párt olyan szinten egybe van fonódva, hogy nem lehet különbséget tenni. Ez megállja a helyét a jelenlegi Magyarországon. Engem az bánt, amit műveltek az elmúlt 14 évben az országgal”.
A Momentum frakcióvezetője a választókerületek módosításával kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Vajda Zoltánnak volt egy szakmai javaslata, amit szakértők készítettek az arányos, igazságos felosztás érdekében, ezt vita és kérdések nélkül lesöpörték az Igazságügyi Bizottságban, a mostani módosításról pedig „pontosan tudja mindenki, hogy ez a hatalmi érdek”.
(Borítókép: A konferencia résztvevői. Fotó: Kaszás Tamás / Index)