„Választási atombombát” emleget a Demokratikus Koalíció a választókerületeket módosítani szándékozó javaslat megjelenése után. A budapesti választókerületek száma 18-ról 16-ra csökkenhet, miközben a Pest vármegyeiek száma 12-ről 14-re emelkedhet. A további részletekről itt írtunk.

Deák Dániel a Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet,

a balliberális sajtó és politikusok most valami szenzációként és meglepetésként tálalják, hogy Budapesten csökken a választókerületek száma a következő választáson. Pedig már évek óta tudni, hogy erre szükség van, ugyanis az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján ha egy választókerületben a választásra jogosultak száma 20 százaléknál nagyobb mértékben eltér bármelyik irányba, változtatni kell a határokon. Budapesten és Pest vármegyében márpedig ez a helyzet.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője kifejtette: „Pest vármegyében 2010 és 2022 között a választópolgárok száma közel 90 ezerrel nőtt, és további népességgyarapodás prognosztizálható, míg ezzel párhuzamosan Budapesten jelentősen csökkent a lakosságszám (a régen 2 milliós főváros lakossága 2024. január 1-én alig több mint 1,62 millió volt), és így értelemszerűen a választópolgárok száma is kevesebb, emiatt 18-ról 16-ra kell csökkenteni a választókerületek számát a fővárosban. Erre azért van szükség, hogy a 106 egyéni választókerületben nagyjából azonos számú választópolgár legyen, így érhet ugyanannyit minden választópolgár szavazata.”

Deák Dániel végül arra is rámutatott, hogy hasonló a helyzet Somogy, Tolna és Fejér vármegyében is, „ahol egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben várható, hogy a választópolgárok számának eltérése az országos átlagtól a közeljövőben meghaladja a mínusz 20 százalékot, így ott is rendezni kell a helyzetet”.

Ceglédi Zoltán: Az ellenzék helyében most kezdeném el tuningolni Pest megyében a szervezeteket

Ceglédi Zoltán úgy látja,

sok vita lesz a választókörzetek friss átrajzolásáról, kezdve azzal, hogy az sem fair, amikor előző este közlik, hogy másnap ilyen horderejű ügyben döntenek, és az a jelenlegi helyzet sem, hogy bár 2022-ben Budapesten is a Fidesz volt a legnagyobb párt, a 18 fővárosi egyéni mandátumból egy jutott neki. Ez a mostani, új leosztás alapján úgy módosulhat, hogy a 16-ból jut neki kettő.

Az elemző megjegyezte: „Plusz, ha bármi közöm lenne ehhez, akkor az ellenzék helyében most kezdeném el tuningolni Pest megyében a szervezeteket, ahol eleve egyre erősebbek, és most két pluszmandátumot is nyerhetnek. Szóval Budapestet az ellenzék ellenében rajzolták át, és nyilván másutt is ez volt a szándék, ám érdemes, sőt kötelező egyenként megvizsgálni, ez sikerült-e.”

Ceglédi Zoltánt jobban érdekli a nagyobb kép, „hogy tudniillik mi végre a mandátum”. Az elemző ezután arról írt: „A hamar kezdett és hosszúra nyúlt nyári szünet során (amit a júniusi választás miatt eleve megnyesett tavaszi ülésszak vezetett fel) országgyűlési képviselőink hosszan, de többen tényleg hó-na-po-kat nyaraltak, elvoltak, a kommunikációs munkatárs kiposztolta, hogy »nem hagyjuk«, esetleg bejelentkeztek kiblőrözött háttérrel, tán még a tengerzúgást se hallottuk, és fölpanaszolták, mi sok bajság ellen kell nekik harcolniuk. Erre Moszkva, arra Brüsszel, kinek mi a hasfájása. Aztán visszajöttek, és, ahogy nézem az őszi ülésszak munkarendjét, beállítottak maguknak kb. 18 munkanapot, ugye ezek lennének azok az ülések, amelyről múltkor posztoltam a tücsökciripelős képet, tehát még oda se mindig tolja be a képét, ezeken felül lennének a külön pótlékért ellátott bizottsági feladatok, ahol viszont egyre-másra két kart emelő képviselőket látok, amennyiben egymást helyettesítgetve ülnek be, illetve maradnak távol.”

„Az utolsó idei plenáris időpontja december 2., mondom, DECEMBER KETTŐ, a rendes ülésszak kezdete pedig rendszerint február 1., mondom, FEBRUÁR EGY” – húzta alá Ceglédi Zoltán, hozzátéve: „Én nagyon tudom tisztelni az intézményeket. Nem legyintek parlamentre, önkormányzatra, még a szakszervezetre sem. De talán itt lenne az ideje egy őszinte beszélgetésnek arról, hogy hogyan és mi végre működik a magyar országgyűlés. Miként vitázik és miről dönt, kik és hogyan vesznek részt ebben? Tényleg nem a plebejus »menjenek el kapálni«-rikoltozás a célom, pont ellenkezőleg: szeretnék látni 199 olyan embert, aki engem képvisel, és teszi ezt olyan elánnal, mint ahogy blokkol bármelyik Lidl-pénztáros. Vagy beszéljük meg, hogy helyettük mi hogyan és mit tudunk a közvetlen demokrácia önkiszolgáló kasszájánál bepittyegtetni.”

(Borítókép: Választás 2024. június 9-én Fotó: Németh Kata / Index)