„Választási atombombát” emleget a Demokratikus Koalíció a választókerületeket módosítani szándékozó javaslat megjelenése után. A budapesti választókerületek száma 18-ról 16-ra csökkenhet, miközben a Pest vármegyeiek száma 12-ről 14-re emelkedhet. A további részletekről itt írtunk.

„Abszolút a saját érdekeik mentén hoznak új szabályokat”

Pék Szabolcs lapunk kérdésére azzal kezdte, hogy „már a módosítás beadásának körülményei is megérnek néhány mondatot, mivel a szokásos kormánypárti tempót láthatjuk. Éjjel jelent meg a javaslat, amit ma a fideszes többségű Igazságügyi Bizottság át is engedett, így a parlament elé kerül a törvénymódosítás, amit a kétharmados többség érdemi vita nélkül simán meg fog szavazni. Itt azért érdemes megállni egy pillanatra, mivel a választási törvény az egyik legfontosabb törvénye az országnak, mivel nagyban meghatározza, hogy milyen többséget képes szerezni a választásokon győztes párt. Ha arányosabb lenne a rendszer, például nem lett volna kétharmados többsége a Fidesz–KDNP-nek a korábbi választásokon. Ebből nem nehéz látni, hogy mennyire fontos törvényről is beszélünk, amit pillanatok alatt akar átszabni a kormánypárt, érdemi társadalmi vita nélkül.”

Az Iránytű Intézet elemzője az ellenzék által használt atombomba kifejezést meghagyná a politikusoknak, de úgy látja, „a módosításoknak egy kiélezett politikai helyzetben komoly szerepe lehet”.

Pék Szabolcs hozzátette: „Abban egyetérthetünk, hogy a választókerületi határokhoz törvényi kötelezettség miatt is hozzá kellett nyúlni, mivel az elmúlt években jelentős demográfiai mozgások voltak az országban. Budapestről sokan települtek ki az agglomerációba, így a főváros már kevesebb mint 1,7 millió főt számlál. Ám mindezek mellett sem volt indokolt Budapesttől elvenni 2 leendő parlamenti mandátumot. Érdekes látni, hogy például Tolna és Somogy vármegyékben nem nyúltak a határokhoz, pedig a népesség változása itt indokolta volna, ezeken a területeken hagyományosan nagyon jól szerepel a kormánypárt, míg a fővárosban egyáltalán nem.”

A mostani törvénymódosítás egyértelműen illeszkedik abba a trendbe, amit a Fidesz évtizedes távlatban csinál a választási rendszerrel, tehát abszolút a saját érdekeik mentén hoznak új szabályokat

– hangsúlyozta az elemző, azzal folytatva, hogy „utoljára tavaly a fővárosi választási törvénybe nyúltak bele radikálisan, ami előidézte a jelenlegi állapotokat a Fővárosi Közgyűlésben, hogy egyik félnek sincs többsége, így tovább nehezült a főváros működtetése. Ne felejtsük el, hogy Budapest választásról választásra ellenzéki fellegvárnak bizonyul, 2022-ben az egyesült ellenzék a 18 budapesti választókerületből 17-et elhozott, míg 2024-ben az önkormányzati és EP-választáson a fővárosiak kétharmada voksolt ellenzéki pártokra, tehát a 2 választókerület elvétele egyértelműen az ellenzék esélyeit rontja.”

Pék Szabolcs jelezte, azt se felejtsük el, hogy nemcsak kettővel kevesebb választókerület lesz Budapesten, hanem átrajzolják a megmaradók határait is: „Ennek értelmében az erősen ellenzéki Budapest 5. számú választókerületét, ami a VI. és VII. kerület teljes területét foglalja magába, három részre vágják szét. Ezzel például Erzsébetváros egy része a XV. kerület egy részével lesz azonos választókerületben. Az ilyen választási határokat érintő manipulációkat és önkényes átrajzolásokat nevezi a politikatudományi szakirodalom »gerrymanderingnek«.”

Az elemző a Pest vármegyei körzetek kettővel való növelésével kapcsolatban elmondta, hogy a lakosság létszámának változása miatt indokolt, „ám ez is olyan módon történik, hogy az inkább Tiszához húzó településeket hozzárajzolják a kormánypárti többségű választókerületekhez, ezzel is a Fidesz–KDNP-nek kedvezve. Emlékeztetőül, 2022-ben mind a 12 Pest megyei választókerületet a Fidesz–KDNP nyerte. 2026-ban ez a szám 14 is lehet, míg Budapesttől elvesznek kettőt, ami azt jelenti, hogy ezzel a módosítással 4 mandátum sorsát befolyásolja a kormánypárt a 199 fős parlamentben, ami egy kiélezett politikai helyzetben döntő lehet.”

Pék Szabolcs azzal zárta gondolatmenetét, hogy „jelenlegi tudásunk szerint pedig a belpolitika igencsak kiélezett, mivel a mértékadó, kormánytól független közvélemény-kutatók már enyhe Tisza-előnyt jeleznek. Nagy kérdés azonban, hogy a kormánypártok még milyen pontokon szándékoznak belenyúlni a választási törvénybe, mert például a választási küszöb 5-ről 3 százalékra való leszállítása és a határon túli választókerületek bevezetése még tovább billenthetné a pályát a Fidesz–KDNP javára, ám ez utóbbi ötletek még csak pletyka szintjén léteznek.”

Az elmúlt időszakban az Idea Intézet és a Medián közvélemény-kutatása is a Tisza vezetését mutatta, ugyanakkor a Nézőpont Intézet és a Századvég adatai szerint továbbra is a Fideszé az előny.

„Semmi szenzáció vagy meglepetés nem történt”

Deák Dániel arra a kérdésünkre, hogy az ellenzéki véleményeknek megfelelően valóban „választási atombombát” jelent-e a választókerületeket érintő módosítási javaslat, kifejtette:

Ez a nyilatkozat arra utal, mintha meglepetésként érte volna a balliberális politikusokat a javaslat, pedig semmi szenzáció vagy meglepetés nem történt. A választókerületek arányosítása törvényi kötelezettség. Évek óta látható tendencia, hogy csökken Budapest népessége, a legfrissebb adatok szerint körülbelül 1,6 millió a fővárosi lakosság. Ezzel párhuzamosan Pest vármegye lakossága növekszik, az elmúlt bő tíz évben közel 90 ezer fővel emelkedett a létszám. Várhatóan marad is az a tendencia, hogy a fővárosból az agglomerációba költöznek az emberek.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta, törvényi kötelezettség, ha a választásra jogosultak száma 20 százaléknál nagyobb arányban bármilyen irányba eltér, akkor módosítani kell a választókerület határait. A Nemzeti Választási Iroda már szeptemberben közzétette, hogy Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerületre van szükség. Ennek értelmében a fővárosi választókerületek száma 18-ról 16-ra csökken, a Pest vármegyeiek száma 12-ről 14-re emelkedik.

„Így a 106 egyéni választókerületben nagyjából azonos számú választópolgár lehet, ezzel mindenki szavazata ugyanannyit ér. A választási iroda már jelezte, hogy Somogy, Tolna és Fejér vármegyében is hasonló módosításra lehet készülni” – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.

Az elemző a javaslat benyújtásának körülményeit érintő kritikákkal kapcsolatban rámutatott: „Fontos leszögezni, hogy a módosító javaslatot az illetékes bizottságban tárgysorozatba vették, tehát most indul majd a részletes vita. A baloldali képviselők úgy kommunikálnak, mintha egy elfogadott javaslatról lenne szó, és a Fidesz átrajzolta volna a választókerületeket. A javaslatnak lesz parlamenti vitája, meg lehet tenni az észrevételeket, be lehet nyújtani módosító javaslatokat. A folyamat elején járunk, nem arról van szó, hogy egy éjszaka alatt módosították volna a választókerületeket.”

Deák Dániel arra a kérdésünkre, hogy melyik politikai oldalnak kedvezhet elfogadása esetén a javaslat, úgy vélekedett, hogy „értelemszerűen, mivel Budapesten csökken a választókerületek száma, az ellenzék számára előnytelenebb helyzet állhat elő. Az előző választáson a Fidesz egy választókerületet nyert meg a fővárosban Dunai Mónika révén, azt is szorosan. Ettől függetlenül a lakosságszám változása miatt törvényi kötelezettség a módosítás, a mostani helyzetben egy budapesti szavazata többet ért, kevesebb választópolgár több képviselőt juttathatott az Országgyűlésbe, ebből a szempontból eddig az ellenzék irányába torzított a rendszer. Egyébként máshol is hozzányúltak a körzetekhez, például Szombathelyen épp a baloldalnak kedvezően.”

(Borítókép: Szavazás 2022. április 2-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)