Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszédet mondott Magyar Állandó Értekezleten (Máért), ahol megemlékezett az idén életét vesztő Pótápi Árpád Jánosról, elárulta mennyit költött a magyar kormány nemzetpolitikára az elmúlt 14 évben, és értékelte az orosz–ukrán háború eszkalációjáról szóló híreket is.
Orbán Viktor reggel a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurázsia Fórumon tartott beszédet, ahol elmondta: „Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat” A magyar miniszterelnöknek azonban nem ez volt a mai egyetlen felszólalása, ugyanis az Eurázsiai Fórum után a Magyar Állandó Értekezleten is beszédet mondott.
Személy szerint is a legnagyobb vesztesek közé tartozom azzal, hogy itt hagyott bennünket Potápi Árpád János barátunk
– kezdte Orbán Viktor beszédét, majd hozzátette, hogy nincs szerencséjük a Máért időzítéseivel, ugyanis tavaly Pásztor István halála után tartották az értekezletet, 2022-ben pedig Duray Miklós ment el az esemény előtt.
Potápi Árpád Jánosra emlékezve egy videót is levetítettek, ami után a miniszterelnök az egykori nemzetpolitikáért felelős államtitkártól idézett mondattal folytatta. „Szebb a világ velünk, mint nélkülünk.”
A miniszterelnök a megemlékezés után kifejtette, a magyarok mindig úgy gondolkoztak, hogyha rendeződnek a világban a dolgok, és számunkra kedvező lehetőségeket tár fel, akkor készen állnak arra, hogy megvessék a lábukat. Hozzátette, hogy éppen ezért a nemzetpolitikai eredményeik nem a megoldást jelentik, hanem a a remény életben tartását.
A kormányfő elmondta, 2010 óta 1374 milliárd forintot költöttek nemzetpolitikára, ami évekre lebontva 100 milliárdot jelent, hozzátette, hogy ez az összeg 2009-ig 9,1 milliárd forint volt. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy úgy látja a világ „szétcsúszóban van”.
„Ha a világot nem tudjuk megmenteni, akkor legalább mentsük meg magunkat” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy a magyarországi diplomáciai mozgástér bővülése a külhoni magyarok lehetőségeinek bővülését is jelenti.
Most, az év végén azt mondhatjuk, hogy a magyar diplomáciatörténet legsűrűbb éve volt a 2024-es. Májusban itt volt nálunk a kínai elnök. Párizs és Belgrád mellett Magyarországot választotta az európai látogatásának színhelyéül. Július elején, amikor átvette Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, megindítottunk egy békemissziót, amelyről kiderült, hogy az egész világ minden pontján, minden jelentős hatalmi központban támogatást élvez, és szívesen fogadják az ezzel kapcsolatos magyar kezdeményezéseket. Aztán sor került nemrégen itt, Budapesten az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára a magyar kormány elszigeteltségének jegyében
– értékelte az év eddigi részét a miniszterelnök.
Hozzátette: „Negyven-egynéhány európai államfő jött el, hogy jól elszigeteljen bennünket, és utána itt volt az Európai Unió 27 tagállamának informális csúcstalálkozója is, ahol pedig elfogadtuk a Budapesti Nyilatkozatot, amely egy talán utolsó kísérlet arra, hogy az európai versenyképességet megmentsük.”
Orbán Viktor úgy látja, hogy sok mindennel foglalkoznak az európai vezetők „a brüsszeli buborékukban”, csak az európai versenyképességének fokozásával nem. Majd elmondta, hogy beszédírás közben feltűnt neki, hogyha az Európai Unió ma az USA egyik tagállama lenne, akkor az EU lenne a harmadik legszegényebb tagállam. Ez pedig jól mutatja, hogy a magyaroknak egy saját út megtalálásán kell gondolkodniuk.
Meg kell barátkoznunk olyan gondolatokkal, mint a gazdasági semlegesség vagy a nemzeti önérdek
– fogalmazott, és elmondta, hogy ezekkel a fogalmakkal a magyar kormány nem áll hadilábon, ugyanis Magyarország meghozta azokat a döntéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzetpolitikához és az ahhoz szükséges gazdaságpolitikához.
A miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajna nem kerülhet közelebb az EU-hoz, amíg bizonyos lépéseket nem hajt végre a magyar kisebbségek védelme érdekében, majd áttért a háború helyzetének értékelésére, ami szerinte az uniós politika első számú kérdése.
Kifejtette, hogy az USA már biztosan leváltott jelenlegi kormánya január 20-ig még kezében tartja az összes döntést, és megad mindent Ukrajnának a háborúhoz, pedig nem helyes az amerikai nép döntésével szemben cselekedni. Ez a helyzet szerinte egy új szintre emelte a szomszédunkban dúló háborút, emiatt aggódik mindenki azért, hogy milyen válaszcsapásra fogja elszánni magát Oroszország.
Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
– vallotta be Orbán Viktor, de hozzátette, hogy a bizonytalan helyzet ellenére Magyarország biztonságban van, részben azért, mert a NATO tagja, részben pedig azért, mert minket egyik fél sem tekint katonai ellenfélnek.