Már a magyarok 90 százaléka tájékozódik egészségügyi panaszáról az internetről, 70 százalék pedig a telefonhoz nyúl, hogy megtudja, mitől érzi rosszul magát. A Covid óta 30 százalékkal többen használnak digitális egészségügyi megoldásokat, a telemedicina a társadalom peremén élő csoportoknak is segítséget nyújt – hangzott el a Semmelweis Egyetem „E-orvosok és e-páciensek Magyarországon” projektzáró konferenciáján.
„Húsz éve olyan paradigmaváltás történt az egészségügyben, amire az emberiség több száz éves történetében nem volt példa. Régebben voltak sámánok, törzsi varázslók, akik egész másképp működtek, mint akár egy hatvanas évekbeli orvos. Mégis hasonlítottak abból a szempontból, hogy az adott közösségben ők voltak azok, akikhez egészségügyi problémák esetén fordulni lehetett. Ma pedig panaszaink esetén a telefonunkhoz nyúlunk” – nyitotta meg a konferenciát dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.
A pszichiáter elmondta, hogy rendelései alatt maga is tapasztalja ennek hatásait. „Doktor úr, az én esetemben a szerotoninteória elbukott” – ezzel jött hozzá az egyik alvászavarral küzdő beteg. Persze ahogy a professzor rámutatott, a szerotoninnak semmi köze az alváshoz. „Az jó, hogy minden egészségügyi információ elérhető az interneten, de ennek vannak hátrányai is. Mindenkinek volt olyan ismerőse, aki a Covid miatt halt meg, a lakosság harmada mégsem oltatta be magát”– mutatott rá a Magatartástudományi Intézet igazgatója. A digitális egészségügy előnyei közé sorolta, hogy a társadalom peremére szorult rétegek ellátását is segíteni lehet ezzel, megkönnyítve a hozzáférést a szegregátumban élők, az idősek, és akár a hajléktalanok számára is.
Békási Sándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egészségügyi Centrumának intézményvezető főorvosa elmondta, hogy a hajléktalanok kétharmadának van mobiltelefonja, minden második héten csatlakoznak az internetre a menhelyek ingyenes wifiszolgáltatásán keresztül. A segélyszervezet tavaly erre alapozva indította el körükben telemedicinaprogramját. A szociális munkások közreműködésével tudták lebonyolítani az online háziorvosi ellátást, amelyben egy év alatt több mint 100 embert láttak el. Magas vérnyomást, cukorbetegséget és hepatitiszt is diagnosztizáltak a DocRoom Egészségügyi Kutatási Programja keretében.
Helyben szociális munkások, egészségügyi szakdolgozók segítették az ellátás lebonyolítását, a központjukból online bejelentkező orvos szükséges esetben a távvizit végén eReceptet és terápiás javaslatot adott. Volt olyan súlyos májgyulladásban szenvedő beteg, akinek a technológia támogatásával nyújtott kezelés mentette meg az életét. Békási Sándor elmondta, hogy a koronavírus időszaka kedvezett a telemedicina térnyerésének, amellyel könnyebbé vált a társadalmilag sérülékeny csoportok ellátása.
A hajléktalanok zömében 60 év felettiek, így a krónikus betegségek is gyakoribbak körükben, amelyek a szociális körülményeik miatt az átlagpopulációhoz képest tíz évvel korábban jelentkeznek náluk, miközben nehéz hozzáférniük a szakorvosi ellátáshoz – részletezte. A programot a 2021-es pilot tapasztalataira alapozva indították, akkor a bevont kliensek 90 százaléka vett részt a két hetente 6 alkalommal elérhető, átlagban 12 perces távviziten, az esetek negyedében történt terápiamódosítás és az orvos-beteg elégedettség kimagasló volt. A krónikus betegeknél az utánkövetés ugyanígy zajlott.
Abban az évben április és augusztus között a digitális hozzáférést is mérték 28 hajléktalanszállón, így 662 válaszadó visszajelzése alapján kiderült, hogy:
Győrffy Zsuzsa és Girasek Edmond a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docensei, a Digitális Egészségügyi Megoldások az Orvoslásban (D.E.M.O.) projekt vezetői a 2021–2024 közötti ezer fős országos reprezentatív kutatás további eredményeiről szólva elmondták, hogy a teljes lakosságot nézve már 90 százalék tájékozódik egészségügyi panaszairól az interneten. A betegek negyede az orvosi vizit előtt is online informálódik állapotáról, harmaduk a diagnózis után is. A szakemberek ezt azzal magyarázták, hogy egyre többen készülnek fel az orvossal való találkozásra, akit az elsődleges információforrásnak tartanak, majd betegségükről böngésznek, sokszor már az orvos által ajánlott oldalakról.
Egyre digitalizáltabbak a páciensek, négy év alatt nőtt az eRecept kiváltók, az online időpontfoglalók aránya, előbbit a magyarok 80, utóbbit 70 százaléka használja. A válaszadóik körében ezek ismertsége már meghaladta a 90 százalékot. A telemedicinás eljárásokat (e-mail, telefonos konzultáció) sokan (80 százalék felett ) kényelmesnek tartják, úgy vélik, időt spórolnak vele, de 61,4 százalék szerint ezzel személytelenebbé válik az ellátás. Nagyjából megegyezik ezzel azok aránya, akik félreértelmezték az adatokat. A felmérésből az is kiderült, hogy a 65 felettiek 70 százaléka használ egészségügyi célra digitális megoldást kommunikációra, adminisztrációra, vagy eszközt állapotának monitorozására. Háromnegyedük nyitott további innovatív megoldásokra.
Mivel a ChatGPT, a mesterséges intelligencia megjelenése az egészségügyre is hatással volt, kérdéseik az új technológiákra is kiterjedtek. A lakosság fele hallott már az MI mammográfiás vagy vastagbélszűrésnél való alkalmazásról, diagnosztikai döntéstámogatásról például a tüdőgyógyászat, a kardiológia, a bőrgyógyászat területén, éppen ezért a válaszadók többsége már a mindennapok részének tarja ennek használatát. Azzal kapcsolatban, hogy az orvosi kommunikációt ezzel részben vagy teljesen kiváltanák 30 százalék elfogadónak, 41 százalék semlegesnek mutatkozott.
A Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző HELP applikációját már 224 ezren töltötték le, közülük 8 ezren külföldről, a szomszédos országok mellett Kínában, az Egyesült Államokban, Kanadában is használják magyar ajkúak – ismertette Kovács Eszter kommunikációs igazgatóhelyettes. Mint rámutatott, Magyarországon az emberek 70 százaléka a telefonjához nyúl, ha panaszai vannak. Annak érdekében, hogy hiteles forrásból kapjanak tájékoztatást, gyermek- és felnőtt szakorvosokkal együtt alkották meg a ma már 740 sérüléssel, betegséggel és egyéb egészségügyi állapotokkal, például terhességgel kapcsolatos információkat tartalmazó rendszert.
Az volt a célunk, hogy az egészségügyi szakembereket tehermentesítve felismerjük az akut helyzeteket
– fogalmazott. A megadott válaszok szerint öt kimenetele van annak, hogy milyen gyorsan kell orvoshoz fordulni.
„Nem mindegy, hogy hétvégén, este vagy hóesésnél a rosszul lévő gyerekkel el kell-e indulni busszal az orvoshoz vagy az ügyeleti pontra” – hangsúlyozta Kovács Eszter. Az alkalmazás 220 gyermekbetegségre ad információkat, a tünetek súlyosságát is skálázni lehet, például 1–10-ig a fájdalomérzetet. A szociokulturális eltérések miatt a rendszer több tucat szinonimát tartalmaz, a rossz hangulatra 39-et. Az egyetem kommunikációs igazgatóhelyettese elmondta, hogy az eltérő kifejezésekről országszerte kaptak értesítést a védőnőktől, és a Bagázs Egyesület is segítette ezt a munkát.
Dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis HELP orvosszakmai és az Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetője elmondta, hogy a gyermekmodul élesítése előtt 100 szülő 6 hónapig tesztelte a rendszert, a fájdalomskálán így finomítottak. Azóta is sok visszajelzést kapnak, mivel a kisgyermekes fiatal szülők aktív használói a digitális eszközöknek.
(Borítókép: Egy lány a telefonját nézegeti este. Fotó: Ute Grabowsky / Getty Images)