Ylva Johansson egy több európai lapnak adott interjúban elmondta, hogy a magyar kormány ígéretet tett a migrációs paktum végrehajtására, valamint a magyar kártyaprogram ügyében sikerült eloszlatnia a kételyek többségét, de ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar döntésnek ettől függetlenül rossz a politikai üzenete.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi és migrációügyi biztosa a Szabad Európának elmondta, hogy Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter is ígéretet tett neki, hogy a törvény módosításával Magyarország meg fog felelni az Európai Bíróság magyar menekültügyi szabályozást elmarasztaló ítéletének. Ezzel a júniusban kiszabott, napi egymillió eurós pénzbírság gyarapodása is megállna.
A lap korábban megírta, hogy már 150 millió eurónál tart a számláló, és ehhez még a kétszázmillió eurós átalánybírság is hozzácsapódik. A pénzbírság egyelőre továbbra is minden nap egymillió euróval növekszik.
Orbán Viktor kormányfő az uniós migrációs szabályok figyelmen kívül hagyására szólított fel, és októberben egy levelet is írt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, melyben a bírság ellen érvelt. Az Európai Bizottság már többször is cáfolta a miniszterelnök azon állítását, hogy megnyitná az utat az illegális bevándorlás előtt a bírósági ítélet végrehajtása.
Ylva Johansson Pintér Sándor magyar belügyminiszterre hivatkozva megemlítette, hogy a kormány már dolgozik a migrációs paktum előkészítésén. Ez alól a holland kormány szeptemberben kért felmentést az Európai Bizottságtól, majd még aznap Magyarország is csatlakozott Hollandia intézkedéseihez, és mentességet kért.
Ylva Johansson szerint a migrációs paktumot nem fogják újranyitni, mert szerinte nagyon stabil alapokon nyugszik.
A biztos azt is elmondta, hogy a kormánynak a magyar kártyaprogram ügyében sikerült eloszlatnia a kételyek többségét, de még folyik az egyezkedés, valamint kiemelte azt is, hogy a magyar döntésnek ettől függetlenül rossz a politikai üzenete.
Az Európai Bíróság nyáron állapította meg, hogy Orbán Viktor kormánya kivételesen súlyos uniós jogsértést követett el. A bíróság már korábbi ítéleteiben is jogellenesnek nyilvánította a magyar menekültügyi rendszer jelentős részeit, és az Európai Bizottság is évek óta azzal vádolja Magyarországot, hogy figyelmen kívül hagyja az uniós normákat és az alapvető értékeket, és emiatt már befagyasztotta az országnak szánt többmilliárdos forrásokat.
Az Európai Bíróság ítéletét követően Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy a kormány nem hajlandó fizetni, és megfenyegette a belga fővárost, hogy „ha Brüsszel migránsokat akar”, ők hajlandóak egyirányú jegyet adni a bevándorlóknak Brüsszelbe.
Korábban Magyarország még reménykedett a tárgyalásokban, de Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivőjének elmondása szerint a tárgyalás ideje elmúlt, ha Magyarország nem fizet, akkor a büntetést az EU-s támogatásokból kezdik levonni.
Szeptember 17-én már a második fizetési felszólítás is lejárt a bírságot illetően, ezért úgynevezett kártérítési eljárás indult. Novemberben az Európai Bizottság fizetési felszólítást küldött Budapestnek 15 napos határidővel 93 millió euró értékben, ami egy háromhavi kényszerítő bírság volt. November 18-án a bizottság újabb két hónapot számlázott ki a magyar kormánynak, akkor 60 millió eurós számla érkezett.