Szerbia és Magyarország között komoly gazdasági, energetikai és politikai együttműködés zajlik. Góli Csilla, Szabadka magyar alpolgármestere az Indexnek elmondta: Szerbiának számos szabadkereskedelmi egyezménye van olyan országokkal, amelyekkel az EU-tagországainak nincs. Déli szomszédunk egy 1,3 milliárdos piacot tud felajánlani. A VMSZ politikusa elmondta: a Vajdaság a vasúti és közúti fejlesztésektől is hatalmas fellendülést vár.
A Tito-korszakban a németekkel együtt a magyarokat is háborús bűnösöknek bélyegezte meg a kommunista rendszer. A '90-es években – a szerbek által vezetett – Jugoszlávia darabjaira hullott szét, és tagállamai évekig tartó véres konfliktusokba keveredtek egymással. A délszláv háború zárásaként a NATO 1999-ben bombázni kezdte a szerb városokat, hidakat és különböző katonai célpontokat. A szerb lakosság akkor komolyan neheztelt Magyarországra, mert Budapest átengedte a reptereit az amerikaiaknak.
Nem túlzás kijelenteni, hogy az új évezred elején a magyar–szerb kapcsolatok nagyon mélyről indultak.
Az elmúlt években az Orbán-kormánynak sikerült fordítania, és megnyernie Belgrádot szövetségesének. A két ország között egyre jelentősebb gazdasági, energetikai és politikai együttműködés körvonalazódik. A napokban Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten bejelentette, hogy Szerbiával biztonsági és katonai kérdésekben is együttműködést terveznek.
Talán szimbolikus is lehet az M5-ös autópálya végén lévő Röszke–Horgos átkelőhely bővítése. A mindig zsúfolt határátkelőhelyet a „Balkán kapujaként” is szokás emlegetni.
Nézőpont kérdése, de mi jobban szeretjük, ha Európa kapujaként emlegetik térségünket
– korrigált Szabadka magyar alpolgármestere. Góli Csilla hozzátette: 9 határállomás van Szerbia és Magyarország között, de ez az egyetlen, ami autópályán helyezkedik el, így a legfrekventáltabb. Nem ritka, hogy az utazók több órát is vesztegelnek a határon.
Nemrégen a magyar miniszterelnök a Karmelitában bejelentette, hogy a két ország megállapodott a Röszke–Horgos határátkelőhely modernizálásáról is, amellyel Európa „legmodernebb, leggyorsabb és legkulturáltabb” határátkelőjévé teszik.
Aleksandar Vucsics szerb elnök és Orbán Viktor megerősítették azt is, hogy 2026-ra elkészül a Budapest–Belgrád vasútvonal: 2026-ra már 160 kilométeres óránkénti sebességgel lehet majd vonattal utazni a két főváros között.
Jelenleg – a schengeni övezett miatt is – a teherforgalom nehézkes: a kamionoknak akár egy-két napot is várakozniuk kell, mire át tudják lépni a határt.
„Ezt a problémát a Vajdasági Magyar Szövetség [VMSZ] folyamatosan közvetíti mind Budapest, mind Belgrád irányába, ilyenkor konkrét lépések történnek” – magyarázta Góli Csilla, aki szerint elkerülhetetlen a térség közlekedési fejlesztése.
Ha megnézzük az Egy Övezet, Egy Út kínai kezdeményezés gazdasági folyosóit, látjuk, hogy Szabadka ezen infrastrukturális beruházások mentén helyezkedik el, nagyon előnyös helyet foglalva el Nyugat és Kelet, illetve Észak és Dél között
– fejtette ki a vajdasági város alpolgármestere. Szerinte a szerencsés elhelyezkedés már több IT-szakembert és céget vonzott Szabadkára, akiknek a város geogazdasági helyzete ideális az ügyfeleik kiszolgálására.
Szabadka, illetve a Vajdaság a Belgrád–Budapest (BG–BP) gyorsvasút üzembe helyezésével is hatalmas fellendülésre számít.
„Városunk az 1800-as évek végén vált kis poros településből, komoly ipari tényezővé, köszönhetően a vasútnak. Nagyon komoly gazdasági elvárásaink vannak a hamarosan újra üzemelő BG–BP gyorsvasúttal kapcsolatban” – közölte Góli Csilla, akinek meggyőződése szerint a közúti teherszállítás kisebb árumennyiségek – door-to-door – szállítását, míg a vasút nagy mennyiségek szállítmányozását tudja kiszolgálni.
A VMSZ politikusa reméli, hogy Szerbia minél hamarabb tagja lesz az EU-nak, de addig is gazdasági szempontból leginkább a „nem EU-s ország” kártyát tudják vonzerőként felmutatni. Ilyen például a vámszabad övezet lehetősége, ami jelentős kedvezményeket jelent a külföldi cégeknek.
A szabadkai Vámszabad Övezet Rt. keretein belül, a kisbajmoki ipari zónában, olyan cégek működtetnek gyárakat, mint például az Ametek, a Norma Group, a Flender, a Continental Contitech, a Zoppas, a Swarovski vagy a Boysen.
Az itt gyártó 12 cégnek összesen hatezer munkavállaló dolgozik.
Az alpolgármester véleménye szerit a külföldi cégeket a város kedvező elhelyezkedése mellett az is vonzza, hogy Szerbiának számos szabadkereskedelmi egyezménye van olyan országokkal, amelyekkel az EU külgazdasági politikája nem teszi lehetővé a kereskedelmet.
Szerbia egy 1,3 milliárd fős piacot tud felkínálni ezeknek az országoknak
– fűzte hozzá Góli Csilla.
Az alpolgármester elárulta, hogy Szabadka jövő évi költségvetése olyan fejlesztéseket foglal magába, amelyek a gazdaság mellett az ipari övezet további bővítését célozzák.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a magyar kormányfő a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurázsia Fórumon kijelentette, hogy Magyarországnak „élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell”.
Orbán Viktor szerint az eurázsiai együttműködés mellett szól, hogy ez a legnagyobb összefüggő szárazföld a bolygón, ráadásul egy éghajlaton belül.
Ez egy olyan előny, amit nem szoktak értékelni a geopolitikai gondolkodásban, pedig érdemes lenne
– fogalmazott a kormányfő.
Szerinte az is előny, hogy a politika és a kereskedelem szereplői állandóak, ugyanazokról a népekről olvasnak ezer évvel ezelőtti feljegyzésekben, mint manapság. A kormányfő az eurázsiai térség további előnyének azt tartja, hogy mindig több civilizációt foglalt magába: távol-keleti, indiai, arab és nyugati civilizáció.
„Az emberiség népességének 70 százaléka ebben a térségben él” – érvelt a politikus, aki hozzátette: itt található a világ vezető tudományos klasztereinek háromnegyede, a világ húsz legnagyobb pénzügyi központjából tizenöt.