A magyar jogrendszer háromféle távoltartást ismer. Az első kettő (az ideiglenes megelőző és a megelőző) a családon belüli, hozzátartozók közötti erőszak megelőzésére szolgál, míg a harmadik olyan kényszerintézkedés, amelyet büntetőeljárás keretében alkalmaznak.

A távoltartás fajtái

Ennek megfelelően az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartást a 2009. évi LXXII. törvény, míg a távoltartás kényszerintézkedést a büntetőeljárási törvény szabályozza.

1. Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség a hozzátartozók közötti erőszakról érkezett bejelentés esetén, a helyszíni intézkedéskor szerzett tapasztalataik, továbbá a szomszéd, iskola, orvos vagy éppen a védőnő által tett bejelentés alapján rendeli el.
2. A megelőző távoltartást a rendőrség kezdeményezheti hivatalból, ha előzőleg ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Ha viszont a rendőrség nem él ezzel, a bántalmazott vagy közeli hozzátartozója kezdeményezhet megelőző távoltartást a helyi járásbíróságnál.
3. A távoltartás kényszerintézkedést is a bíróság rendeli el. A törvény szerint „távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve – ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el”. A távoltartást a sértett kezdeményezheti, ha a bántalmazóval szemben megindult a büntetőeljárás, és megtörtént a gyanúsítotti kihallgatása. Az indítványt az ügyészség az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, amely a távoltartást négy hónap időtartamra rendelheti el. Ennek lejárta előtt öt nappal – ugyancsak a sértett indítványára – a távoltartás meghosszabbítható.

Önkényes kapcsolatfelvétellel szemben

A távoltartás szabályozása januártól újabb elemekkel bővül. Az Országgyűlés tudniillik november 26-án tartja annak a törvénycsomagnak a zárószavazását, amely a büntetőeljárási törvényben „Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben” elnevezéssel új jogintézményt vezet be.

A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy tartózkodjon a sértett magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való önkényes beavatkozástól.

Ez lényegét tekintve a sértett nyilatkozatának megerősítését fejezi ki, amelyet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozati formában hoz a terhelt tudomására.

Az indítvány indoklása szerint az új jogintézmény a hatályos távoltartáshoz képest egyértelmű hatósági akaratot tükröz, és különösebb adminisztrációs terhek nélkül alkalmazható. Fontos azonban tudni, hogy az önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozat kizárólag a büntetőeljárás alatt érvényesülhet. Viszont – olvasható az előterjesztés indoklásában – „a sértett hatósági határozattal is megerősített elzárkózásának a terhelt részéről történő megsértése már olyan fokú jogsértést fejezhet ki a sértett magánautonómiájával szemben, amely súlyosságában megfeleltethető annak a jogsérelemnek, ami a zaklatás esetében a rendszeres háborgatással valósul meg”.

A zaklatás új alapesete

Ezzel összefüggésben pedig módosul a Büntető törvénykönyv is: a zaklatás bűncselekmény új alapesettel egészül ki.

Vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ellene folytatott büntetőeljárás hatálya alatt, azt követően, hogy vele a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozatot közölt, vagy a vele szemben elrendelt távoltartás magatartási szabályainak megszegésével a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon.

Mindeddig ugyanis a távoltartás megszegését fő szabályként maximum rendbírsággal, vagy szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésével lehetett szankcionálni.

(Borítókép: Jákob Bálint / Index)