A hazai bűnözés és bűnüldözés alakulásának egyik fontos fokmérője a legfőbb ügyész év végén beterjesztett országgyűlési beszámolója az ügyészség tevékenységéről. A legújabb jelentés legjellemzőbb adatait és megállapításait Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda csoportvezető ügyvédje segített elemezni.
Polt Péter legfőbb ügyész jelentéséből kitűnik, hogy a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó, szinte folyamatos visszaesése 2021 után megállt, majd 2022-ben az előző évihez képest 8,9 százalékos, 2023-ban pedig 6,2 százalékos növekedés következett be.
A szakértő szerint jelentős szórás figyelhető meg az egyes gazdasági bűncselekmények statisztikái között. Az elmúlt évben nőtt a csalások száma, a 2022. évi 16 747-hez képest 2023-ban már 19 701 ilyen regisztrált eset volt, ami 18 százalékos növekedést mutat. Ezt a növekedést az ügyészség elsősorban az online térben elkövetett csalások és az adathalász bűncselekmények számának növekedésével magyarázza. Barta Péter szerint ezért is kerülhetett a kiberbűnözés elleni harc hatékonyabbá tétele az ügyészségi tevékenység fókuszába. Szintén jelentősen (42 százalékkal) nőtt a pénzmosások száma, amiben feltehetően szerepet játszott a felderítés és a nemzetközi együttműködés hatékonyságának a növekedése is.
Másrészt viszont számszakilag csökkent a regisztrált költségvetési csalások száma, csaknem 30 százalékkal kevesebb ilyen eljárás indult 2023-ban.
A feltárt ilyen jellegű bűncselekmények komplexitása és az elkövetési érték növekedése miatt az eljárások számának csökkenése azonban nem jelent feltétlenül alacsonyabb munkaterhelést a nyomozó szerveknek
– állította a csoportvezető ügyvéd, hiszen egy-egy ilyen adócsalás felderítése sokszor leplezett eszközök (lehallgatás, titkos megfigyelés) alkalmazását, külföldi társhatóságok megkeresését igényli. Nincs viszont új a nap alatt az adócsalások elkövetési módjában – folytatta –, továbbra is legtöbbször „bukócégekkel”, „körhintacsalással”, eltűnő kereskedőkkel, számlagyárakkal vagy cégtemetők segítségével tűnnek el az adóforintok.
A beszámoló szerint az ügyészségi eljárás másik fő fókusza a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon minél hatékonyabb elvonására irányult.
Itt a fő cél, hogy az elkövetők megbüntetésén túlmenően a költségvetés vagy a sértettek vagyoni érdekei ne sérüljenek. Ezért amikor csak jogilag erre lehetőség nyílik, az ügyészség javaslatot tesz vagyonelkobzásra
– magyarázta Barta Péter. Abban a pillanatban viszont, amikor többéves eljárás után a bíróság megítéli a vagyonelkobzást, a bűncselekményből származó vagyon sokszor már nincs meg: azt elrejtették vagy átruházták. Ezért az ügyészség legrettegettebb fegyvere a lefoglalás és a zár alá vétel, amely ingatlanok, hajók, bankszámlák vagy egyéb értékes ingóságok esetében korlátozza az akkor még csak gyanúsítottak rendelkezési jogát.
Ráadásul ilyen intézkedés már a nyomozás megkezdésekor, akár bírósági döntés nélkül is alkalmazható. A legfőbb ügyész beszámolója szerint ezek az előzetes intézkedések tipikussá váltak az ügyészség gyakorlatában, azzal együtt, hogy azok rendkívül súlyos terhet jelentenek az érintett gazdálkodóknak.
Barta Péter kitért arra is, hogy a hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak a hatóság és a gyanúsítottak közötti egyezkedésre, a beszámoló adatai pedig arról tanúskodnak, hogy az ügyészség egyre gyakrabban nyúl ehhez a lehetőséghez.
A szakértő szerint a gyakorlatban ennek két formája létezik. Egyrészt az úgynevezett mértékes indítvány, amelynek révén a bíróságok már az előkészítő tárgyaláson ítéletet hozhatnak, amennyiben a terhelt a bűnösségét beismeri, és a tárgyaláshoz való jogáról lemond. Ez egyfelől előnyös a hatóságoknak, hiszen az évekkel rövidítheti le a terhelttel szembeni büntetőeljárást, másfelől a kiszámítható és valószínűleg enyhébb büntetés miatt sok vádlott számára is kedvező.
2023-ban már több mint tízezer ilyen eljárás folyt le, ami az előző év adatához képest 9 százalékos növekedést mutat.
„Szintén egyre gyakoribb a statisztikák szerint a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötés. Ennek keretein belül enyhébb büntetés (vagy akár felmentés) reményében a terhelt együttműködik a nyomozó hatóságokkal, segíti a bizonyítást, más terheltre nézve perdöntő bizonyítékot nyújt, vagy megtéríti az általa okozott vagyoni hátrányt.
A beszámoló szerint volt olyan eset is, amikor egyezségkötés reményében az elkövetők milliárdos összegben térítették meg önkéntesen az általuk okozott kárt” – tudtuk meg a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
(Borítókép: Polt Péter 2018. január 30-án. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)