Az idén 80 éves Rubik Ernő fél évszázada találta fel a világ legismertebb játékát, a Rubik-kockát. A kocka azóta globális metaforává vált: több ezer magazincímlapra, lemezborítóra került rá, és számtalan hollywoodi filmben is feltűnik. Ahogy az 50 éves Golf az utcakép állandó része minden kontinensen, ugyanúgy a világ minden szegletében ismerik Rubik Ernő találmányát.
Rubik Ernő mindennapjaiba 50 évvel ezelőtt lépett be a bűvös kocka, amely nemcsak az ő életét, hanem egy kicsit a világot is megváltoztatta. 1974 óta nincs olyan szeglete a Földnek, ahol nem ismernék a találmányát, amelyre ő a mai napig úgy tekint, mint egy élő teremtményre. Ebben az interjúban két olyan tárgyról beszél, amelyekhez az elmúlt fél évszázadban komoly kötődése alakult ki, és amely : a kockáról és az autóról, amelyet a találmányának köszönhetően vehetett meg.
Miként alakult a viszonya az elmúlt 50 évben a találmányához?
Amióta a kocka 1974-ben belépett az életembe – és főleg, ahogy egyre többen megismerték –, kicsit úgy érzem magam, mint Dzsepettó, aki végignézi, hogy kel életre és kezd önálló életet a műve. És Pinokkió bizony sokszor rossz fát tesz a tűzre, folyton űzi-hajtja a kalandvágy. Az én kockám is a maga útját járja. Tőlem függetlenül is remekül elboldogul, sőt kiderült, hogy több szempontból épp az ellentétem. A kocka imádja a figyelmet, én nem. Folyton interakcióba akar lépni másokkal, nekem ez időnként nagyon nehezemre esik. Roppant ambiciózus, én kevésbé. Talán kicsit furán hangzik, hogy úgy beszélek róla, mintha élne, de tudom, hogy minden kockázó, bármennyi idő is telt el azóta, hogy először a kézbe vette, személyes kapcsolatban marad vele.
Mennyire lepte meg, hogy a Rubik-kocka a tudománytól a dizájnig annyi mindent inspirált?
Kétségtelen, hogy a kocka önálló életre kelt, s valóban az oktatástól a robotikán át a pszichológiai kutatásokig sok helyen vált eszközzé, nem szólva közvetlen tudományos otthonáról, a matematikáról. Azt pedig, hogy erős az építészetre, képzőművészetre, tárgykultúrára a hatása, annak tudhatjuk be, hogy nagyon tág az asszociációs mező, amire a kocka hat.
Nyolcvanévesen miként tekint a világra?
Kíváncsian.
Derűvel?
Az óvatos pesszimizmus mindig indokolt, de a tudomány fejlődése, a mesterséges intelligencia gyorsuló előretörése számtalan újabb izgalmat ígér. Kétségtelen, hogy a tudomány, a technika, valamint a digitalizáció egyre gyorsuló fejlődésének köszönhetően rendkívül megnőtt az emberi hatékonyság, ez pedig jóra és rosszra egyaránt nyújt lehetőséget. Úgy látom, az emberi értelmet meghaladó intelligencia lehetőségei és veszélyei is egyaránt belőlünk erednek. Ha az emberiség egészével probléma van, akkor az is problémássá válhat, amit létrehozunk. Ha képesek vagyunk leküzdeni a gondjainkat, az innováció még jobban segíthet.
A Rubik-kocka és a VW Golf egyaránt idén ünneplik 50. születésnapjukat. Milyen a viszonya az autókhoz?
A kockából befolyt első komolyabb jövedelmemből egy ú, dízel Golf I modellt vásároltam. Nagyon megkedveltem, annak ellenére, hogy Magyarországon akkor még nem igazán volt fagyálló gázolaj. Később, ahogy nőtt a család, és nagyobb autóra váltottam, egy Volkswagen Multivan is állt a garázsban. Kötődöm a tárgyaimhoz, ha valamivel 10–15 éven át együtt élek, az már hozzám tartozik. Bár a Golf még jól használható állapotban volt, nem akartam eladni, inkább elajándékoztam.
Egy ideje visszatért a típushoz, hiszen Volkswagen e-Golf modellt vezet. A mérnöki kíváncsiság is szerepet játszott abban, hogy elektromos autóra váltott?
Az elektromotor régóta bevált találmány, tele van velük a környezetünk. Nem is figyelünk fel rájuk, főleg arra nem, hogy milyen hűségesen és megbízhatóan szolgálnak minket. Mérnökként mindenképpen érdekelt ez a technológia, de megvártam azt, amikor időszerűvé vált az átállás. Az infrastruktúra még kiépülőben van, ebből a szempontból egy villanyhajtású járművel egyelőre nem olyan egyszerű az élet, ha nagyobb távolságra utazunk, mint a hagyományos autókkal, amelyekhez kis túlzással minden sarkon találunk töltőállomást. Ám az is igaz, hogy otthon senkinek sincs benzinkútja, míg az elektromos autókat könnyen fel lehet tölteni a konnektorról. Városban ideális, tiszta és csendes.
Bevált az autó?
Hogyne, évek óta használom, mint mondtam, kötődöm a tárgyaimhoz. Az e-Golf esetében nagyon tetszik, hogy egyből rendelkezésre áll a teljes nyomaték, emiatt városban nagyon fürge az autó. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan a hatótávolság-problémára, illetve az elektromos autók gyors töltésére is megoldást talál a technika és akkor már a hosszabb utakra is kompromisszummentesen használhatók lesznek. S persze – amíg lehet – megmaradnak a benzinillatú Volkswagenek is.
Rubik Ernő háború alatt, 1944. július 13-án született Budapesten, az ismert repülőgép-tervező, id. Rubik Ernő fiaként. 1967-ben végzett a Műszaki Egyetemen építészmérnökként majd az Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. 1975. január 30-án adta be szabadalmi igényét a „térbeli logikai játékra”. Az 1977-es megjelenést követő években Magyarországon több mint egymillió kocka kelt el, majd elindult a játék külföldi forgalmazása is. 1980-ban és 1981-ben több országban elnyerte az Év Játéka-díjat. Azóta több mint 500 millió darabot adtak el belőle, így lett a legsikeresebb magyar találmány a világon. Rubik Ernő számos további, világszerte sikeres logikai játékot is tervezett, mint például a Bűvös kígyót vagy a Bűvös négyzetet.
1990–1996 között a Magyar Mérnökakadémia elnöke volt. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2010-ben Prima Primissima Díjjal. Rubik Ernő Budapest díszpolgára és a Szent István Rend kitüntetettje. Külföldi elismerései között szerepel a Liberty Science Center (USA) „Genius” díja, vagy a World Science Festival életműdíja. Rubik tagja az Európai Tudományos Akadémiának és az Európai Bizottság innovációs nagyköveteként is tevékenykedett.
(Borítókép: Daniel Karmann / picture alliance via Getty Images)