Pásztor Tibor az önkormányzati munkáján túl az egyik pénzintézetnél dolgozik csoportvezetőként. Erről a vagyonnyilatkozatában azt írta, hogy „a munkaszerződésben vállalt titoktartási kötelezettség miatt nem adhatja meg” – tudta meg a HVG. A lap megkeresésére a képviselő közölte, hogy nem volt más lehetősége, és szerinte a jogszabályok szerint járt el. Azonban ezzel a módszerrel gyakorlatilag bármelyik politikus eltitkolhatná a pluszjuttatásait. 

A HVG kérdésére, hogy nem írja-e felül a szerződésben szereplő titoktartási kötelezettséget a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény, amely szerint a bevallásokban a további kereseteket is fel kell tüntetni, azt válaszolta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt politikusa, hogy „ő maga is sokat gondolkozott, hogy mit válaszoljon a jövedelmi kérdésre”, végül azonban a munka törvénykönyvére hivatkozva arra jutott, „hogy gazdasági érdeknek tekinthető a munkabére összegének titokban tartása”.

A NAV tudhatja a pontos összeget

Hangsúlyozta azonban, hogy a munkaszerződésébe az idézett rész hat évvel ezelőtt került bele, „tehát jóval korábban, mint ahogy önkormányzati képviselő lett”. Szerinte ennek megfelelően nem arról van szó, hogy egy törvény és egy szerződés közti jogi hierarchiát kell vizsgálni, hanem két törvény közöttit. Hozzátette még, hogy egy esetleges vagyonosodási eljárásban kiadható lenne az adat, de ott is csak a fenti elveknek megfelelően.

Magyarul a NAV például tudhatja a pontos összeget, de nyilvánosságra nem hozhatja azt

– írta.  

Összegzésként azt írta a lapnak, hogy nem gondolja, hogy az eljárása a vagyonnyilatkozatok rendszerének kiüresedéséhez vezetne. Továbbá, ha beleírná a vagyonnyilatkozatába a pontos összeget, akkor azt a munkáltatója „teljesen jogosan tekintené szerződésszegésnek”. Pásztor szerint az nem lehet célja a „vagyonnyilatkozatoknak, hogy a piaci szférában dolgozó alkalmazott ne lehessen például önkormányzati képviselő”.