Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos a Partizán műsorában jelentette be, hogy rendőrségi feljelentést tesz Gulyás Gergely és Lánszki Regő államtitkár ellen. A volt minisztériumi dolgozó a műsorban részletesen beszélt a műemlékvédelem alatt álló épületek átminősítésének módjairól, aprólékosan beszámolt például az Agrárminisztérium Kossuth téri épületének átépítéséről is, hogy egy háromszintes mélygarázst hozhassanak létre.
„Feljelentést kívánok tenni a kormány több tagja, illetve tisztviselője ellen. Jelesül Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ellen, illetve Lánszki Regő államtitkár ellen, aki az Építési és Közlekedési Minisztériumban dolgozik, és az én vezetőm. Mind a ketten hivatali visszaélést követtek el álláspontom szerint” – jelentette ki Bátonyi Péter a Partizán műsorában.
A most megjelent videó előzetese három nappal korábban jelent meg a YouTube-on, ami után Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsost kirúgták az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. A felmondásról az Ügyfélkapun keresztül értesült, de azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a döntés, számított rá, azonban azt hitte, hogy munkaadói a teljes videó megjelenéséig várnak ezzel.
Az egykori kormányfőtanácsos kifejtette, hogy minden lehetséges eszközzel, házon belül próbálta megakadályozni, hogy a minisztériumban „az anomáliák ne történhessenek meg”. Hozzátette, úgy érzi, nem maradt más esélye, mint feljelentést tenni, és kiállni a nyilvánosság elé.
Olyan mértékű összefonódás van a politikai döntéshozók, kormánytagok, országgyűlési képviselők, városvezetők és a gazdasági szféra különböző figurái között, hogy ezek zárt ajtók mögött, füstös szobákban eldőlnek, mi már csak a feladatot kapjuk meg, hogy ezt valamilyen jogilag igazoltnak meg alátámasztottnak tűnő módon rendezzük el, és az egészből szülessen valami olyasmi, ami legitimnek látszik meg legálisnak.
Bátonyi Péter arról is beszélt, hogy 2015-ben az építőiparban is tapasztalt válság után újraindultak az építkezések, és ezzel együtt megjelentek a piacon az olyan szereplők, mint Tiborcz István, Garancsi István és Adnan Polat, akik „egy idő után azért jöttek be hozzánk ]…], hogy tollba mondják, hogy ők mit várnak el” a műemlékvédelem alatt álló épületeknél.
A volt minisztériumi dolgozó megemlített több konkrét esetet is, amit személyesen átélt. Az egyik ilyen az Agrárminisztérium egykori épülete, amit egy háromszintes mélygarázs létrehozása miatt építenek át. Bátonyi elmondása alapján Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezérigazgatója 2019-ben bement a minisztériumba egyeztetés céljából.
A minisztériumi tárgyalóteremben leült az asztalfőhöz, és olyan uras módon kicsapta a telefont az asztal közepére. A helyettes államtitkár […] kuporodva leült mellé, mint egy ilyen zöldborsót pucoló öregasszony, egész végig meg se szólalt, csak hallgatta azt, ami történt.
Bátonyi, szavai szerint, elmondta Wachslernek, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy egy műemléket lebontsanak mélygarázs építése céljából, egyetlen jogszabály sincs arra, mire azt a választ kapta, hogy „majd lesz”.
A műsorban összesen három ügyről beszél kiemelten Bátonyi Péter. Az egyik a fentebb részletezett agrárminisztériumi épület átalakítása, a második az Üllői út és a Ferenc körút sarkán található Kilián laktanya, ami szintén műemlékvédelem alatt állt, az államtitkárság nem engedélyezte a részleges bontását sem, végül mégis az államtitkár aláírásával született meg a dokumentum, ami visszaminősítette a kiemelt védelmet. A harmadik ügy a Józsefvárosban található Heinrich-udvar épületegyütteséről szól, ahol a raktárépületek műemléki védettsége szűnt meg úgy, hogy arról a tárcával egyáltalán nem egyeztettek.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára közleményben határozottan visszautasította „a korábbi műemléki referens részéről több médiumban tett, a műemlékvédelmet, kollégáimat és személyemet érintő hamis vádakat, a szükséges jogi lépéseket megteszem”.
Kijelentette, hazugság, hogy az egykori Kilián-laktanya műemléki védelme sérült, hogy bárki az épület bontását akárcsak kezdeményezte volna. A tény ezzel szemben az, hogy nincs semmilyen engedély vagy elfogadott terv az épülettel kapcsolatban, így sem átépíteni, se semmilyen munkálatot elindítani nem lehet.
Cáfolta azt is, hogy testvére tervét segítette volna. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt években készült tervekből az Országos Építészeti Tervtanács egyet sem fogadott el, így testvérem koncepciótervét sem. Testvérem nem tervezője az épületnek – tette hozzá.