Az elmúlt hónapokban konferenciákon, tanulmányokban méltatták és bírálták a tízéves Polgári törvénykönyvet, amely gyakorlatilag a születéstől a halálig foglalja jogi keretbe életünket. A másfél ezer paragrafusból álló kódex szabályozza többek közt a házasságot, az élettársi kapcsolatot, a gyermekelhelyezést, az örökbefogadást, a haszonélvezetet, a lakásbérletet, a jótállást, a kártérítést, az adásvételt, de még az öröklést is. Mennyire vált be a kódex, és milyen változtatásokat javasolnak a szakemberek?
Ami a franciáknak a napóleoni időkben készült Code Civil vagy a németeknek a Bürgerliches Gesetzbuch (BGB), az a magyaroknak a Polgári törvénykönyv (Ptk.). Sok jogász szerint a Ptk. még talán a mindenkori alkotmánynál is meghatározóbb jogszabály, hiszen behálózza a mindennapokat, kihat ügyes-bajos dolgainkra.
Vegyünk egy egyszerű példát! Amikor az olvasó menetjegyet vásárol, és felszáll a vonatra, és most tekintsünk el attól, hogy az késik-e, vagy sem, meg sem fordul a fejében, hogy polgári jogviszony alanya lett, hiszen a pénztárnál („félárú vonatjegyet kérek másodosztályra Miskolcig”) vagy éppen a jegyautomata használatával egyszerre kötött személyszállítási és biztosítási szerződést. A szerződés két fél akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A közlekedési cég célja félreérthetetlen: a szolgáltatását bocsátja áruba meghatározott összegért. Aki a pénztárnál kifizeti a menetjegy árát, és átveszi a bilétát, elfogadja a feltételeket. A felek akarata így hát kölcsönös és egybehangzó.
A polgári törvénykönyvek általában több emberöltőre szólnak. Az úgynevezett régi, 1959-es Ptk. is több mint hatvan éve született, és bármennyire meglepő, bizonyos helyzetekben még ma is alkalmazni kell a szabályait. Például az új Ptk. hatálybalépése (2014. március 15.) előtt született végrendeletekre a régi Ptk. szabályozása az irányadó.
Az új Ptk. egyébként a régi kódex felét megőrizte, negyedét korrigálta, másik negyedét pedig megváltoztatta.
A törvény – legalábbis eredetileg, mert az elmúlt évtizedben többször is módosították – összesen 1596 paragrafusból áll, szemben a régivel, amely „csak” 689-ből. Igaz, 2014 előtt a családjogi, a társasági jogi, a termékfelelősségi és a szövetkezeti jogi szabályozás külön törvényben szerepelt.
A most tízéves törvénykönyvről egymás után rendezik a tudományos konferenciákat. A múlt hétvégén a balatonfüredi 35. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium előadói úgy vélekedtek, hogy a kódex általánosságban jól vizsgázott a jogalkalmazási gyakorlatban.
Tóth Zoltán jogalkotásért felelős államtitkár szerint az új Ptk., amely a születéstől a halálig keretbe foglalja életünket, apróbb változásokat leszámítva kiállta az idők próbáját.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint számukra azért is fontos ez a törvény, mert hatáskörük legtöbb elemét szabályozza. Szerinte egy közjegyző olyan, mint egy háziorvos, és az ügyfél jó esetben gyógyultan távozik az irodából.
Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője megjegyezte, hogy a jogalkotó nem rendezett el minden részletkérdést az örökléssel kapcsolatban, ezért rájuk hárult, hogy ilyenkor kontextusában értelmezzék az adott kérdést. Így például a Kúria megerősítette, hogy az egyik fél halála után sem módosíthatja a túlélő házastárs a közös végakaratot. A kötelesrész kapcsán megállapították, hogy az ugyanúgy átszáll a kötelesrészre jogosult örökösére, mint minden más kötelmi követelés. De azt is kimondta a legmagasabb bírói fórum, hogy
az örökhagyó akaratát akkor is figyelembe kell venni, ha helytelenül használt jogi kifejezéseket a végrendeletben.
Kövesné Kósa Zsuzsanna, a Kúria tanácselnöke a családjogi rendelkezéseket vizsgálva a kódex hiányosságaként említette, hogy adós maradt az élettársi kapcsolatok szabályozásával, és azt is, hogy megszüntette az élettársi vagyonközösséget. Szétválás esetén a felek például már nemigen emlékeznek arra, hogy egyes használati tárgyakat ki vett meg évekkel korábban.
(Borítókép: Balogh Attila / Index)