Péntek reggel a véghajrájához ért a Katzenbach-ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszék dísztermében. A helyszínre már megszokott módon az elsőrendű H. Lajost és a harmadrendű L. Istvánt is a bv. munkatársai kísérték be, míg a másodrendű vádlott, Sz. Lajos, az ismert zenész, Curtis testvére a bv. különleges műveleti osztályának kommandósainak társaságában lépett a vádlottak padjához.

Egy rövid iratismertetés után rögtön a lényegre tért az ügyész a vádbeszéde kezdetén. „Egy ilyen cselekményt elkövetni és titokban tartani nagyon nehéz, de egy titok csak akkor titok, ha arról egy ember tud, erről viszont legalább öt embernek volt tudomása” – utalt ezzel arra, hogy bár az emberölést több mint tíz éven át tudták titokban tartani, végül négy embert is megvádoltak annak az elkövetésével.

Egy jó nőt megkapni és nem elmondani olyan, mint titokban átúszni a Csendes-óceánt.

Nem szimpatikus ember vallomása

Dr. Blatnyák Zoltán ügyész a beszéde elején leszögezte, hogy nem változtat a vádirata jogállásán, és ezzel tartja azt is, hogy életfogytig tartó szabadságvesztést kér a vádlottakra. A per meglátása szerint egy szimpla emberölési ügy, ezzel szemben mégis nagy az érdeklődés a büntetőügy fejleményeivel kapcsolatban, ami meglátása szerint köszönhető annak, hogy az áldozat ismert labdarúgó volt, illetve az egyik vádlott Curtis testvére.

Az ügy kulcsfontosságú figurája H. Attila, akit kezdetben gyanúsítottként hallgattak ki, de mivel mindenről részletesen vallott, ezért nyolc év börtönbüntetést szabott ki rá a bíróság. Később tanúként előállították a tárgyalások alatt, de a mostani alkalmon már nem akart részt venni. H. olyannyira fontos szereplője az ügynek, hogy a vallomásának köszönhetően született meg az ügyészség vádirata.

H. Attila volt még 2009-ben az, aki bejelentette a rendőrségnek Katzenbach Imre eltűnését, így neki köszönhetően indult meg az eltűntként körözése az ismert labdarúgónak. Arról már H. nem tudhatott, hogy a gyanús körülmények miatt titkos nyomozás indult, tekintve, hogy az Eclipse-ügy miatt már vizsgálták Katzenbachot ebben az időszakban a hatóságok.

H. Attila nem egy szimpatikus ember, több bűncselekményt is elkövetett, itt viszont az a kérdés, hogy igazat mond-e, vagy sem,

teszi fel a költői kérdést dr. Blatnyák Zoltán, amire a hallgatóság soraiból többen is semmel felelnek.

Az ügy másodrendű vádlottja, Sz. Lajos mellett rendületlenül kiáll testvére, Curtis, aki korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy hisz testvére ártatlanságában. Sz. szóban röviden nyilatkozott a korábbi meghallgatásain, de akkor – és később írásban is – tagadta, hogy az emberölésben részt vett volna. A későbbiekben még lesz lehetőség az utolsó szó jogán az ártatlansága mellett érvelni, mielőtt a bírónő meghozza a döntését.

A hosszú órákon át tartó beszéde végén leszögezte az ügyész, hogy kétséget kizárhatóan megállapítható mind a három vádlott bűnössége. Ezért a három férfit továbbra is előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének elkövetésével vádolja, indítványozta, hogy ezért ítélje őket a törvényszék életfogytig tartó fegyházbüntetésre, legkorábban harminc év múlva szabadulhatnának.

Életfogytiglant kért az ügyész

A vádiratban három vádlott szerepel: az ügyben érintett zrt. egyik vezetője mint felbujtó, valamint az emberölés két végrehajtója. A végrehajtókat közvetlenül megbízó 51 éves férfival szemben a főügyészség már korábban vádat emelt. A dokumentum szerint Katzenbach Imre 2007-ben névlegesen elvállalta egy cég vezetését, tudva, hogy a cég valótlan tartalmú számlákat állít ki egy akkoriban ismert zrt.-nek. Feladata az volt, hogy a számlák ellenértékét készpénzben felvegye, és az összeget visszajuttassa a zrt. két vezetőjének – akik közül az egyik már korábban meghalt, a másik pedig a vádiratban szereplő felbujtó.

A labdarúgó azonban 2009 áprilisában az általa felvett ötszázmillió forintot nem juttatta vissza a zrt. vezetőinek, hanem azzal külföldre távozott. Pár hónappal később a társaság két vezetője megtudta, hol bujkál, és hazahozatták. A cég vezetőit dühítette, hogy Katzenbach nem számolt el az elvitt pénz jelentős részével, ugyanakkor tartottak is tőle, mert túl sokat tudott róluk – írta a főügyész. Hozzátette: emiatt a két cégvezető a vád szerint elhatározta, hogy megöleti a férfit. Az emberölésre 2009 szeptemberének elején adtak megbízást egyik emberüknek, egy 51 éves férfinak.

A férfi a megbízást elfogadta, azonban a tényleges végrehajtásra ő is megbízást adott; egy régi barátját kérte fel a focista megölésére. A férfi vállalta az emberölést, de cserébe ingyen vadászati lehetőséget, valamint legalább hárommillió forintot kért magának és a maga mellé bevont másik végrehajtónak, aki az ügy harmadik vádlottja. A vád szerint az 51 éves férfi 2009. szeptember 28-án a benne megbízó, gyanútlan Katzenbachot gépkocsival Baranyajenő térségébe, egy általa előre kiásatott gödör közelébe vitte, ahol a két végrehajtó már várta őket. Az autóból kiszálló focistát az ott várakozó két férfi rögtön megtámadta, miközben az 51 éves megbízó elhajtott a helyszínről.

A két vádlott közül az egyik lefogta a férfit, társa pedig súlyosan bántalmazta, ennek következtében a sértett a helyszínen meghalt. A vádlottak ezután a holttestet az előre kiásott gödörbe helyezték és földdel befedték.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben előre kitervelten, nyereségvágyból és aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A főügyészség mindhárom vádlottal szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A sértettet a helyszínre szállító 51 éves férfival szemben a Fővárosi Főügyészség egy elkülönített eljárásban már korábban vádat emelt.

Az áldozatot, a volt MTK-s labdarúgót az Eclipse-ügyben is körözték a hatóságok. A 2010-ben kirobbant ügyben az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve is felmerült az egyik céggel kapcsolatban. Ahogy akkoriban közölték, a férfi megalapozottan gyanúsítható volt bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára.

A hatóságok szerint a 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai, gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon nyerő Eclipse vezetői a tízmilliárdos nagyságrendű árbevétel után fizetendő áfa mértékét jogellenesen csökkentették, így a cég több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be. A férfi akkoriban viszont nyomtalanul eltűnt, a holttestét pedig 2020 őszén találták meg Baranyában. A rendőrség akkor azt közölte, hogy 2019-ben jutottak olyan információk birtokába, hogy a férfi emberölés áldozatává vált.