Átalakul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), miután a vezetés azzal a kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy az állam hozzon létre egy olyan gazdasági társaságot, amely átveszi az egyetem fenntartói jogát. A 242 éves intézmény nemzeti kincs, amelyet nem szabad elsorvasztani – mondta az Indexnek adott interjúban Charaf Hassan, a BME július 1-jén hivatalba lépett új rektora.
„A hallgatók gyakran kíváncsiak, mi történt velem a kezdetekben. Ilyenkor mindig elmondom, hogy ami csak előfordulhat, az már megtörtént velem. 1986-ban, tizennyolc éves koromban érkeztem Magyarországra. Érkezéskor elvesztettem a bőröndömet a repülőtéren. Akkor még csak franciául beszéltem, angolul alig” – kezdte Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora.
A mára nemzetközileg is elismert villamosmérnök és informatikus egy évig tanult magyar nyelvet, ami saját bevallása szerint sosem okozott számára problémát, mert nagyon szereti. 1987-ben, a nyelvi évet kiváló eredménnyel teljesítve lett a BME hallgatója, így nem meglepő, hogy 1992-ben kitüntetéses diplomával végzett a BME villamosmérnöki szakán. Tanárai azonban nem engedték el a kezét: a kar egyik vezető professzora doktori pályára ajánlotta.
Tréfásan azt szoktam mondani, nem én választottam a BME-t, hanem a BME választott engem. Miután '95-ben ledoktoráltam '96-ban álláslehetőséget kínáltak nekem. Innentől úgy tűnik, nem én döntök a sorsomról, hanem az egyetem. Szerencsés ember vagyok, mert támogató, bátorító és motiváló környezet vett körül
– fogalmazott. 1996-ban lett a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének munkatársa, 2016-tól a tanszék vezetője, 2019-től 2024 novemberéig pedig a kar dékánja.
Charaf Hassan egész fiatalkorát a műszaki egyetem berkein belül töltötte: 37 éve a BME polgára. Tanszékvezető elődje diplomaterv konzulense volt, majd témavezetője a doktori iskolában. „A dékáni posztra azért vállalkoztam, mert azt éreztem, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar több potenciállal bír, többet lehet belőle kihozni. Gyorsabb tempóra kell kapcsolni az informatika világában. De ugyanezt mondtam a rektorrá választásomnál is” – emlékezett vissza.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2024 júniusában választotta rektorjelöltnek. „Mindig úgy álltam hozzá, bármi történjen, tartom magam ahhoz a koncepcióhoz és vízióhoz, amit a rektori pályázatomban meghatároztam. Ha nem nyerek, folytatom az életet tovább, mert ez nem egy életcél, hanem egy feladat.”
Charaf Hassant a Szenátus végül több mint kétharmados többséggel választotta meg, július 1-jén lépett hivatalba. Programja középpontjában a megújulás állt, mert úgy látja, hogy költségvetési intézményként az egyetem nem tud stratégiai céloknak megfelelően gazdálkodni és a belső folyamatok nem tudnak az ipari elvárásoknak megfelelően gyorsak lenni.
„Kutatóink világszínvonalú eredményeket hoznak, oktatói tevékenységünk sikerét a felvételizők létszámának növekedése és a rangsoreredmények igazolják vissza. Ugyanakkor a versenyképességet támogató működési keretekre is szükségünk van, ezért a stabil és kedvező finanszírozási feltételek mellett igazgatási, adminisztrációs szempontból szükséges elsődlegesen a változás.”
Az egyetem nagyon sok ipari partnerrel dolgozik együtt. Ha az ipari partner megrendel tőlünk egy munkát, kutatás-fejlesztést, demót, illusztrációt vagy tanulmányt, gyakran hamarabb kész a munka, mint ahogy átfut a szerződés
– magyarázta, hozzátéve, hogy eltökélt azoknak a folyamatoknak a fejlesztésében, amelyek támogatják, hogy az egyetem vállalkozóbarát legyen. A megvalósult reformok közé sorolta, hogy a külön akadémiai és a kancellári vezetői értekezlet helyett egy értekezletet tartanak, amelyen minden dékán és igazgató egyszerre van jelen.
„A képzésünk többrétegű: alapozó-, szakmai és specializációs részből áll. A felsőbb rétegeken a technológiai fejlődésnek megfelelően félévente változtathatunk a témákon. A specializációs rész választható tantárgyai között azonban szeretnénk minél több ipari témát behozni” – mondta, hozzátéve, hogy a BME talán legkomolyabb értéke a humán tőke után az ipari kapcsolatrendszere, amely minden iparág vezető vállalatait érinti és az oktatók, hallgatók egyaránt részesei a gyakornoki programokon és kutatásfejlesztési projekteken keresztül. A gazdasági szereplők felé való még erőteljesebb nyitás részeként minden hónapban partnerkereső üzleti reggelit tartanak, a Jövőtervező.BME program keretén belül pedig ismeretterjesztő előadásokban mutatják be a nagyközönségnek a legújabb kutatási eredményeket.
Az ipari szakemberek, azon kívül, hogy az ipari és technológiai fejlődésnek megfelelően adják át a saját tapasztalataikat, a rektor szerint több dologban is segítségére lehetnek a felsőoktatásnak. Azt is megmutatják, hogyan lehet csapatmunkában menedzselni egy projektet és valós élettapasztalatokat osztanak meg a hallgatókkal. A jó hír az, hogy egyre több az iparban dolgozó kollégájuk, akikkel már hosszabb távra kötöttek szerződést. A felvételi előtt álló diákokhoz is szólva pedig hozzátette,
a BME-n szerzett diploma az egyik legértékesebb, és az intézmény amellett, hogy folyamatos innovációra törekszik, előtérbe helyezi a hallgatói jóllétet.
Charaf Hassan hangsúlyozta: a vezető kollégái támogató közeget biztosítanak a rektori program megvalósításához. „A felelősség az enyém, de az érdem és az adott kérdésben a döntés az övék” – tette hozzá.
Mint arról az Index beszámolt, a BME rektori vezetése és a jelenlegi fenntartó egy új működési keretrendszer kialakításáról tárgyalt, amelyben az állam mellett az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak. Ezzel az egyetem fenntartói joga az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerülhet.
„2022-ben és 2023-ban a Műegyetem Szenátusa támogatta a rektort abban, hogy tárgyaljon a fenntartóval egy teljesítményalapú finanszírozási, működési modellről, mert mindenki látta, hogy az államháztartás hosszú távú stratégiai tervezésre és az elengedhetetlenül szükséges fejlesztésekre, valamint béremelésre nem ad lehetőséget. A rektori pályázatom egyik fő célja ezért az lett, hogy ezen változtassunk. Mert ahhoz, hogy megújuljunk, vállalkozóbarát környezet kell. Olyan környezet, amelyben nem tart hat hónapig beszerezni egy számítógépet és ahol a munka nem készül el hamarabb, mint a szerződés” – fogalmazott Charaf Hassan arról, miért van szükség megújulásra.
A BME rektori vezetése ezért azzal a javaslattal fordult a fenntartóhoz, hogy az állam hozzon létre egy olyan gazdasági társaságot, amely átveszi az egyetem fenntartói jogát. Fontos ugyanakkor, amint azt a rektor is kiemelte: ebben a konstrukcióban nincs szó közvagyon átadásáról, hanem az egyetem a már használatában lévő ingatlanok és ingóságok fölött vagyonkezelési joggal rendelkezik a jövőben is. Mint mondta, ez a vagyonkezelői jog, ami egy szerződésen fog alapulni, jóval kedvezőbb lesz, mint a törvényen alapuló.
Az egyetem fenntartói jogával rendelkező gazdasági társaság értékesítéséből befolyó összeget az egyetem fejlesztésére fordítanák, és mindezek mellett egy megnövelt, hosszú távú teljesítményösztönző szerződést is kötne az állam a BME fenntartójával oktatásra, kutatásra és egyéb közfeladatok ellátására.
Az államháztartás kötött és bonyolult szabályai a rektor szerint versenyhátrányt okoznak az intézménynek, gátat szabnak a fejlődésnek, amelyet egy 242 éves múlttal rendelkező, nemzetközileg is elismert egyetem nem engedhet meg magának.
„Mi vagyunk az ország műszaki egyeteme! Mi vagyunk az a nemzeti kincs, amelyre alapoz a magyar gazdaság. Több mint 242 éves múlttal rendelkező nemzeti örökség, amelyet fejleszteni kell, amit nem szabad elherdálni, és nem szabad lélegeztetőgépen tartani vagy elsorvasztani. A BME-nek minden potenciálja, dinamikája és szellemi tőkéje megvan ahhoz, hogy szárnyaljon, és a világ legjobb egyetemei közé tartozzon és egyike legyen az Európai Unió tíz vezető műszaki egyetemének” – zárta gondolatait a BME rektora.
(Borítókép: Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora. Fotó: Tövissi Bence / Index)