Három tanút tervezett meghallgatni a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája, dr. Vizi Veronika egy ferencvárosi magánóvoda egykori ügyvezetőjének ügyében, azonban csak egy jelent meg a keddi tárgyaláson. K. Alexandra a vád szerint nem burkoltatta le az intézmény hűtőjét, amely mögé bebújt egy kislány, és áramütést szenvedett. 

A nő még a tanúvallomások előtt felelt a tárgyalást levezető bírónő kérdéseire, amiből kiderült, hogy az asztalossal való egyeztetések alatt számára úgy tűnt, hogy dekorációs elemként tennének az elektronikai berendezésre borítást, nem pedig azért, mert életveszélyes. A hűtő-fűtő berendezésről ő nem tudta, hogy azokat a falra kellene szerelni, ez viszont a földön volt.

Ott volt a műszaki ellenőr, nekem kellett volna tudni, hogyan kell a fűtőtestet felszerelni?

– tette fel a kérdést K., mielőtt a bíró a terembe szólította volna a tanút.

Kérdésesen felszerelt berendezés

A tanú jól ismeri a veszélyeztetéssel vádolt K. Alexandrát, mivel tulajdonostársak az óvodában, de nem tartja magát elfogultnak az ügyben. Ő elsősorban a tőkét vitte bele a magánóvoda felépítésébe, a későbbiekben pedig az értékesítés volt a feladata, az építkezés, mivel nem a területe, nem folyt bele, de tudott róla. A terveket is ismerte, de inkább a szobakialakításokkal foglalkozott.

Nem értek a fűtési rendszerekhez, tudomásom volt róla, hogy milyen berendezések lehetnek.

A fűtőtestek megrendelését K. Alexandra végezte a tanú elmondása szerint, de a kiválasztását már biztosan nem ő intézte. A kivitelezéstől kapták a tanácsot, hogy a fan-coil rendszer legyen beépítve, miután az irodaházban üzemelő óvoda fűtését máshogy nem lehetett volna megoldani. Nem kapott arról tájékoztatást, hogy ezt a fal mellé vagy a falra kell szerelni, és nem az ablak elé rakni, mindenben a szakhatóságokra támaszkodtak. Arra már nem került sor, hogy az asztalos tanácsára egy apácarácsot szereljenek fel. Hivatalból viszont az elmondása szerint ilyen tanácsot nem kaptak, ezért hagyták el ennek a beépítését. 

Az építkezésben a harmadik tulajdonos is részt vett, aki a kivitelezésben is érintett, mert neki volt ezzel foglalkozó cége. Teljesen rábízták ezeket a munkálatokat, meg is bíztak egymásban és a harmadik személy szakértelmében.

Viszont állította, hogy tudatosan biztosan nem spórolták volna le a pár tízezres tételt az asztalosmunkából, hiszen már korábban milliókat költöttek arra, hogy biztonságos és mindennek megfelelő óvodát tudjanak üzemeltetni. Az eredeti tervek szerint azonban szerepelt burkolás a fűtőtest körül, az csak később került le, a szakhatóságok viszont így is átvették az óvodát.

Az ügy egy másik tanúja időközben elhunyt, így az ő tanúvallomását felolvasással ismertette dr. Vizi Veronika. A tanú szintén csak anyagilag szállt bele az óvodai projektbe, a kivitelezésbe nem szólt bele, mivel nem is értett az építkezéshez, csak a megnyitás után lépett be az óvodába. Állította, hogy a műszaki ellenőr is rendben találta az intézményt, és engedélyezte a működésüket. A balesetet nagyon sajnálja, kártérítést és támogatást is felajánlottak a kislány szüleinek, de ők nem fogadták el.

Egy kislány bújt a berendezés mögé 

A vádirat szerint a nő egy óvodát fenntartó és működtető cég képviselője volt. Az óvodának a hagyományos falak helyett üvegfalai voltak, így a helyiségekben a hűtő-fűtő berendezéseket – a gyári kialakítással szemben, nem a falon vagy az álmennyezeten, hanem – a fal előtt, a földön kellett elhelyezni, emiatt azok villamos csatlakozása nyitott, hozzáférhető volt. A vádlott kapott ugyan észrevételeket a szakemberektől, hogy a készülékeket burkolni szükséges, ezeket azonban figyelmen kívül hagyta.

A cégvezető tudta azt is, hogy – bár az óvoda általa ellenjegyzett szervezeti és működési szabályzata szerint az épületben működő elektromos berendezésekhez a gyermekek nem férhetnek hozzá – az óvodai helyiségekben a kisgyermekek az elektromos készülék mögé be tudnak menni.

Annak ellenére, hogy az óvodai dolgozók dobozokkal, párnákkal és székekkel igyekeztek megakadályozni azt, hogy a gyermekek a nyitott villamos csatlakozású hűtő-fűtő gépek mögé kerülhessenek, ők – az óvónők figyelemfelhívása ellenére – időnként mégis bebújtak a készülékek mögé, vagy oda a játékaikat bedobálták. Az óvónők több alkalommal jelezték a veszélyes helyzetet a vádlottnak, a nő viszont, mint az óvoda üzemeltetője, nem tett semmit annak érdekében, hogy a gyerekek a hűtő-fűtő berendezések és az üvegfal közé ne mászhassanak be, és annak nyitott, villamos vezetékekkel ellátott részét ne érinthessék meg.

Mindezen előzmények után, 2017 májusában egy kislány bebújt az egyik csoportszobában a hűtő-fűtő készülék mögé, ott hozzáért a burkolatlan csatlakozóhoz, aminek következtében 8 napon túli sérüléseket okozó áramütést szenvedett.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a nőt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja, és vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést indítványoz a vádiratban.