Az őszi sereghernyó magyarországi megfigyelésére figyelmeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, ami ugyan Amerikában őshonos, mégis több éve jelen van már Európában is. Rendkívül kártékony faj, amely nagy pusztításra képes, amennyiben nem ismerik fel időben a jeleit, ettől függetlenül többféleképpen is hatékonyan lehet ellene védekezni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara újabb kártevőre figyelmeztetett közleményében, pedig az őszi sereghernyó melegigényes faj, és az amerikai kontinensen őshonos. De állandó vándorlásban, nagy távolságokat is könnyedén megtesz, amihez igénybe veszi a szél segítségét is, de a kereskedelem is a malmára hajtja a vizet.
Már minden kontinensen megjelent, Európában először Németországban észlelték lárváit, egy kukoricatáblán. Az uniós szigetországokat sem kímélte, majd az elmúlt évben Romániában is megjelent.
Eddig csak elszórtan jelentkezett a kontinensen, terjedését importtermékek is segítették, emiatt a kamara különösen fontosnak tartja ezeknek az ellenőrzését, valamint a növényegészségügyi szabályok betartását.
A rovar a bagolylepkék családjába tartozó éjszakai moly. Az imágók szürkésbarna színűek, a föld közelében nehezen észrevehetők. Könnyen összetéveszthetők más bagolylepkével, mint például a szintén kártevő vetési bagolylepkével.
A levél fonákára helyezett tojáscsomókból kikelő lárvák zöldes vagy barnás színűek. A feji szelvényükön egy halvány, fejjel lefelé fordított Y alakú mintázat, valamint az utolsó hasi szelvényen négy, négyszögletes elrendezésű fekete folt figyelhető meg. Ezek a morfológiai bélyegek segítik a lárva más fajoktól való elkülönítését.
A bábozódás általában a talajban történik. A báb a bagolylepkékre jellemző barnás színű, fényesen csillogó. Évente négy-hat nemzedéke fejlődik ki. Hidegebb területeken egy-két nemzedéke jellemző, de a trópusokon folyamatos szaporodásra képes. Eddigi vizsgálatok alapján kontinentális klímájú területeken nem telelt át.
Két csoportba sorolható az őszi sereghernyó aszerint, miket fogyaszt, az egyik csoport a rizst és fűféléket, míg a másik a kukoricát, a gyapotot és a cirokot kedveli. Magyarországon elsősorban az utóbbi jelenhet meg, és okozhat károkat a mezőgazdaságban. A lárva pusztítja a leginkább a leveleket és a termést. A fiatalabb hernyók hámozgatnak, az idősebbek nagyobb lyukakat hagynak a leveleken, de a szárat is átrághatják.
Ha a kukoricaszemeket rágják meg, az gombás fertőzést okozhat. A fiatal lárvák általában tömegesen fordulnak elő, amivel rövid idő alatt jelentős pusztítást végezhetnek. Az idősebb lárvák a gazdanövényeken kezdik meg a táplálkozást.
A lárvákat és a bábokat talajmunkával lehet ritkítani, míg a felszínre kerülő egyedek elpusztulnak fagypont alatti hőmérsékleten. Kémiai védekezés hatékony lehet ellenük, valamint biológiai is alkalmazható, de ezek időzítéséhez a hernyó rajzását kell megfigyelni.
Az őszi sereghernyó zárlati károsító az Európai Unióban. Elterjedésének elkerülése végett a hatóságok az országos felderítés mellett a déli vármegyékben feromoncsapdákat helyeztek ki, de egyetlen példányt sem fogtak még el, tehát a kártevő Magyarországon még nincs jelen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azonban kéri a lakosságot, hogy amennyiben mégis felismerik ennek jeleit, azt jelentsék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak.