A Kréta-rendszert kiterjesztik az óvodákra is, jön a NAT reformja, az iskolaigazgatók pedig maguk kérik az iskolaőröket, ezért növekszik a számuk. Pintér Sándort a parlament szakbizottságának ülésén a pedagógusképzésről, a digitalizációról és a gyermekbántalmazásról is kérdezték.
A kormány stratégiai célja, hogy a gyerekek tudásszintjének emelésével versenyképesebb legyen az ország. Ezzel a felütéssel kezdte a parlament szakbizottságának éves meghallgatását Pintér Sándor, az oktatási területet is felügyelő belügyminiszter.
Emlékeztetett, hogy bár a köznevelésben az új foglalkoztatási jogviszony ellen sokan tiltakoztak, de ezeknek a demonstrációknak valójában nem volt alapja, amit az is jelez, hogy jelenleg már 1400 fővel több pedagógus, és 300 fővel több óraadó oktató dolgozik a közoktatásban, mint a megelőző években.
Szerinte a pedagógusok társadalmi elismerést önmaguknak kell ki kivívniuk munkájukkal, de a bérüket a teljesítmény figyelembevételével megemelték. Pintér Sándor úgy látja, a tanárok társadalmi megítélése egyre jobb, amit a 32,2 százalékos béremelés is segít. Ez azt jelenti, hogy átlagbérük már 693 ezer forint, a felzárkózó településeken dolgozóké pedig ennél még 20 százalékkal magasabb is. A költségvetésben a bérköltségekre megvan a fedezet, és garantálják, hogy a bérszínvonal diplomás bérekhez mért aránya 80 százalékos szinten marad.
A miniszter azt is elmondta, hogy a parlament előtt van a pedagógus-továbbképzés jogszabályi kereteinek megalkotása. Az már most biztos, hogy e képzésnek két központja lesz: egyrészt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, másrészt az Oktatási Hivatal.
A Nemzeti alaptantervet (NAT) ért kritika nyomán levizsgáztatták a tanárokat, hogy ismerik-e egyáltalán az elvárásokat. Mint megállapították, 300-an nem tudták elmondani a saját területük követelményeit. Ezért számukra új vizsgák lesznek, újra megkérdezik őket. Bár a NAT bevezetése már befejeződött, 2025-től egyes részeit (például a gyorsan fejlődő informatika tárgyat) újra át kell dolgozni.
Pintér hozzátette: a menekült ukrán gyerekek képzése új kihívást jelent a magyar közoktatás számára. Ma már több kétnyelvű általános iskola működik, Csepelen pedig már egy középiskola is. Pintér Sándor aláhúzta, hogy a 2024 szeptemberétől bevezetett új teljesítményértékelési rendszer bevált. Megerősítették a tehetséggondozást, jól szerepeltek a magyarok a diákolimpiákon, bár a miniszter azt szeretné, ha az eddig elért eredményeknél is jobb helyezéseket érnének el a magyar diákok.
A Kréta-rendszert kiterjesztenék az óvodákra is, így a gyerekek fejlődési útja egészen a középiskolai kibocsátásig végigkövethető lesz. A technikai feltételek vonatkozásában megjegyezte, hogy eddig már 579 ezer notebookot osztottak ki, a gyerekek fejlődését pedig már 222 féle okostankönyv biztosítja.
Az iskolai erőszak csökkentése érdekében a rendőrséggel közösen kidolgozott DADA program már 138 településen mutat irányt. Miután az iskolaigazgatók ezt kérték, bővült az iskolaőrök száma, jövőre várhatóan már 2008 fő lesz. A közoktatási rendszer szerepet vállal a B kategóriás jogosítvány megszerzésében is: KRESZ-oktatást és egészségügyi felkészítést is végeznek a középiskolások körében (ingyenesen), és – kísérleti jelleggel – a gyakorlati képzést is megkezdik a honvédség közreműködésével.
A miniszter információi szerint az idei évben nőtt a pedagógus-képzésre jelentkezők száma 2024-ben már 15 ezer fő adta be a jelentkezését. Külön eredménynek tartotta, hogy már a biológia, fizika, kémia és matematika szakos jelentkezők száma is nőtt.
Kámán Olga (DK) azt kérdezte, hogy mit tart kudarcnak a szakminiszter. A Madách Imre Gimnázium igazgatójának azonnali felmentését (aki arról nyilatkozott, hogy – az egyébként még nem is hatályos jogszabály szándékával ellentétben – nem fogják a mobilokat begyűjteni a diákoktól) például helyesnek tartja-e? Elérte az előírás a célját? – tette fel a kérdést. Azt a nyírmeggyesi általános iskolában tanító pedagógust, aki a gyerekeket alsóneműre vetkőztette, csak 3 hónappal később mentették fel. Megakadt-e az iskolai jelzőrendszer? – érdeklődött.
Szabó Szabolcs (Momentum) arra emlékeztetett, hogy az osztatlan tanárképzésre jelentkező 1699 fő közül nem mindenkit vesznek fel, és akit felvesznek, azok közül sem mindenki végzi el az egyetemet, így a pedagógusképzés nem biztosítja a kellő utánpótlást. Arra is kíváncsi volt, miért nem Nyíregyházára vagy az ELTE-re vitték a pedagógus-továbbképzést, ahol egyébként már ott van a megfelelő tudásbázis, miért az NKE-re? Kérdésként vetődött fel, hogy ezek a képzések díjmentesek lesznek-e a pedagógusok számára. Azt is felvetették, hogy a győri szakképzési centrumhoz tartozó általános iskolában tanulók miért nem kapnak ingyen laptopot.
Tóth Endre (Momentum) azt feszegette, hogy Pintér bocsánatot kér-e a Kölcsey Gimnázium tanáraitól a jogtalan elbocsátásáért. Szerinte esetükben ugyanis példastatuálás zajlott. Tóth Arra is rákérdezett, hogy a miniszter is érzékeli-e Parragh László törekvését, mely szerint a gimnáziumokból a szakképzés felé terelik a gyerekeket a magas felvételi ponthatárokkal, s ha igen, mi ennek az oka.
Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte, hogy a nevelést és oktatást közvetlenül segítő 40 ezer dolgozóról (NOKS-osok) miért feledkezett meg a kormány? Ők ugyanis bruttó 383 ezer forintot kereshetnek csupán. Mi a NOKS-os kollégák esetében a bérek terén a célkitűzés? Mi a helyzet a 7+3 százalékos pótlékuk kibővítésével, ha már nem gondolkodnak esetükben életpálya modellben? – tette fel a kérdést. Szabadi István (Mi Hazánk) szerint 14 ezren hiányoznak erről a területről, mivel nettó 197 ezret lehet csak keresni, ami nem túl vonzó.
Vinnai Győző (Fidesz) a hátrányos helyzetű településekre tekintettel azt kérdezte, megmaradnak-e az ingyenes tankönyvek, illetve az ingyenes, 2022 óta tartó laptopkiosztás. Dunai Mónika (Fidesz) szerint az iskolákban a tanárok régóta vártak arra, hogy végre szakmai munka folyjon. Most már a rendszer eljutott oda, hogy nem az egzisztenciális kérdéseken kell gondolkodniuk, és a megfelelő rendezettség is adott az iskolákban. Úgy tudja, tanárok térnek vissza 15–20 év kihagyás után a tanári pályára.
Hiller István (MSZP) elismerte, hogy a jelentős béremelés pozitív eredmény, hozzátéve, hogy az az utolsó pillanatban jött, mert a helyzet már tarthatatlan volt.
A bért a központi költségvetésből kell fizetni, a brüsszeli pénz elapadásával érvelni ezért álságos.
Egykori miniszterként azt is megállapította, hátrányos az ország számára, hogy nincs önálló felelős oktatási és kulturális tárca. Helytelen, hogy az oktatás ügye szétszabdalt. A NAT megújítását üdvözölte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2025-26-os tanév második felében már kampány lesz, és nem lenne szerencsés, ha a megújítása politikai kampánytémává válna. Már tavaly arról beszélt Pintér Sándor, hogy meg kell újítani. Mi történt a NAT-tal az elmúlt évben? – tette fel a kérdést. Azért most érdeklődik erről, mert most még nincs kampány, így talán szakmai vita folytatható róla.
Az eddigi sikerek egy csapatmunka eredményei, a miniszter pedig büszke arra, hogy sikerült koncepciók mentén megújulni, és végrehajtani a reformokat. A Madách-gimnázium esetére reagálva Pintér Sándor leszögezte,
az elvárásoknak az igazgató nem felelt meg, rendőri nyelven ezt úgy mondják, lázadás. Ez pedig nem megy.
Ha nem lesz rend, a diákok nem tudnak majd tanulni. Kiegészítésként hozzátette, hogy egyébként az igazgatók 60 százaléka a rendelet előtt sem engedte az iskolákban a tanórákon a telefonhasználatot. Az első négy osztályt illetően ráadásul tudományosan alátámasztott, hogy a gyerekek figyelme szempontjából nem is előnyös a mobilhasználat.
A nyírmeggyesi esetre reagálva arra emlékeztetett, hogy előbb történt intézkedés, mint hogy megjelent volna róla az első újsághír, azaz nem volt pontos a kritikai felvetés. A győri oktatási centrumban tapasztaltakra reflektálva megjegyezte, hogy az első négy osztályban nem indokolt a laptophasználat, a gyerekek motoros fejlődését egyáltalán nem segíti a laptop.
Pintér Sándor a felvetésekre úgy reagált, hogy a vizsgáztatott tanárok egy része azt sem tudta megnevezni, hogy pontosan mit is kifogásol a NAT-ban. Erről a bizottsági ülésen kisebb vita is kialakult a felek között, és majd később tisztázzák, hogy mi is hangzott el korábban.
Pintér szerint az NKE egy olyan kiemelt állami egyetem, amely minőségileg alkalmas a továbbképzések elvégzésére, azok pedig díjmentesek lesznek.
A közoktatási koncepció új elemeként említette, hogy – mivel a kiemelt tehetségeket másképpen kell tanítani – a jövőben az egyetemeknek lehet majd saját középiskolájuk, ahol a kiemelt tehetségeknek külön képzést is adhatnak.
A miniszter hozzátette: ez egyelőre csak egy terv. Szintén új elem lehet, hogy minden megyében létesítenének egy kifejezetten tehetséggondozásra vállalkozó, kiemelt iskolát, ezek az intézmények pedig egymással tudnak a későbbiekben vetélkedni. A pedagógusképzés esetében azt tervezik, hogy a hátrányos helyzetű térségekből is lesz gyakorló iskola az egyetemi hallgatók számára, hogy a diplomaszerzést követően az így megszerzett speciális tudásukkal segítsék ezen térségek tanulóinak felzárkózását.
A Kölcseyben oktató tanárok esetében még nem született jogerős ítélet, de ha lesz ilyen, azt be fogják tartani. Arra is rámutatott, hogy a legtöbb gyerek Hollandiában jutott egy tanárra: 20 gyerek, az elmúlt évben ezt lefaragták 16-ra. Magyarországon 10,8 gyerek jut egy tanárra, amiből arra lehet következtetni, hogy a jó eredmény elérése nem mindig létszámarányos. Egyébként is kell a nagyobb közösség a gyerekek megfelelő szocializációjához.
Tóth Endrének a szakképzés felé terelésre vonatkozó felvetésére válaszul úgy fogalmazott: „Én a gimnáziumok mellett teszem le a voksot”, de meg kell nézni, hogy melyik gimnázium tudja hozni az elvárt színvonalat. Érdemes a gyenge gimnáziumok fenntartása? – ezzel csak stresszelik a benne résztvevőket – jegyezte meg.
A NOKS-os munkavállalókat illetően arra mutatott rá, hogy e területen 636 ezer a bruttó átlagfizetés, az elmúlt évben pedig 43 ezerre emelkedett az itt dolgozók száma. Vannak munkakörök, amelyeknek semmi köze nincs az oktatáshoz, legfeljebb az iskola életéhez – jegyezte meg.
A bizottsági ülés végén azt is leszögezte, hogy 2031-ig a pedagógusbérek 82 százalékát a magyar költségvetés stabilan biztosítja. A NAT megújítására kormánybizottság jött létre, amelynek tagja Takaró Mihály író is. Pintér Sándor azt reméli, hogy sem ez, sem a NAT reformja nem lesz a politikai kampány része.
„Amit mérni lehet, azt mérni kell, amit pedig nem lehet, azt mérhetővé kell tenni, mert ez szolgálja a gyermekeink oktatási színvonalának emelését” – adott egyfajta magyarázatot Pintér Sándor az általa képviselt oktatási kormányzat irányítási metódusára.
(Borítókép: Pintér Sándor 2024. december 3-án. Fotó: Ambrus Balázs / Index)