A tervezett adóemelésekről a HVG360 számolt be. Mint a lap írta, az önkormányzatok az utóbbi időben sorra tartották meg az idei évi utolsó képviselő-testületi üléseiket, amelyeken sok esetben a 2025-re kivetett helyi adók (azaz az építmény-, a telek-, a kommunális, az idegenforgalmi és a helyi iparűzési adó) mértékét állapították meg.

A lap szerint a legtöbb megyei jogú városban, valamint budapesti kerületben arról határoztak, hogy

Dunaújváros gazdasági alpolgármestere a testület legutóbbi nyílt ülésén például úgy fogalmazott a lap szerint, hogy „a Dunaferr nehézségeivel együtt ezek a kormányzati intézkedések sajnos nem hagynak más utat számunkra, mint hogy éljünk Navracsics miniszter úr ajánlatával, és az építményadó növelésével vagyunk kénytelenek beszedni a kieső bevételek egy részét” (mint arról az előző héten írtunk, információink szerint Navracsics Tibort az iparűzési adóval kapcsolatos tervek miatt még kormánypárti oldalról is sokan bírálták).

De hasonló módon kommunikált a szegedi városvezetés is, ahol a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, Kovács Tamás úgy fogalmazott az előterjesztése indoklásában, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszerét az állam az elmúlt években nagymértékben átalakította, ami jelentős bevételektől fosztotta meg a nagyobb településeket.

Szegednek a gépjárműadó és a tömegközlekedési normatíva elvonása 1 milliárd forint kiesést okozott, és számos egyéb normatívát befagyasztott a kormány, ami a jelenlegi inflációs környezetben 40 százalékos reálérték-csökkenést eredményezett, miközben az állam jelentősen növelte a város által fizetendő közterheket. A szolidaritási hozzájárulás mértéke 5 év alatt 73 millió forintról 5 milliárd forintra növekedett, miközben 350 millió forintra növelte a város által fizetendő víziközműadó éves mértékét is, és 2025-től ehhez hozzáadódik az iparűzési adó növekményének elvonása is – közölte a lap szerint az alpolgármester, aki azt is hozzátette még, hogy az állam „miközben a város által fizetendő közterheket növeli, egyre dinamikusabban vonul ki az önkormányzati kötelező feladatfinanszírozásból” is.

Ezeken a helyen és ekkortól lép életbe adóemelés

A HVG360 tételesen ki is gyűjtötte azokat a városokat és fővárosi kerületeket, ahol ismereteik szerint adóemelés várható: 

• II. kerület (31 százalékkal nő az építményadó, illetve egy új kategóriát vezetnek be a kommunális adónál is a 150 négyzetméter fölötti ingatlanokra);
• V. kerület (a tavalyi, 17,6 százalékos inflációval megegyező mértékben nő az építményadó);
• VIII. kerület (37 százalékos építményadó-emelés, de csak azoknál az ingatlanoknál, amelyre be van jegyezve legalább egy vállalkozás – ez nagyjából 6500 adózót érint. Ezen kívül emelik a telekadót és a kommunális adót is 37-37 százalékkal, de az utóbbit azoknak nem kell megfizetniük, akik életvitelszerűen élnek az ingatlanban);
• XI. kerület (az építményadó nő 28,6 százalékkal, az előzőhöz hasonló módon, valamint emelik a telekadót is); 
• XII. kerület (építményadó, az előzőekhez hasonló módon, 32,4 vagy 31 százalékkal nő egyes esetekben, de egyes vállalkozók és a nyugdíjasok 90 százalékos kedvezményt kaphatnak). Továbbá nő a telekadó és a kommunális adó is, de ezeknél is vannak, akik kedvezményt kapnak belőle;
• XIII. kerület (az építményadót a törvényi maximumra, 2950 forintra emelik, a telekadót pedig 34,6 százalékkal növelik);
• XVI. kerület (17 százalékos emelés az építményadónál);
• Szeged (a városban nő az építményadó, a telekadó, az önkormányzat bérlakások bérleti díja, az önkormányzati bölcsődék napi térítési díja, az idegenforgalmi adó is – bár ezek közül van, amelyek alól a lakosok és a vállalkozások egy része is mentesül, a térítési díjnál pedig az összeget egy uniós programnak köszönhetően vissza lehet igényelni);
• Nagykanizsa (építményadó, a vállalkozások számára, és 2025 mellett 2026-ban is emelésre készülnek);
• Kaposvár (építményadó, illetve egyetlen, ritka esetben a telekadó is nőhet);
• Kecskemét (építményadó a vállalkozások számára, illetve az idősotthonoknál is várható egy jelentős, 57 százalékos emelés a napidíjaknál, és az önkormányzati lakások bérleti díját is másfélszeresre emelik, miközben a következő három évben is 15-15 százalékos emeléssel készülnek);
• Hódmezővásárhely (építményadó, a vállalkozások számára, valamint telekadó);
• Székesfehérvár (építményadó nő bizonyos esetekben a vállalkozások számára);
• Dunaújváros (építményadó a vállalkozások számára);
• Debrecen (építményadó a vállalkozások számára);
• Zalaegerszeg (építményadó, lakosságra és vállalkozásokra egyaránt, valamint a kommunális adó is nő, de ez alól az életvitelszerűen ott élő magánszemélyek, illetve önkormányzati lakást bérlők mentesülnek).

Az adóemelések várhatóan már január 1-jén hatályba lépnek. Ugyanakkor adóemelés esetén a hatályos előírások szerint egy hónapos „felkészülési időt” kell biztosítani az érintett adózók részére – vagyis, ha mostanáig nem született döntés egy adott önkormányzatban az emelésről, akkor ott várhatóan nem nő az adóteher 2025 elejétől kezdve.

Kiegészítés: olvasónk utóbb jelezte, hogy a megyei jogú városok felsorolásából Szolnok kimaradt. A városban ugyanis szintén döntöttek az építményadó emeléséről, valamint a telekadó bevezetéséről a jaszkunline.hu helyi portál szerint. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)