Kedd délelőtt kezdetét vette az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori védése, amely nagy vitát váltott ki a közéletben az utóbbi hetekben.
Az ügyben először az ELTE másik karának a tanszékvezetője, Polyák Gábor tett közzé egy Facebook-bejegyzést, amelyben az egyetemmel szemben fogalmazott meg kritikát a védés miatt, és kikérte magának, hogy Orbán Balázs náluk szerez fokozatot. Később számos közéleti szereplő is megszólalt a kérdésről, legutóbb Hack Péter alkotmányjogász, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő tett így, aki álbotránynak nevezte az ügyet.
A védést december 3-ára hirdették meg, és a 444 szerint délelőtt kezdetét is vette a nagy érdeklődést kiváltó esemény. Mint írták,
AZ ÉRDEKLŐDőK VÉGÜL CSAK KÉT, EGYMÁSTÓL TÁVOL LÉVŐ TEREMBE FÉRTEK BE, AMELYEK KÖZÜL AZ EGYIKBEN ZÁRT LÁNCÚ VIDEÓKÖZVETÍTÉSEN KÖZVETÍTIK AZ ELHANGZOTTAKAT.
A védés előtt több demonstráló is megjelent az épületnél, köztük Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is, aki többedmagával egy molinót vitt a helyszínre. Ezen egy 1956-os forradalmár idézete volt látható, amellyel Orbán Balázsnak az oroszok elleni védekezéssel kapcsolatos, nagy port kavaró mondataira emlékeztettek.
A politikai igazgatóval a 444-nek is sikerült beszélnie az épület előtt, de Orbán Balázs azt mondta, hogy majd a védés után nyilatkozik.
Az esemény elején a bírálóbizottság elnöke, Hoffmann István megállapította, hogy a nyilvános védésnek nincs akadálya, így az el is kezdődött. Orbán Balázs egy 20 perces előadást tartott magyarul, majd egy 10 perceset angolul, és azt is megjegyezte:
örül, hogy a disszertációjának a témája ilyen nagy közérdeklődésre tart számot.
A 444 szerint nem papírból olvasta a szöveget (ahogy ilyenkor általában szokás), hanem szabadon beszélt a körülmények miatt. Megindokolta a témaválasztást, majd összefoglalta, hogy milyen hipotéziseket vizsgált meg a nemzeti szuverenitással és a szabad mandátummal kapcsolatban a disszertációjában. Az előadása végén megtapsolták.
Az első opponens, Unger Anna, az ELTE TÁTK egyetemi docense arról beszélt, a dolgozat formai és tartalmi szempontból megfelel a szabályzatban előírt követelményeknek, megalapozott. Azt is elárulta, hogy amikor átfuttatták a szöveget egy plágiumkeresőn, a program nem jelzett problémát (Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója korábban – szintén egy plágiumkereső szoftverre hivatkozva – azt írta, hogy szerinte Orbán Balázs 9 oldal hosszan plagizált, és önplágiumot követhetett el, miután egy másik szerzővel, Árpási Botonddal közösen jegyzett cikkből hivatkozás nélkül vett át részeket).
Unger Anna arról is beszélt, hogy Orbán Balázs a dolgozatát a márciusi műhelyvitán elhangzottak alapján kiegészítette, de a műhelyvitán nem kérték tőle, hogy érdemben dolgozza át azt. Több ponton viszont vitatkozott a szerző állításaival, és megjegyezte, hogy ezeken is múlhat a doktori fokozat odaítélése.
Többek közt azt kifogásolta, hogy szerinte a szuverenitás klasszikus tartalmának változásáról többet kellett volna írni, illetve tovább kellett volna elemezni, hogy milyen kihívások hatnak a szuverenitásra. Továbbá értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Orbán Balázs kihagyta a disszertációból az Európai Tanácsot, miközben a Bundesratról, vagyis a német Szövetségi Tanácsról hosszan ír benne. Illetve szóvá tette azt is, hogy az egyik fontos fogalmat szerinte Orbán Balázs tévesen írta körül.
A disszertáció másik opponense, Szentgáli-Tóth Boldizsár, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a dolgozatnál formai szempontból mindent rendben talált, de neki is volt több kritikai észrevétele. Szintén vitatta a disszertáció több megállapítását, és több helyen hiányosnak tartotta a gondolatok kifejtését. A kritikai meglátások ellenére zárszóként azt mondta: javasolja a doktori fokozat odaítélését Orbán Balázsnak.
Ezt követően több másik, a bírálóbizottsághoz beérkezett véleményt is felolvastak a disszertációval kapcsolatban. Elsőként Rácz Andrásét, aki részletesen leírta itt is, hogy hol talált plágiumot a disszertációban.
Rajta kívül Szabó Marcellnek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának tanszékvezetőjének Orbán Balázst támogató véleményét is felolvasták. Ő arról írt, hogy szerinte miért volt jó a disszertáció témája, valamint megjegyezte, hogy a publikációs lista teljesíti a doktori eljárás megindításának feltételeit.
Továbbá Koltay András jogász véleményét is felolvasták (bár a jelek szerint a helyszínen nem említették, de a 444 szerint valószínűleg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács – egyébként valóban jogi végzettséggel rendelkező – elnöke írhatta ezt a véleményt). Ő szintén arról írt, hogy a dolgozat felülteljesíti a követelményeket, a módszertan pontos. Hozzátette: az sem baj, ha vannak olyan pontjai, amelyek vitára sarkallnak, és ebben a dolgozatban bőven van ilyen, de a szerző álláspontja szerinte védhető, megalapozott. Hosszan sorolta a dolgozat más értékeit is, és szerinte fel sem merülhet, hogy ez nem a szerző saját alkotása.
A hvg.hu beszámolója szerint több másik vélemény is érkezett. Többek közt Trócsányi László volt alkotmánybíró, EP-képviselő és igazságügyi miniszter (aki jelenleg a Károli Gáspár Egyetem rektora), illetve Varga Zs. András, a Kúria elnöke is írt.
Ők mindketten kiválónak találták a dolgozatot.
A többi véleményben is támogatólag írtak Orbán Balázs disszertációjáról. Rácz Andrásé volt az egyetlen hozzászólás, amely komolyabb kritikát mondott a dolgozatról. Varga Zs. András az ő kritikájára reagált is egy ponton a saját véleményében, ahol úgy fogalmazott a 444 szerint: az „önhivatkozás vitájához” annyiban szólna hozzá, hogy a kutatási részeredmények önálló publikálása magától értetődő, ezt rendszerint ösztönzik is, az önhivatkozás pedig „szűk keretek között ildomos”, ha egy összefoglalóról van szó.
Ezt követően került sor a disszertáció vitájára, amelynek elején a bírálóbizottság szakmai kérdéseket tett fel, illetve egy hivatkozás hiányát kérte számon (de nem azét a cikkét, amellyel kapcsolatban az önplágium gyanúját vetették fel).
Majd ezen a ponton, a vitában támogató vélemények hangzottak el. Lenkovics Barnabás volt alkotmányjogász, az állampolgári jogok korábbi országgyűlési biztosa a helyszínen olvasta fel méltatását: szerinte úttörő jellegű próbálkozás Orbán doktorija, és javasolta a doktori cím megadását. Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense (és Nemzeti Választási Bizottság elnöke) is hosszan méltatta az írást, szerinte ritka az ilyen alapos munka.
Ezt követően Orbán Balázs válaszolhatott a kritikákra. Az opponenseknek válaszolva elmondta, hogy visszafogottsága miatt nem ment tovább az uniós intézmények vizsgálatában, de majd ha monográfiává fejleszti a disszertációját, akkor megteszi ezt. Reméli, azt is akkora érdeklődés fogja övezni, mint a disszertációját – fűzte hozzá a hvg.hu szerint ezen a ponton.
Ezután kitért az Árpási Botonddal közösen jegyzett cikkre is, amelyről a 444 szerint azt mondta, hogy „fiatal kollégája” a szakirodalom-gyűjtésben és -rendszerezésben segített neki. Állítása szerint a doktori eljárás előkészítésekor Kukorelli István témavezetővel egyeztek meg abban, hogy a Szenátus és a Bundesrat összehasonlítása önmagában, önálló kutatási eredményként is életképes, ezért publikálták azt külön. Megjegyezte azt is, hogy a disszertáció munkahelyi vitájában nem kapott negatív visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy az „az írás ily módon képezi a dolgozat részét”, és
szerinte nem fedi a valóságot, hogy ne hivatkozott volna a publikációra.
A lábjegyzetelésben eltérő gyakorlatok vannak, van, hogy a dolgozat végjegyzékében szerepel a saját szerzős mű – tette hozzá (az említett cikk ugyanis az „értekezés témakörében készült publikációk” jegyzékében kapott helyet a tézisfüzetben). A hvg.hu szerint konkrétan azt mondta: átnézte az elmúlt öt év elérhető ÁJK-s doktori dolgozatait – szám szerint 36 darabot –, és ezek közt 14 olyat talált, amelyben ugyanazt a módszert használták önhivatkozásra, mint amit ő is.
A 444 szerint Orbán Balázs hosszan válaszolt az opponensek és a bírálóbizottság szakmai kérdéseire, bírálataira is. Unger Anna erre reagálva értékelte, hogy kimerítő válaszokat kapott, és azt mondta, hogy a válaszok meggyőzték. Hasonlóképp fogalmazott a másik opponens is.
A vita végén mindkét opponens azt javasolta, hogy adják meg a doktori fokozatot Orbán Balázsnak. A bírálóbizottság ezután visszavonult, és a nyilvános eredmény kihirdetésére térnek csak vissza (de miután a nyilvános vita csak egy része a fokozatszerzési folyamatnak, ezért nem kedden fog kiderülni, hogy Orbán Balázs doktori fokozatot kap-e).
Végül a bizottság tagjai 13 órakor tértek vissza, és a bizottság elnöke bejelentette, hogy Orbán Balázs 23 pontot szerzett a 25-ből,
aminek értelmében javasolják, hogy Orbán Balázs megkapja a PhD-fokozatot.
A 444 szerint azt is megjegyezték (az Orbán Balázs által, a közösen jegyzett cikkről mondottakkal kapcsolatban), hogy ilyen esetekben nem példátlan a hivatkozás hiánya.
(Borítókép: Orbán Balázs 2023. december 22-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)