Miután tegnap reggel Rogán Antal számolt be az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában, ma a külgazdasági és külügyminiszteren volt a sor. Szijjártó Péter azzal kezdte a beszámolóját, hogy kifejtette: az elmúlt években Magyarországnak és a világgazdaságnak olyan válságokkal kellett szembenéznie, amelyek nem a gazdasági rendszerből fakadtak, mégis a feje tetejére állították azt.

Szerinte két szempontot mindenképpen érdemes mérlegelni:

1. A világgazdaság súlypontja a nyugati országokból eltolódik a keleti országokba.
2. Az eltolódó világgazdaság pedig éles versenyt eredményez a beruházásokért való küzdelemben.

A miniszter szerint van esély arra, hogy a világ ismét blokkokra fog bomlani, de mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy ez mivel jár, ezért érdekünk, hogy elkerüljük ezt, emiatt a magyar stratégia inkább a konnektivitásra épül.

A válságos időszakokban a legjobb megoldás a gazdasági semlegesség, tehát Kelettel és Nyugattal is jó kapcsolatot kell ápolni. Ez nem egy ideológia, hanem egy stratégia

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A miniszter beszámolt arról, hogy a beruházásösztönző ügynökségen keresztül a kormány összesen 255 beruházáshoz adott támogatást, 6000 milliárd forint értékben. A beruházásoknak köszönhetően összesen 25 ezer munkahely jött létre Magyarországon.

A beruházások összértékéből 62 százalék Kínából érkezett, a második helyen a koreai cégek, a harmadik helyen pedig a német vállalatok szerepeltek. A beruházások darabszámát tekintve viszont már más a helyzet. Ott a német vállalatok vezetnek 27 beruházással, amíg a második helyen magyar cégek állnak, és csak a harmadik helyre ért fel Kína. A legtöbb munkahelyet ettől függetlenül a kínai beruházások hozták, őket ebben a mutatóban a németek, majd a koreaiak követik. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ezen beruházások jelentős része az elektromobilitáshoz köthető.

A kínai és a német vállalatok egymásra épülő stratégiája Magyarországon jelenik meg leglátványosabban

– tette hozzá a külügyminiszter.

Az autóipari fejlesztések terén Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a BYD, a BMW és a Mercedes is fejleszt hazánkban, aminek köszönhetően Magyarország hamarosan hatodikként csatlakozik azon európai országok csoportjához, amelyek egymilliónál több autót gyártanak évente.

Legtöbbször a kutatás és fejlesztés területén történt beruházásokat szokták hiányolni, úgyhogy büszkén kijelenthetem, hogy a Samsung SDI a magyar történelem legnagyobb K+F-beruházását fogja végrehajtani Gödön

– jegyezte meg a külügyminiszter, aki szerint egy rendkívül turbulens helyzetben állt helyt Magyarország az elmúlt években, jövőre pedig gazdasági növekedés várható.

Gelencsér Ferenc bókolt Szijjártó Péternek, miközben beszólt más minisztereknek

Szijjártó Péter beszámolója után a bizottság tagjai, köztük az ellenzéki képviselők is kérdezhették a minisztert.

A kérdések sorát Tordai Bence nyitotta meg. „A kevesebb néha több. Oximoronnak tűnhet, pedig van mögötte bölcsesség, különösen, ha Moszkvába repkedésekről és a Putyinnal való üzletelésről van szó” – kezdte a képviselő, majd kifejtette, hogy szerinte Szijjártó Péter munkájának az érdeme, hogy egyre szorosabb a kapcsolat a „háborús bűnös agresszorral”, Putyinnal, de mégsem vagyunk képesek saját érdekeinket képviselni az oroszoknál, ugyanis a parlament elé került egy törvénytervezet, amely megengedné, hogy dráguljon a Paks II. beruházás, pedig a kormány azt ígérte, hogy az 12,5 milliárd euró marad, mert az egy fix ár. Ezzel kapcsolatban Tordai Bence azt kérdezte, hogy lehet-e tudni, hogy mekkorára fog emelkedni a beruházás költsége, és mennyi idő alatt fog megtérülni a magasabb ár.

Tordai Bence ezt követően felidézte, hogy amíg 2021-ben 13 millió köbméter földgázbeszállításról kötött szerződést a magyar kormány Oroszországgal, addig mostanra már ezt megemelték további 11 millió köbméterrel, miközben szerinte a piaci ár felett kapunk földgázt az oroszokról, a világ többi része pedig próbál leválni az orosz ellátórendszerről. „Miért éri meg, hogy egyre több és egyre magasabb árakon vásárolt földgázzal finanszírozzuk Putyin háborúját?” – tette fel a kérdést a politikus. A képviselő kitért arra is, hogy Szijjártó Péter megemlítette, hogy be akar lépni Magyarország az évi 1 millió autót gyártó országok közé. Tordai Bence szerint ez azt jelentené, hogy tízszeresére növeljük a termelésünket egy olyan iparágban, amelyben éppen visszaesés van. „Jó ötlet egy ilyen helyzetben ragaszkodni ezekhez a tervekhez?” – kérdezte Tordai Bence.

„Azt gondolom, hogy nem minden minisztertől érdemes kérdezni, de ön pont egy olyan ember, akitől igenis, érdemes” – így bókolt már a tárcavezetőnek Gelencsér Ferenc képviselő, aki kitért arra, hogy neki felvidéki családi kötődései vannak, ezért különösen érinti, hogy ott 16 magyar iskolát akarnak bezárni racionalizálás címszóval. „Gondolkodnak azon, hogy a magyar kormány megsegítse őket?” – kérdezte. 

„A képviselő korábban már érdeklődött Szijjártó Péternél a Tisza folyó külföldi szennyezéséről. Ezzel kapcsolatban van fejlemény?” – érdeklődött. Gelencsér Ferenc megemlékezett arról, hogy a magyar kormány a koronavírus idején 4 milliárd forintot fizetett egy cégnek, hogy lélegeztetőgépeket szerezzenek be. Ez a cég ezt követően becsődölt és megszűnt, az általuk beszerzett gépek pedig egy raktárban álltak, és a kormány még az eredeti ár 1 százalékáért sem tudta őket eladni. „Mi lett ezeknek a gépeknek a sorsa, és felelősségre vontak-e valakit emiatt?” – szegezte neki a kérdést Szijjártó Péternek. 

Ezt követően a képviselő a kormányzati szerveket ért hackertámadásokról érdeklődött, ami miatt az elnök fel is szólította, hogy csak gazdasági témákban érdeklődjön. „Gyakorlatilag bohócot csinálnak belőlünk. Felelősségre vontak bárkit a támadás miatt?” – kérdezte a felszólítás ellenére. A képviselő az utolsó kérdésében amiatt aggódott, hogy az izraeli válogatott az elmúlt hónapok terrorcselekményei miatt hazánkban fogja lejátszani labdarúgó-mérkőzéseit. „Nem leszünk emiatt terrorcselekmények célpontjai?” – érdeklődött a képviselő.

Ezt követően a fideszes Riz Gábor kérdezett, aki arról érdeklődött, hogy mi a véleménye a miniszternek a Kassába érkező beruházásokról. „Milyen hatással lesznek ezek a magyar kis- és középvállalkozásokra?” – fogalmazott Riz Gábor.

A kormánypárti képviselőt ismét egy ellenzéki követte, ugyanis Csárdi Antal jött. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorgyárak telepítésének stratégiájában nem található környezeti hatástanulmány, pedig ezt a törvény is előírja, így arról érdeklődött, hogy mikor pótolják ezt a súlyos hiányosságot, ha egyáltalán tervezik pótolni. Csárdi Antal kitért arra, hogy a legnagyobb kockázat az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban környezetszennyezésben és a hulladékgazdálkodásban rejlik, de szerinte a jelenleg működő gyárak nem tartják be a megfelelő szabályokat, a hatóságok pedig nem lépnek fel velük szemben. „A külgazdasági miniszter támogatja-e és az élére áll-e annak a hatósági szigorításnak, ami legalább kismértékben tudná csökkenteni, amit az akkugyárak idetelepítése okoz?” – kérdezte Csárdi Antal.

Dávid Ferenc, a bizottság ellenzéki alelnöke volt a következő: a képviselő a KSH számaira hivatkozva bemutatta, hogy a beruházások volumene megtorpant az elmúlt években, ami ellentétes trendet mutat azzal, hogy a kormány nagy gazdasági növekedést vár jövőre. „Honnan ered ez a nagy pozitivitás?” – érdeklődött Dávid Ferenc.

Z. Kárpát Dániel pedig a Magyarországra érkező vendégmunkásokról érdeklődött a miniszternél. „A közeljövőben hány további vendégmunkást terveznek hazánkba invitálni?” – kérdezte a minisztert.

A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabályok szerint a kormányzati támogatással épülő munkásszállók esetében 50 százalékos magyar kvóta van érvényben, vagyis az oda költözök legalább felének magyar munkavállalónak kell lennie, ez azonban Z. Kárpát Dániel szerint nem elegendő. „Hajlandók-e felemelni ezt a kvótát 95 százalékra, azaz, hogy az állami támogatással épült szállókban 95 százalékban magyarok lakjanak” – fogalmazott a képviselő.

A nejlonszatyor és a gázvezeték kérdése

Szijjártó Péter a hozzá intézett kérdésekre adott válaszaiban kifejtette:

• Elutasít minden olyan kezdeményezést, amely ideológiai alapon befolyásolná Magyarország energiabiztonságát és energiahordozó-beszerzését.
• Felhívta Tordai Bence figyelmét arra, hogy a földgázt nem lehet nejlonszatyorban szállítani, hanem gázvezetékekre van hozzá szükség. „Egyelőre még nem tudunk nejlonszatyorban földgázt venni, így onnan kell vennünk, ahonnan van gázvezeték, minden más fantazmagória” – mondta, majd hozzátette, hogy idén először érkezett földgáz Törökországból és Azerbajdzsánból is.
• Kifejtette, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között a gazdasági kapcsolatok eddig is kiemelkedőek voltak, azonban az új elnöknek köszönhetően a politikai kérdésekben is egyet fognak érteni, ami tovább erősíti a két ország gazdasági kapcsolatait.
• Elárulta, jelenleg 128 ezer harmadik országból érkező munkavállaló van hazánkban, és 70 ezer betöltetlen munkahely áll rendelkezésre Magyarországon. Egyetértett a kérdezőkkel abban, hogy jó lenne, ha ezeket a munkahelyeket elsősorban magyarok töltenék be, attól függetlenül, hogy az adott munkahelyteremtő cég kapott-e támogatást a kormánytól, vagy sem.
• A hackertámadásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól nem szivárgott ki semmilyen olyan adat, amely gyengítené Magyarország tárgyalási pozícióit. Elmondta azt is, hogy üdvözli, hogy az izraeli válogatott Magyarországon lép majd pályára, de hozzátette, hogy sokkal bonyolultabb a helyzet, mint képviselő úr felvázolta, mert nemcsak az izraeli válogatott fog hazánkban játszani, hanem az izraeli klubok nemzetközi mérkőzéseit is itt bonyolítják majd le, ráadásul nem csupán a hazai, hanem az idegenbeli mérkőzéseket is, ugyanis a nyugati országok félnek a legutóbbi támadások óta.
• A Tisza szennyezettsége miatt a kormány folyamatosan tárgyal a szlovák és az ukrán szervekkel, valamint 1,3 milliárd forintot fordított a magyar kormány a folyó tisztítására.
• Azt is elárulta, hogy azért annyira bizakodóak a jövő évi gazdasági teljesítményt illetően, mert tudják, hogy sok gyár jövőre kezdi meg a működését.
• A külkereskedelmi mérleg most negatív, a miniszter szerint ez azonban a sok beruházásnak köszönhető, ugyanis a külföldi cégek általában a saját országukból hozatnak gépeket, ami kibillenti az export-import mérlegét. Ez a korábbi nagyberuházások idején is így volt, ezzel mindig számolni kell.
• A miniszter szerint a szlovák–magyar kapcsolatok soha nem voltak még olyan erősek, mint napjainkban, és ő mindig örül annak, ha Dél-Szlovákiába beruházások érkeznek, nemcsak azért, mert az egy magyarok által is lakott térség, hanem azért is, mert az ottani beruházások mindig új munkahelyeket teremtenek Észak-Magyarországon, ahogyan az például a Jaguar-gyárral kapcsolatban is történt.

(Borítókép: Szijjártó Péter 2024. október 15-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)