Az Átlátszó portál újságírói még év elején kérték Győrtől azokat a város által kötött földvásárlási szerződéseket, amelyek még az azóta leváltott Dézsi Csaba fideszes polgármester idejében születtek, vélhetően a Volkswagen akkumulátorgyárának szánt győrszentiváni területre.  

A szerkesztők arra voltak kíváncsiak, hogy a 2023 őszén Szegeden a BYD-gyárnak kisajátított földek árai hasonlítanak-e a Győrszentivánon a Volkswagen akkumulátorgyárának szánt területével, amelyre Győr város 10 milliárd forint kölcsönt kapott Pintér Bence jelenlegi polgármester korábbi cikke szerint. A területnek Pintér Bence, a település új polgármestere szerint Gipz, azaz különösen veszélyes ipar telepítésére lehetőséget adó besorolást akartak adni, és a helyiekkel nem vitatták meg a projektet.

A polgármester tavaly ősszel újságíróként maga is a földvásárlási adatok részleteit kutatta, a témában cikket is jegyzett „minden földet felvásárolt az önkormányzat Dézsi szerint” címmel, a napokban pedig azzal büszkélkedett, hogy „átláthatósági szobát” nyit a győri önkormányzat, amíg digitalizálják a közérdekű adatokat, ennek ellenére a területnagyságot kitakarva küldték meg a lapnak a földvásárlási szerződéseket. 

A lap azért indít végrehajtást Győr ellen, hogy egy korábbi jogerős bírósági ítéletnek megfelelően – amely kimondja, hogy a kért iratok közadatok és azt a lapnak meg kellett volna kapnia – megkaphassák az ingatlanvásárlási adatokat, a területek nagyságával együtt. Az ítélet szerint a fideszes önkormányzat akkor „nem adott – egy közhivataltól elvárható – egyértelmű választ”. 

A vevők jogaira hivatkoztak

A lap idén januárban közadatigénylésben kérte ki Győrtől az önkormányzat ingatlanvásárlásait 2022-től (beleértve termőföld), kisajátításokat, valamint az azokhoz tartozó szerződéseket, amelyet Dézsi Csaba akkor félreértett és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva szerelt le, ám a pontosítás után sem teljesítették, mert szerintük sértették volna a természetes személy tulajdonosok, illetve vevők személyes adatokhoz fűződő jogait. Az adatok kiadását elutasították. 

Az Átlátszó akkor pert indított a győri önkormányzat ellen az ingatlaneladási adatokért, és nyert is: a bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy a „szerződések megkötése közérdekű adatnak minősül”.

Végül a győri önkormányzat idén októberben megküldte a lapnak a szerződéseket, ám azokon nemcsak a házrészszámokat takarták ki, hanem a területek nagyságát is, így nem derül ki, hogy mekkora ingatlanokra vonatkoznak a szerződések, anélkül pedig nem lehet megítélni, hogy reális áron kötötték-e őket. Ekkor már nem Dézsi, hanem a város júniusban megválasztott új polgármestere, Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, TVSZ) vezette az önkormányzatot. Az ítélet szerint azonban az ingatlanok nagyságát és vételárát nem takarhatják ki.

Frissítés: reagált a győri polgármester

A cikk megjelenése után nem sokkal reagált az Átlátszó végrehajtására Pintér Bence nyáron megválasztott győri polgármester, aki a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:

Megjelent a hír, miszerint végrehajtást indít az Átlátszó a győri önkormányzat ellen. Szeretném leszögezni, hogy Győr polgármestereként az önkormányzat átlátható működése mellett állok. Az ügyben azonban vannak fontos, az ügy menetét meghatározó részletek. De ami a legfontosabb, hogy az újságíró számára releváns adatot természetesen kiadjuk: az ipari park bővítése során érintett ingatlanok méretét, a szerződésben szereplő árat, illetve az ezek alapján számított telkenkénti négyzetméterre jutó átlagárat is.

2023 elején közadatigénylésben kérte ki az Átlátszó Győrtől a város által kötött fölvásárlási szerződéseket, melyeket Dézsi Csaba András vezette önkormányzat nem adott ki. Ekkor pert indítottak, meg is nyerték, mert a bíróság jogerős ítéletben kimondta, hogy a „szerződések megkötése közérdekű adatnak minősül”. Az adatokat most a győri önkormányzat megküldte az Átlátszó újságírójának, de a hivatal a területek nagyságát kitakarta, ugyanis a személyiségi jogok védelmére is figyelni kell.

Tekintettel arra, hogy az ipari park kapcsán a kisajátítás során (még az előző városvezetés alatt), illetve az azt pótló adásvételi szerződéssel az önkormányzat javarészt magánszemélyektől szerzett tulajdont, az Ő anonimitásukat minden egyéb közérdekű adat iránti igény során is biztosítani kell. A bírósági ítélet nem nevesíti a személyes adatok körét, azok szükség esetén történő felismerhetetlenné tételéről beszél.

Abban az esetben, ha a helyrajzi számot vagy a tulajdoni hányadot is megküldi a hivatal, akkor a szerződő fél minden adata könnyen és ingyen lekérhető/azonosítható a tulajdoni lap adatai által. A szerződő fél személyiségi jogai ezáltal sérülnek, hiszen az adatokkal (helyrajzi szám vagy tulajdoni hányad) bárki kérhet tulajdoni lapot a Földhivataltól: beazonosítva azzal a tulajdonosokat.

Az ügy rávilágít arra a nem normális állapotra, hogy a magyar újságíróknak minden apróságot kötelezően megválaszolandó adatigénylésként kell beadniuk az állami és önkormányzati szereplőknek, mert sajtókérdésre, e-mailekre gyakran egyszerűen nem válaszolnak a hivatalok. Azonban a közadatokról rendelkező jogszabályok és adatigényléssel kapcsolatos gyakorlatok nem éppen állampolgár-, és újságíróbarátok, mi több, az átláthatóság megteremtésére sem alkalmasak.

Éppen ezért, Győr polgármestereként azt szeretném elérni, hogy a jövőben a sajtó munkatársai  nyugodtan sajtókérdésként, egyszerű e-mailben küldhessék a kérdéseket, ne kelljen  adatigénylést benyújtani, akkor ugyanis − tapasztalataink szerint − az előbbi esetben sokkal nagyobb a mozgástér a válaszadásra.

A Polgármesteri Hivatalnál és a győri önkormányzatnál az mostantól a cél, hogy a sajtó kérdéseire a hivatalok igenis válaszoljanak adatigénylés nélkül is, érthető, magyar nyelven, jogszabályi hivatkozásokat és hivatali nyelvet csak kiegészítésként alkalmazva, ott, ahol az valóban szükséges − válaszolt részletesen az ügyre Győr polgármestere, Pintér Bence.