Budapest mindig akkor lépett egy nagyot előre, amikor volt valami nagy nemzeti ügy, ami ehhez hátteret adott – mondta el az olimpia ügyéről véleményét Karácsony Gergely az Index és az ATV közös, Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legújabb adásában. A főpolgármester beszélt még a helyettese kérdéséről, az államkasszából a főváros részére visszatartott 50 milliárd forintról, de arról is, hogy Budapest vezetőjét nem lehet ugráltatni.
Karácsony Gergely főpolgármester Rónai Egonnal beszélgetett a Konkrétan legújabb adásában, ahol az alábbi témákat vesézték ki:
A főpolgármester elsőként megindokolta a szerdai bejelentését, miszerint a 89 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulásból mindössze 39 milliárd forintot fognak befizetni az államkasszába. Karácsony Gergely úgy véli, a szabad városok története sok száz éve a városok saját bevételeiről szól, amiket megtarthatnak.
Szerinte ez egy régi eleme az önkormányzatiságnak, amit az Alaptörvény, a magyar önkormányzatisági törvény és az Európai Önkormányzati Charta is tartalmaz. Vannak saját és az államtól kapott bevételeik, utóbbiakat pedig azért kapják, hogy az állam helyett ellássanak bizonyos feladatokat, ezt nevezik állami normatívának.
Elmondása szerint a főváros esetében mindig a saját bevétel bizonyult jelentősebbnek – nagyjából 300 milliárd forint iparűzési adóbevétele van a városnak, az államtól pedig 39 milliárd forintot fognak kapni jövőre normatívaként – a perlekedés pedig azért áll fenn az állammal, mert 2017 óta a magyar önkormányzati rendszerben van egy olyan elem, amely a városi bevétel egy részét átcsatornázza a központi költségvetésbe, ez maga a szolidaritási hozzájárulás.
Karácsony Gergely szerint a probléma az, hogy kevesebb bevételük van az államtól, mint amennyit az visszafizetésként megkövetel, így az önkormányzat nettó befizetővé válik.
Felidézte a Fővárosi Ítélőtábla márciusi megállapítását, miszerint a Fővárosi Önkormányzatot illető elvonás alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság őszi döntése is ezzel a megállapítással van összhangban, és ők eszerint intézik a költségvetésüket is, de nullán vannak. Karácsony Gergely szerint a túladóztatás Alaptörvénybe ütközik, és jogerős döntés alapján követelték, hogy ne lehessen inkasszózni. Bízik benne, hogy jogszabályi védelmet kap a költségvetési koncepciója, amelyet a közgyűléssel december 18-án szeretne elfogadtatni. Mint mondta, felkészült arra, hogy a Fidesz frakció esetleg nem lesz hajlandó támogatni a döntését, mert „ők egyébként is mindenre nemmel szavaznak”. Azonban
meglepné, ha azok a pártok, amelyek egyébként is az Orbán-rendszerrel szemben definiálják magukat, nem fogadnák el a büdzsét.
A béremelésről elmondta, hogy a bérek reálértékét meg kell őrizni, és nem állapodtak még meg a szakszervezetekkel. Öt és tíz százalék körüli emelésre van javaslatuk, de ennek feltétele a költségvetés elfogadása. Karácsony Gergely elmondta, hogy megfordultak a viszonyok, és ma már a munkaerőhiány a probléma. Úgy véli, ahhoz, hogy a város működjön, szükség lesz béremelésre. A cél egy lehetőleg hosszabb, mondjuk hároméves bérmegállapodás.
A főváros a büdzséjében mintegy 160 milliárd forintot szán a közösségi közlekedésre. Ez az összeg Karácsony Gergely szerint csak a működésre elég. Szerinte a koronavírus-járvány előtti egyensúly, amely az utasok, a főváros és az állam finanszírozásából állt, jelentősen megborult, és így a legtöbb kiadás a fővárosra hárult. A járvány utáni jegyértékesítés-beszakadás után a fővárosnak sikerült visszatornáznia a jegybevételi arányt az azt megelőző szintre, még a nyújtott kedvezmények ellenére is, így a bérletárak csökkentése nem okozott bevételkiesést.
Az állami fenntartású rendszerekkel közös jegy- és bérletrendszer, amely március elsejével indult, nagyon bevált Karácsony Gergely szerint. Van egy bevételi kassza, amit olyan arányban osztanak meg egymás között, amilyen arányban szolgáltatnak. A Budapesten belüli, a Pest vármegyei és budapesti zónában is a Fővárosi Önkormányzat van többségben. Mindent figyelembe véve a főváros nullára jön ki, hiszen az új rendszer, amely kimutatható forgalomnövekedést okozott, nem eredményezett bevételkiesést
Szerinte a városhatáron belül 21. századi a szolgáltatás, az állami szolgáltatás pedig le van maradva száz évvel.
Karácsony Gergely elmondása szerint a város jelenlegi anyagi lehetőségei pusztán arra elegendők, hogy működni tudjanak. Minden fejlesztés, amit megígért a budapestieknek, az európai uniós forrásokból valósul majd meg. A legfontosabb fejlesztés a villamoshálózatot érinti majd, a pesti oldalon a budai fonódó mintájára összekötni még kapcsolódó elemeket: érkezik 51 új CAF-villamos, és az uniós forrás is megvan hozzá, támogatási szerződés egyelőre még nincs.
Az, hogy Budapestnek vannak érdemi európai uniós forrásai, az nem csak azért van, mert a kormány szeretett volna nekünk pénzt adni, hanem mert muszáj volt pénzt adniuk
– mondta a főpolgármester.
Karácsony Gergely szerint az Európai Bizottság ki fogja engedni Magyarországot a lefoglalt pénzösszegek préséből, mivel megváltozott a bizottság és a parlament összetétele is, továbbá puszta megérzésnél több információ áll erről a főpolgármester rendelkezésére.
A 2036-os olimpia ügyéről Karácsony Gergely elmondta, hogy Budapest mindig akkor lépett egy nagyot előre, amikor volt valami nagy nemzeti ügy, ami ehhez hátteret adott. Példaként említette az 1896-os millenniumi kiállítást, amikor a földalatti megépült. „Amikor a nemzet büszke akar lenni a fővárosára, és kicsikét mutogatni a világnak, ez a város akkor kap hátszelet” – mondta.
Azt gondolom, hogy az olimpia egy olyan típusú lehetőség, amellyel Budapest történelmi fejlődésen mehet át
– fejtette ki véleményét az olimpiáról, hozzátéve, hogy nem maga az olimpia érdekli, hanem a lehetőségek, amelyek ezzel együtt járnak.
Arról azonban, hogy hajlandó lenne-e meggyőzni a budapestieket az olimpia hasznosságáról azt mondta, csak akkor, ha tudja, hogy mindez megvalósítható, de ezt még nem tudja megígérni. Amíg nem tudnak megállapodni a kormánnyal, addig a budapestieket sem tudja meggyőzni.
A főpolgármester-helyettes ügyéről, miszerint jelenleg törvénysértő módon működik a főváros – hiszen sem a Tisza, sem a Fidesz nem jelölt helyettest – úgy fogalmazott, nem örül neki, mert egy várost jól vezetni nem „one man show”.
Karácsony Gergely szerint a város ugyan nem fog belerokkanni, de „azért jobb lenne csapatban dolgozni”. Arról is beszélt, hogy függetlenül attól, hogy a kormányhivatal mit fog tenni, az a helyettes, akit a jogszabály szerint a főispán jelöl ki, szerinte vélhetően nem válik fajsúlyos politikai szereplővé.
Én szerettem volna Vitézy Dávidot főpolgármesternek, most is azt mondom, hogy ez volna a helyes – egy városvezetői csomag részeként – de ennek nincs politikai támogatottsága
– összegezte.
Karácsony Gergely szerint a közgyűlés nagyon pártpolitikai alapon szemléli ezt a kérdést. Azt is elmondta, úgy látja, a Tisza Pártnak az a stratégiája, hogy ahhoz, hogy vidéken a volt Fidesz-szavazók lelkébe beférkőzzenek, rosszban kell lenni a főpolgármesterrel, és nem lehet megszavazni valakit, aki 14 éve helyettes államtitkár volt az akkori kormányban. A Fővárosi Közgyűlés szempontjából viszont ez egy nem létező érv – állítja a főpolgármester Kiss Ambrusra utalva.
Vitézy Dávid korábbi kijelentésére, miszerint már nem vállalná el a főpolgármester-helyettesi széket, azt mondta, nincs is reális esély a megválasztására, ezért hisz a szavainak. De arról is beszélt, hogy tulajdonképpen bárkit felterjeszthetne a közgyűlésből, azt nem szavaznák meg.
Ha valaki el akar érni valamit nálam, azt kérem, hogy ne nyilvánosan mondja, ultimátumként, mert akkor biztosan nem lesz belőle semmi
– utalt Karácsony Gergely a Tisza Párt „zsarolására”, hozzátéve, hogy az elmúlt 14 évben megtanulta, hogy a főpolgármestert nem lehet ugráltatni.
Karácsony Gergely szerint dacára annak, hogy nincs főpolgármester-helyettes, a rekordhosszúságú közgyűlési üléseken jó döntések születnek. „Egyetlen olyan döntés sem volt, amivel nem értettem volna egyet” – mondta.
A főpolgármester reagált Tarlós István kijelentésére is, miszerint Karácsony Gergelyt választaná Vitézy Dávid helyett. „Sokra tartom a volt főpolgármester urat, annak ellenére, hogy közöttünk nagy viták vannak” – véleményezte, hozzátéve, hogy Tarlós kijelentése nem az ő személyének, hanem a pozíciónak szól.
(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Daragó Napsugár / Index)