Az elmúlt napokban több ügy kapcsán is felvetődött, hogy hol húzódnak a képviselői jog gyakorlásának határai. Azaz mit tehet meg, és mit nem egy országgyűlési, illetve európai parlamenti képviselő, bemehet-e bárhová bármikor a képviselői igazolványával?
A DK-s Varju László ügyében december 3-án született jogerős döntés szerint az országgyűlési képviselő sem lépheti át a törvényesség határait. A Kúria ötfős tanácsa helybenhagyta a Fővárosi Ítélőszék tavaly januárban hozott másodfokú ítéletét, amely szerint a képviselő garázdaságot követett el, amikor 2018-ban nekirontott a közmédia biztonsági őrének.
A Kúria közleményében rámutatott: kétségtelen, hogy a vádlott országgyűlési képviselőként az elkövetés idején hatályos törvény szerint jogosult volt a közintézmény területére történő belépésre és felvilágosítás kérésére. E joga gyakorlásában őt nem korlátozták, az MTVA székházába beléphetett, ott bent tartózkodhatott, az általa elkövetett cselekmény a felvilágosításkérés jogával pedig nem volt összefüggésben, azon túlmutatott. Az épületbe történő bejutást követően erőszakhoz folyamodott, majd az ő erőszakos magatartásával szemben fellépőket akadályozta, késztette intézkedésre. Ezzel valójában túllépte a számára biztosított törvényes kereteket, az általa előidézett jogellenes helyzet megszüntetését bűncselekmény elkövetésével gátolta. A bíróság a határozat indoklásában hangsúlyozta:
a képviselői jog gyakorlásának az erőszak nem megengedett eszköze.
A Kúria ennek kapcsán fontosnak tartotta kiemelni, hogy a véleménynyilvánítás, így jelen ügyben a petíció átadása, beolvasása erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható.
A fenti büntetőügyben hozott határozat kihirdetésével egy időben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felkereste a pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthont.
Hiába kapott azonban meghívást a gyermekotthon vezetőjétől, érkezésekor Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, valamint Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár várta, akik megpróbálták megakadályozni a Tisza Párt elnökét, hogy bejusson az intézménybe.
Magyar egyébként nem először próbált meg bejutni gyermekvédelmi intézménybe. A politikus november 20-án kezdte meg országjárását, amelynek első állomása Miskolc volt. A Tisza Párt elnöke látogatást tett a Károly utcai gyermekotthonban, ahol elmondása szerint áldatlan állapotok uralkodnak. Ezt követően döntött úgy a politikus, hogy meglátogatja az ország gyermekvédelmi intézményeit.
Az eset után azonban a Belügyminisztérium úgy döntött, hogy Magyar Pétert nem engedi be a gyermekotthonokba és szociális intézményekbe.
Így aztán hiába próbált meg bejutni az ellenzéki vezető a hírhedt bicskei gyermekotthonba, Cséplőné Gönczi Veronika gyermekvédelmi vezető és Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára útját állta. Ugyanígy járt a politikus Cégénydányádon, majd Pécsen is.
A kormány és Magyar Péter között vita alakult ki arról, hogy jogosult-e egy európai parlamenti képviselő meglátogatni állami fenntartású gyermekvédelmi intézményeket, vagy ez meghaladja a mandátumát.
Nos a kormány szerint az EP-képviselő nem jogosult ilyen látogatásra, mert „az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményrendszer működtetése tagállami hatáskör”. Azaz az EP-képviselők munkájához nem szükségesek az intézményi látogatások.
Magyar Péter elutasította ezt a jogértelmezést, mondván, az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény igenis megengedi ezeket a látogatásokat. Szerinte ugyanis a jogszabályi előírás alapján az állami szervek kötelesek az EP-képviselőknek megadni a munkájukhoz szükséges felvilágosítást.
A Telex megkeresésére a Belügyminisztérium tovább árnyalta az álláspontját:
Ez esetben Magyar Pétert a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Magyar Pétert tehát senki nem tiltotta ki sehonnan, hiszen ezekbe az intézményekbe európai uniós képviselőként nincs joga belépni, tehát nincs mit megtiltani.
Arra a törvényi előírásra pedig, amely szerint „az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni”, a belügyi tárca leszögezte: „Az európai parlamenti képviselő az Európai Unió Alapjogi Chartájához kapcsolódó képviselői munkájához minden szükséges felvilágosítást megkap. Hiú reménynek tűnik, hogy Magyar Péter az információkat, adatokat Magyarország érdekében használja fel az Európai Parlamentben végzett munkája során.”
(Borítókép: Magyar Péter 2024. november 10-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)