Bár a nyelvvizsga nem kötelező a felsőoktatási felvételihez, a vele járó többletpontok jelentősen növelik a diákok összpontszámát és bejutási esélyét, ezért igyekeznek a jelentkezési időszak előtt megszerezni azt. „A statisztikák emellett azt is igazolják, hogy azok a diákok, akik fiatalabb korban szerzik meg a középfokú nyelvvizsgát, sokkal nagyobb arányban és sikerességgel jutnak el a felsőfokú szintig” – fogalmazott Pásztiné Fritz Adrienn, a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont vezetője.
Hamarosan kezdetét veszi a jelentkezési időszak az egyetemek szeptemberben induló alapképzéseire, mesterképzéseire és osztatlan mesterképzéseire. Magyarországon az érettségi eredmények után a felvételi rendszer középpontjában a többletpontok állnak, melyeket többek között emelt szintű érettségivel, tanulmányi versenyeken elért helyezésekkel, sporteredményekkel és nyelvvizsgával zsebelhetnek be a tanulók.
Egy B2-es szintű (középfokú) komplex nyelvvizsgáért például 28, egy C1 szintű (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont járhat, de számos esetben egyes nagyobb presztízzsel rendelkező intézmények akár 50 pontot is ajánlanak a B2 szintű nyelvvizsgáért, míg a C1 szintűért a plusz 70 vagy 80 pont sem ritka. Tehát
bár Magyarországon nem kötelező a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez, az érte járó többletpontok jelentősen növelik a diákok összpontszámát és bejutási esélyét.
Sokan ezért igyekeznek még a jelentkezésük előtt megszerezni a tanúsítványt. Fontos azonban, hogy a nyelvvizsga letételének jogszabály által előírt minimum korhatára van, amely alapján abban a naptári évben tehet egy diák nyelvvizsgát, amelyben betölti a 14. életévét. Vagyis ha egy vizsgázójelölt 2025 decemberében lesz 14 éves, annak ellenére, hogy nem töltötte be a 14 éves kort, 2025 januárjában már tehet nyelvvizsgát.
„Statisztikai úton kimutatható, hogy azok a diákok, akik fiatalabb korban szerzik meg a középfokú nyelvvizsgát, 14-15 éves korban, sokkal nagyobb arányban és sikerességgel jutnak el a felsőfokú szintig és nyelvvizsgáig, még a középfokú tanulmányaik befejezése előtt. Természetesen ennek számos más pozitív következménye is van: a felsőoktatási felvételin megszerezhető többletpontok számától egészen az állásszerzés esélyének növeléséig” – fejtette ki a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont vezetője, Pásztiné Fritz Adrienn.
A szakember hozzátette: a központ nyelvvizsgáin a feladatok jellege miatt már egész fiatalon jól szerepelnek a vizsgázók, mivel a kérdések a hétköznapi életből vett élethelyzeteket modelleznek, és a teljesítésükhöz nem feltétlenül szükséges tényszerű tárgyi tudás vagy speciális témákban való jártasság.
A feladatok véleményalkotás vagy személyes tapasztalatokban gyökerező tartalmi produkció révén általában könnyen megoldhatók, így jobban emészthetőek a fiatalabb korosztály számára
– magyarázta a központ vezetője.
A nyelvvizsgaközpont évente hétszer indít nyelvvizsgát: háromszor az őszi időszakban és négyszer a tavaszi időszakban. A diákok februárban, áprilisban, márciusban és májusban választhatnak időpontot a megmérettetésre. „Akik májusban vizsgáznak, azok is időben megkapják a bizonyítványukat, hogy beszámolják a felsőoktatási felvételijükhöz. Ám a legtöbben a márciusi, áprilisi időpontok közül választanak, hogy legyen esélyük májusban újravizsgázni, ha elsőre nem sikerülne” – árulta el Pásztiné Fritz Adrienn.
A LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpontban a vizsgázójelöltek egy jelképes összegért, a vizsgadíj összegének töredékéért egyéni konzultációval egybekötött beszédkészség- vagy íráskészség-próbavizsgán vehetnek részt a központ egyik értékelőjével.
Ilyenkor az értékelők megbeszélik, kielemzik a próbavizsgázókkal az írásmintáikat, illetve szimulálnak velük egy szóbeli próbavizsgát, amely alapján konkrét, egyénre szabott visszajelzést tudnak adni arról, hogy az adott teljesítménnyel milyen eredményt érhettek volna el az éles vizsgán. De ha szükséges, akkor tanácsokkal is ellátják a diákokat a felkészülés további részéhez.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont közreműködésével jött létre.
(Borítókép: Komka Péter / MTI)