Az alkotmánybírák két év szünet után, december 10-én nyilvános határozathirdetést tartanak a Donáti utcában. Az alapügyben egy húszéves, súlyosan mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos férfi fordult az egészségbiztosítóhoz speciális gyógyászati segédeszköz használatának egyedi méltányossági támogatását kérve. Kérelmét elutasították, ezért az ügyében a Fővárosi Törvényszék kezdeményezett egyedi normakontrollt.
Egy súlyosan mozgáskorlátozott, beszédében akadályozott fiatalember 2023. május 8-án egyedi méltányossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be az illetékes állami hatósághoz, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK). A 20 éves férfi olyan alternatív és augmentatív kommunikációs eszköz (AAK-eszköz) használatához kért méltányossági támogatást, amely jelenleg tb-támogatással nem rendelhető meg. A NEAK a kérelmet június 28-án jogszabályi tilalomra hivatkozva elutasította.
Az ügy a Fővárosi Törvényszék elé került, és az eljáró tanács a folyamatban lévő perben – az eljárás felfüggesztése mellett – egyedi normakontroll-eljárást kezdeményezett a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM-rendelet 10. számú melléklete, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 34. § (4) bekezdés „egymást követő 12 hónapon belül több mint 50” szövegrésze Alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt.
A törvény megtámadott rendelkezése szerint az egészségbiztosítási szerv kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg kérelme alapján engedélyeznek tb-támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköz méltányossági támogatását.
A törvényszék megítélése szerint az „egymást követő 12 hónapon belül 50” szövegrész gyakorlatilag lehetetlenné teszi az AAK-eszközök társadalombiztosítási támogatotti körbe való befogadását, mert olyan magas támogatottsági arányt állapít meg rövid időszakra, amelynek elérése a beszédfogyatékosok alacsony számú populációja miatt szinte lehetetlen.
Miután a sérelmezett melléklet nem tartalmazza a súlyos mozgáskorlátozottságból eredő kommunikációs fogyatékosság esetére szükséges AAK-eszközöket, az indítványozók szerint
a szabályozás sérti a beszédfogyatékosok emberi méltósághoz, kommunikációhoz, véleménynyilvánításhoz, a szociális biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Az Alkotmánybíróság december 10-én tartja az ügyben a nyilvános határozathirdetést, amelyen bárki részt vehet. Egyébként legutoljára éppen két éve vették elő a szekrényből talárjaikat az alkotmánybírák.
(Borítókép: Az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetése a Donát utcai épületben 2016. július 12-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)