December végén kezdetét veszi a jelentkezési időszak az egyetemek szeptemberben induló alapképzéseire, mesterképzéseire és osztatlan mesterképzéseire. A LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont tapasztalatai szerint azoknak a felvételizőknek, akik nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel többletpontot szereznek, nagyobb esélyük van bejutni az áhított szakokra.
Mint arról korábban írtunk, annak ellenére, hogy Magyarországon nem kötelező a felsőoktatási felvételihez nyelvvizsgát tenni, a vele járó többletpontok jelentősen növelik a diákok összpontszámát és ezzel együtt az egyetemre való bejutás esélyét.
Egy B2-es szintű ( középfokú) komplex nyelvvizsgáért például 28, egy C1 szintű (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár. Számos esetben, egyes nagyobb presztízzsel rendelkező intézmények vagy karok akár 50 pontot is ajánlanak egy B2 szintű nyelvvizsgáért, míg a C1 szintűért 70 vagy 80 pont sem ritka.
A tapasztalataink alapján nagy számban azok a felvételizők tudnak bejutni az általuk választott népszerűbb szakokra, akik valamilyen nyelvtudásuk alapján többletpontot szereztek az egyetemek által adható 100 többletpontból
– mondta lapunknak a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont vezetője, Pásztiné Fritz Adrienn.
Ezeket a többletpontokat nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel zsebelhetik be a tanulók. Ám hiányukban a szakember szerint sok felvételiző kompromisszumra kényszerül és nem a célkitűzései, hanem a pontszámai alapján választ intézményt, még abban az esetben is, ha az adott egyetem távol esik a lakhelyétől és eredeti elképzeléseitől.
A vezető hozzátette: az emelt szintű érettségi szintje (ha minimum 60 százalékkal teljesítik a diákok) a középfokú B2 szintű nyelvvizsgának felel meg, ezért célszerűbb a felsőfokú C1 nyelvvizsga letételét megcélozni, hiszen lényegesen több pontot lehet érte kapni a felvételin. Emellett vannak olyan szakok vagy karok is – például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök képzése vagy a Széchényi István Egyetem –, melyek az emelt szintű érettségivel azonos szintű nyelvvizsgáért több pontot ajánlanak.
A nyelvvizsga felhasználhatósága sokkal univerzálisabb. Például, ha egy diák egyetemi évei alatt külföldi cserediákprogramon szeretne részt venni, akkor nagyon jól fog jönni a nyelvvizsgája. Arról nem is beszélve, hogy pályakezdéskor igenis meghatározó lehet egy állásinterjún a nyelvvizsga megléte vagy hiánya
– hangsúlyozta Pásztiné Fritz Adrienn.
A LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont évente két alkalommal, ősszel és tavasszal, ingyenes próbanyelvvizsga-kampányokat tart. Az angoltanárok ilyenkor beküldhetik a diákjaik íráskészség-feladatait, amelyeket a vizsgaközpont értékelő kollégái pontoznak. A központ célja ezzel az, hogy segítsen az intézményeknek és a tanároknak a sikeres felkészülésben, illetve, hogy első kézből adjanak visszajelzést a diákok egyéni teljesítményére vonatkozóan.
A LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpontban a vizsgázójelöltek egy jelképes, a vizsgadíj összegének töredékéért egyéni konzultációval egybekötött beszédkészség- vagy íráskészség-próbavizsgán is részt vehetnek, ahol a vizsgaközpont egyik értékelőjével találkozhatnak.
Ilyenkor az értékelők megbeszélik, kielemzik a próbavizsgázókkal az írásmintáikat, illetve szimulálnak velük egy szóbeli próbavizsgát, amely alapján konkrét, egyénre szabott visszajelzést adnak arról, hogy az adott teljesítménnyel milyen eredményt érhettek volna el az éles vizsgán. Illetve szükség esetén tanácsokkal is ellátják a diákokat a felkészülés további részéhez.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpont közreműködésével jött létre.
(Borítókép: Connect Images / Peter Muller / Getty Images)