Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legújabb adásában elárulta, előfordulhat, hogy Magyar Péter az egyetlen EP-képviselő, aki nem mehet be a gyermekvédelmi intézményekbe, de kitért arra is, hogy hogyan élte meg a doktori védésével kapcsolatban kirobbant botrányt. Mindenekelőtt azonban tisztázta, hogy pontosan mire is gondolt szeptemberben, amikor egy műsor keretein belül az orosz–ukrán háborúról szóló beszélgetésben megemlítette az 1956-os magyar hősöket.
Orbán Balázs kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán megvédte doktori disszertációját. Orbán Viktor politikai igazgatójának doktori védése azt követően lett felkapott közéleti téma az elmúlt hónapban, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója a közösségi oldalán fogalmazott meg kritikákat az egyetemmel szemben a védés miatt, és kikérte magának, hogy Orbán Balázs náluk szerez fokozatot. Ezt követően számos közéleti és tudományos szereplő is megszólalt az ügyben.
A legsúlyosabb vádat Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója fogalmazta meg, aki plágiummal gyanúsította meg Orbán Balázst, majd kimutatta, hogy a disszertáció tézisfüzete a politikai igazgató egyik beosztottjának, Árpási Botondnak a számítógépén készült.
A botrányok miatt nem véletlen, hogy Rónai Egon is ezzel a témával kezdte Konkrétan című műsorát, amelynek vendége ezúttal Orbán Balázs volt. A műsorvezető felhívta a figyelmet arra, valószínűleg nem volt még olyan doktori védés, amelyet ekkora figyelem övezett volna.
Én örülök annak, hogy parlamenti jogról és képviselői mandátum természetéről ilyen sok szó esett az elmúlt hetekben
– mondta Orbán Balázs, majd hozzátette, ugyancsak örül annak, hogy vége van, és szerinte „nem az a normális”, hogy ennyien figyelnek egy tudományos fokozat megszerzésére.
A politikai igazgató szerint rengetegen drukkoltak neki, de rengeteg ellendrukkere is akadt.
A doktori eljárás alapvetően az egy egy éven keresztül tartó tudományos esemény, nem egy közéleti esemény, aminek az utolsó két hete egy kicsit furcsán alakult, de minden jó, ha a végén jó
– összegezte a politikus.
Rónai Egon kiemelte, hogy szerinte azért keltett ekkora visszhangot az esemény, mert a politikai igazgató éppen a szuverenitással kapcsolatban tette le doktoriját, miközben a Mandiner műsorában volt egy mondata, amelyik után hosszasan kellett magyarázkodnia.
Szeptember végén került adásba a Mandiner Stratégiai részleg című műsorának harmadik epizódja, amelyben Orbán Balázs Kohán Mátyással, a Mandiner külpolitikai szakújságírójával beszélgetett az aktuális közéleti kérdésekről. A beszélgetés egy pontján szóba került az orosz–ukrán háború, amellyel kapcsolatban elhangzott a politikai igazgatótól a következő, ma már mindenki által ismert mondat:
pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.
Most Orbán Balázs Rónai Egon kérdésére igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba, de előtte leszögezte, hogy külön kell kezelni mostani védésének tárgyát és az akkori mondatát.
„15 éve foglalkozom parlamenti joggal és a képviselői mandátum természetével, és ennek a nemzeti szuverenitási összefüggéseivel. A tudományos tevékenységem elválik a közéleti tevékenységemtől, és ez így normális” – jelentette ki Orbán Balázs, majd ahogy már korábban is megtette, most újra elnézést kért azért, ha valakit megbántott azzal, hogy félreérthetően fogalmazott.
Félreérthető, tehát rossz mondat volt. Nyilvánvalóan én nem azzal a jelentéstartalommal szerettem volna ezt a mondatot használni, amilyen jelentéstartalmat aztán az ellenzék hozzátett
– jegyezte meg.
A politikai igazgató kifejtette, hogy ő nem 1956-ról szeretett volna beszélni a műsorban, hanem azt akarta felvázolni, hogy jelenleg nyilvánvaló, Ukrajna nagyon nehéz helyzetben van. Hozzátette, hogy a kormány „morális értelemben abszolút mellettük áll ebben a küzdelemben”, és nekik szuverén döntésük, hogy hogyan reagálnak az orosz agresszióra. Viszont ne felejtsük el, hogy a három éve zajló küzdelemben több száz ezer ember hunyt el, több millió megsérült, és tízmilliók menekültek el abból az Ukrajnából, amely külső segítség nélkül nem is képes finanszírozni magát.
Orbán Balázs ennek ellenére azt is leszögezte, hogy az ukránok nem adhatják fel a hazafiasságukat, és nem adhatják fel a hazájuk megvédéséért vívott küzdelmet.
Az ’56-osok mindent úgy csináltak, és akkor csináltak, amit és ahogy kellett. Ez az én álláspontom. Tehát ők bátrak voltak, felelősségteljesek, ügyesek voltak, és mozgásteret bővítettek Magyarország számára. A két dolgot meg kell próbálnunk elválasztani egymástól. Nem én kevertem össze ezeket a témákat, hanem azok szokták összekeverni, akik azzal szokták a magyar békepárti pozíciót megtámadni, hogy bizony-bizony '56-ból az következik, hogy nekünk katonai segítséget kellene nyújtani Ukrajnának. Nekünk is megvan a szuverén jogunk, hogy eldönthessük, hogy kinek mikor nyújtunk katonai segítséget, és kinek mikor nem, ahogyan Ukrajnának is megvan a szuverén joga, hogy eldöntse, hogy egy ilyen konfliktust hogyan kezel
– zárta rövidre a témát a politikai igazgató.
Miután a felek visszakanyarodtak a politikai igazgató doktori védésére, Orbán Balázs tisztázta, hogy a jelenlegi magyar jogrendszer a közhatalmat gyakorló személyek számára egyedül a tudományos tevékenységet teszi lehetővé a munkájuk mellett, így szerinte a „napnál is világosabb”, hogyha ezzel valaki nem ért egyet, és emiatt negatívan diszkriminál egy hallgatót, az alkotmányellenes.
Ez az ügy Orbán Balázs és egy jobboldali gondolat ellehetetlenítéséről szólt
– összegezte a politikai igazgató.
A politikus megemlékezett arról is, sokan támadták amiatt, hogy miért pont az ELTE-n végzi tanulmányait, pedig ő már 2004-ben, elsőéves egyetemistaként is ELTE-hallgató volt, tehát ha valahová tartozik, akkor pont oda.
A másik része a dolognak, hogy micsoda balhé lett volna akkor, ha én átmegyek egy másik egyetemre, mondjuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, egy egyházi egyetemre, vagy egy modellváltó egyetemre, úgy, hogy egyébként én ott korábban nem tanítottam, nem kutattam, nem ismerem a tudományos közösséget. Akkor azt vágták volna a fejemhez, hogy »így könnyű«
– részletezte a politikai igazgató, aki hozzátette, hogy ő nem szeretné túl sokat dicsérni az ELTE-t, nehogy problémát okozzon nekik ezzel, de a jogi kar közössége egy nagyon diverz módon gondolkodó közeg, ahol meghallgatják egymás véleményét.
Rónai egon felvetette Orbán Balázsnak, hogy jár-e majd az anyagi problémákkal küzdő egyetemnek jutalom, azért mert ő jelesre tudott levizsgázni.
A felsőoktatásban a minőség a legfontosabb
– mondta Orbán Balázs, aki kifejtette, hogy a kulturális és innovációs területért felelős miniszter évek óta elkötelezett tagja a magyar felsőoktatás megerősítésének, és ez meg is látszik a számokon, amelyek azt mutatják, hogy az Európai Unión belül a felsőoktatásra fordított költések arányában „szépen lépdelünk előre”.
Orbán Balázs ezt követően egy labdarúgással kapcsolatos példával élt. Úgy látja, hogy ha egy focicsapat Bajnokok Ligája szintű akar lenni, akkor ahhoz a költségvetésnek is Bajnokok Ligája szintűnek kell lennie, és még ezután is „lehet, hogy a labda rossz irányba pattan, vagy a bíró elcsalja a meccset”. Ugyanez a helyzet az oktatásban is, tehát ha az élvonalba akar kerülni az egyetem, akkor ahhoz többletforrásokra van szükség.
Nekünk olyan költségvetéseket kell biztosítani mindenhol, és a felsőoktatást úgy kell megerősíteni, hogy a magyar egyetemek, azok nemzetközi szinten is bajnokok lehessenek
– összegezte Orbán Balázs, aki szerint a jövő évi költségvetés ilyen lesz.
Kedden lemondott Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke a szervezet rendkívüli ülésén. Lemondásának oka az volt, hogy az OBT nyolc tagja korábban jóváhagyta az igazságügyi minisztérium javaslatát a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséről, egyúttal beleegyeztek abba, hogy a tárca reformokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban. A reformok között olyan átalakítások szerepelnek, mint az, hogy a bírók 70 éves korukig is fenntarthatnák a jogviszonyukat, egyúttal 35 évre emelnék az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél, és hogy bizonyos feltételek mellett kirendelhetik őket másik bíróságra.
Orbán Balázs szerint az a helyzetleírás nem fedi a valóságot, ami szerint a bírók úgy érzik, hogy megzsarolta őket a kormány. Szerinte a kormány 130 milliárd forintot szán a béremelésre, amelynek feltételeit némelyik bíró így, némelyik bíró úgy ítéli meg.
A jelek szerint az OBT-ben is vita van erről. Szerintem a kormánynak van egy fair ajánlata, Tuzson Bence igazságügyi miniszter úr erről elég sokat beszélt. Egy nagyon jelentős összegű béremelés. Hosszú évek, hónapok óta zajlik a hergelés, hogy nem akar a kormány az ügyben előrelépést, de igen, a kormány szeretne előrelépést
– jegyezte meg.
A politikai igazgató szerint ekkora béremelésre csak az egészségügyben és az oktatásban volt hasonló.
Teljesen természetes, hogy amikor béremelés van, akkor az elvárásokat is ahhoz hozzá kell igazítani
– fogalmazott Orbán Balázs, aki szerint nincs olyan elvárás, amely elfogadhatatlan lenne.
Természetesen a műsorban sem kerülték meg az elmúlt napok legnagyobb felfordulását kiváltó eseményét, azt, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke országjárása során el akart látogatni a pécsi gyermekotthonba. Az intézménybe azonban nem jutott be, helyette Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója várta, akivel Török Gábor szerint „politikatörténeti pillanatot” hoztak létre azzal, ahogyan egymással beszéltek a nyilvánosság előtt.
„Ezek az ügyek, ezek a Magyar Péter-jelenséghez kötődnek. Ő egy botrányos szereplője a magyar politikának, már a belépése, az ittléte, minden megnyilvánulása botrányos. Menczer Tamás nem tett mást, mint a politikai közössége képviseletében megpróbált válaszokat adni ezekre a provokációkra” – értékelte a jelenetsort Orbán Balázs, aki szerint ugyan lehet minősíteni Menczer Tamás stílusát, de ő csak megpróbálta a méltatlan támadásokat visszaverni.
Szerintem a fideszes közösséget megnyugtatja, hogy Magyarországnak van egy miniszterelnöke, aki a nemzeti érdeket képviseli, aki a Vatikánban tárgyal a békéről, aki megpróbálja az ország ügyeit előrehozni. És ezzel szemben van egy ellenzéki szereplő, aki meg mindennap valamilyen botrányos, vállalhatatlan, felfoghatatlan jelenettel, valakinek a megsértésével akar a médiaérdeklődés homlokterében maradni. Ez az alternatíva, ezek közül lehet választani
– tette hozzá Orbán Balázs.
Szerinte a Fidesz nem ijedt meg, hanem erős, egységes, miközben a Tisza Párt nem mer elindulni a Tolna megyében hamarosan megrendezésre kerülő időközi választáson. Hozzátette, hogy „ne tegyünk úgy”, mintha Magyar Péter intézménybejárása a gyerekekről szólna, és jogos, hogy nem mehet be, mert nem úgy viselkedik, de azt nem tudja, hogy másik EP-képviselő bemehetne-e ezekbe az intézményekbe.
Én nem tudom az erre vonatkozó részletes szabályokat. Erre van egy részletes jogszabályi rendszer, van egy részletes protokollrendszer. Alapvetően azt szoktuk mondani, hogy választási kampányokban gyerekeket kampánycélokra felhasználni nem lehet. Ezzel kapcsolatban szoktak is ügyek lenni. Tehát én valójában azt gondolom, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszer működtetéséért van egy felelős politikai réteg. Nekik van dolga a gyermekvédelmi intézményrendszerekben
– fogalmazott Orbán Balázs.
A politikai igazgató azt is megjegyezte, hogy ő látja, hogy „minden héten, minden hónapban” készülnek el újabb felújítások ezekben az intézményekben, mert a kormány egyik legfontosabb célkitűzése a gyermekvédelem, de ezekről nem szokott beszámolni az ellenzéki oldal.
A magyar gyermekvédelmi rendszernek és a magyar államnak egyszerűen a gyermekek védelme érdekében valahol meg kell húzni a határokat, mert különben ebbe a bolondériába fogunk belemenni
– mondta el arra utalva, hogy szerinte Magyar Péter csak fel akarja használni a kampányához a gyerekeket, ahogy korábban a saját családját is felhasználta politikai céljainak elérésére.
(Borítókép: Orbán Balázs. Fotó: Daragó Napsugár / Index)