Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter felmentette a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. vezérigazgatóját, Pachner Róbertet, helyét Simon Attila vezérőrnagy veszi át. Kedden Vadai Ágnes közölte Facebook-oldalán, hogy az ügynökséget ért hekkertámadás dokumentumait 2053-ig titkosították. A szervereket zsarolóvírussal támadták a hekkerek, majd licitre bocsátották az így megszerzett adatokat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pénteken felmentette Pachner Róbertet, a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. vezérigazgatói tisztségéből. A gazdasági társaság vezetőjeként Pachner Róbert a társaság működéséért és az informatikai biztonságért is felelt − tájékoztatott sajtóközleményében a szaktárca.
A vezérigazgatói feladatokat a jövőben Simon Attila vezérőrnagy, a Magyar Honvédség tábornoka látja el. A tábornok korábban az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be, előtte a különleges műveleti erőknél teljesített szolgálatot.
Kedd délután Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke jelentette be közösségi oldalán, hogy „2053-ig titkos a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hekkertámadásról tartott mai bizottsági ülés”, majd hozzátette, hogy a honvédelmi miniszter egy egész órát se töltött ezzel a témával, mert „sietnie kellett”.
A Telex kérdésére Vadai Ágnes csak annyit válaszolt, hogy „a hatályos jogszabályok alapján bármilyen adat megosztása büntetőjogi felelősséget von maga után”. A Honvédelmi Minisztérium megkeresésünkre még nem reagált.
November 14-én írtuk meg, hogy az Inc. Ransomware csoportja egy ötödik generációs zsarolóvírussal támadta meg a magyar Védelmi Beszerzési Ügynökség szervereit. A Magyar Hang akkor felkereste a hekkercsoport oldalát, cikkükben azt írták: ötmillió dollárt kérnek a magyar állami hatóságtól, ennek nyomatékosítására pedig már publikáltak is több tucat képernyőfelvételt a megszerzett számítógépes könyvtárakról, e-mailekről, könyvelési anyagokról, katonai beszerzési listákról, beruházási tervekről, és az ország katonai képességeit taglaló – nem nyilvános – anyagokról.
A támadás a nyilvánosságra hozott képernyőmentések adatai szerint októberben történhetett, amit alátámaszthat a magyar katonai hivatal oldalán egy üzemzavarról szóló hír is.
Az incidensről a Magyar Hangnak egy névtelenséget kérő szakértő úgy nyilatkozott: „A nyilvánosságra került katonai beszerzésekből bárki fontos következtetéseket tud levonni arról, hány katonánk szolgál, milyen eszközeink vannak, miket tervezünk megvenni. Ilyen információkért pár évtizeddel ezelőtt kémek haltak meg, most bárki számára szabadon elérhetők.” A 444 később megírta, hogy az ellopott fájlokat egymillió dollárért árulják a zsarolók.