December az ajándékozás hónapja: az ünnepi időszakban nemcsak családi körben, hanem céges rendezvényeken is dívik az ajándékosztás. A munkáltatók az év vége felé gyakran ajándékozzák meg dolgozóikat és üzleti partnereiket. Utánanéztünk, milyen adózási szabályok vonatkoznak a céges karácsonyi ajándékokra.
Karácsony felé közeledve jó tudni, hogy minden ajándékozás egyúttal szerződés is, amely az ajándékozó és a megajándékozott között jön létre. Mivel a szerződések nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is születhetnek, az ajándékozási szerződés legtöbbször már azzal létrejön, ha valaki az ajándékot elfogadja. Az ingatlan ajándékozását viszont mindig írásba kell foglalni. A Polgári törvénykönyv más esetekben szerencsére nem írja elő kötelezően az ajándékozási szerződés írásba foglalását.
Decemberben a cégek gyakran ajándékozzák meg dolgozóikat és üzleti partnereiket. Ennek egyik legtipikusabb formája az üzleti ajándék, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok (például adventi ünnepség) keretében adhatnak a cégek – alkalomtól és értékhatártól függetlenül.
Üzleti ajándék lehet például desszert, kávé, ital, illetőleg konkrét termékre vagy szolgáltatásra szóló utalvány. Bizonyos termékek, mint a nemesfémek és ékszerek, viszont csak akkor adhatóak üzleti ajándékként, ha az az adott cég profiljába illik. További lényeges korlát:
a cég nem adhat üzleti ajándékot a munkavállalójának.
Üzleti ajándéknak minősülő tételek adóalapja az ajándék bruttó értékének 1,18-szorosa, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Idén kedvezőbbé váltak a csekély értékű ajándékra vonatkozó szabályok. 2024 előtt a cégek évente csak egy alkalommal, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben adhattak a bértől kedvezőbb adózású ajándékot.
2024-től a munkáltatók már évente három alkalommal adhatnak csekély értékű ajándékot a munkavállalóknak.
Az ilyen ajándék lehet termék, szolgáltatás vagy ezekre beváltható utalvány is. Ha viszont az ajándék értéke meghaladja a minimálbér 10 százalékát (idén 26 680 forintot), akkor az ajándék teljes összege munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót, 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
A csekély értékű ajándéktól meg kell különböztetni az ajándéktárgyat, amelyet egyidejűleg több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében adnak át, és az átadott ajándék értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát (2024-ben 66 700 forintot). Ha viszont az ajándéktárgy értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, vagy az ajándéktárgy átadása nem rendezvény keretén belül történik, adózni kell utána.
A munkáltató évente nem pénzben adott juttatásként adómentesen biztosíthat a minimálbér összegéig (idén 266 800 forintig) sportrendezvényre vagy kulturális szolgáltatásra belépőt, bérletet. Ezekhez 2025-től az állatkerti belépő is csatlakozik majd.
Tavaly november óta adómentes a közvetlenül a borászattól vásárolt, palackozott, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor, borászati termék juttatása, amennyiben arra
A borászati termékek juttatása után ilyen esetekben nem szükséges személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót fizetni.
(Borítókép: Shutterstock)