A miniszteri beszámolót megelőzte az első napirendi pont, amely Lukács László György (Jobbik) és Harangozó Tamás (MSZP) kezdeményezésére az alábbi volt: „Előzetes állásfoglalás Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Tajti Norbert KNBSZ-főigazgató meghallgatásának megtartásáról a Védelmi Beszerzési Ügynökség elleni zsarolóvírus-támadásról, továbbá az adatszivárgással érintett dokumentumok köréről kérdésben”.

Harangozó Tamás (MSZP) a hackertámadás ügyében több kérdést is feltett:

• Tudják-e pontosan, hogy milyen adatok kerültek ki?
• Fizettek-e a hackereknek?
• Jelen pillanatban hol tart az ügy?
• Milyen okból mentették fel a Védelmi Beszerzési Ügynökség vezetőjét?
• Egyéb szakmai vagy politikai felelősségvállalás várható-e?

Kósa Lajos – a bizottság elnöke – jelezte Harangozó Tamásnak, hogy a feltett kérdések egy részére csak zárt ülésen lehet válaszolni.

Amit ön csinál, az provokáció

– jelentette ki a kormánypárti képviselő.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdésben szereplő tárgykörben a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülésén részt vettek, azon minden ellenzéki képviselő jelen volt, az ott elhangzott kérdésekre nagy részletességgel és hosszan válaszoltak. Az ügyben folyamatban van a nyomozás.

Bűncselekmény történt pénzügyi haszonszerzés érdekében egy zsarolószervezet által, aminek sértettje a Védelmi Beszerzési Ügynökség

– jelentette ki a honvédelmi miniszter, aki elmondta, hogy ilyen és más jellegű kibertámadások folyamatosan, nagy számban érnek intézeteket. Vannak köztük sikeresek is, például a csehek hasonló adataihoz is hozzáfértek.

A miniszter kifejtette, mindent meg kell tenni annak érdekében – és a kormány meg is tesz –, hogy a zsarolóvírusok elleni küzdelemben a nyertes oldalon legyenek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Védelmi Beszerzési Ügynökséggel kapcsolatban hangsúlyozta, az ügynökség szigetszerűen működik, az informatikai rendszerével nincs összekötve sem a haderő, sem a minisztérium.

Olyan adatok, amelyek a katonai struktúrákat, műveleti képességeket érintik, nem kerülhettek és nem is kerültek ki

– szögezte le a miniszter, hozzátéve, Magyarországon a beszerzések nagy fokú transzparenciával zajlanak. A támadás kettős zsarolási kísérlet volt, az egyik a szervezet megbénítására törekedett, ami nem járt sikerrel, a VBÜ folytatja tevékenységét, nincs érvényben beszerzési stop. Az adatszivárgásra vonatkozóan folyamatban van a nyomozás.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt is világossá tette, hogy a kormány elvszerűen jár el a kérdésben, bűnözőkkel nem tárgyalnak, és nem is fizetnek nekik. A legfontosabbnak a nemzetközi nyomozást nevezte, és elrendelte az azonnali intézkedések megtételét a további adatszivárgás megakadályozása érdekében, valamint vizsgálóbizottságot is felállítottak, és zajlik a nemzetközi nyomozás.

A miniszter elárulta, a vizsgálóbizottság megállapításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy vezetőcserére van szükség a VBÜ élén. Pachner Róbertet Simon Attila váltja, akit a tárcavezető úgy jellemzett, hogy a különleges műveleti háttere mellett megfelelő gazdasági tapasztalattal is rendelkezik.

Novák Előd (Mi Hazánk) érdekesnek nevezte, hogy nem politikai szinten találták meg a felelőst, és úgy vélekedett, ez a szivárgás a kibertéren kívül is veszélyezteti Magyarország biztonságát. Az ellenzéki képviselő ezután „sokszorosan túlárazott honvédelmi beszerzésekről kezdett beszélni”, mire Kósa Lajos közbevágott: „Az ég áldja meg! A hackertámadás a napirend, ön most átmegy a miniszteri meghallgatásra, ne tegye!” Novák Előd erre válaszul higgadtságot javasolt.

Harangozó Tamás (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy a VBÜ a nem megfelelő megoldás az adatvédelemre, vagy azt gondolják, hogy a vezetőcserével megoldhatók a problémák? Szalay-Bobrovniczky Kristóf erre azt válaszolta, hogy zajlik a nyomozás, vizsgálják az eseményeket, és levonják a szükséges konzekvenciákat.

Kiemelt időszak jön az orosz–ukrán háborúban

Az ülés második napirendi pontjaként megtette éves beszámolóját Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter azzal kezdte, hogy a veszélyek korát éljük, a háború mindennapjaink részévé vált, sőt olyan eszkalációs lépések is történtek, amelyek a nukleáris eszközök bevetését a horizontra helyezték.

A tárcavezető úgy látja, Donald Trump beiktatásáig és a politikai irányának meghatározásáig különösen kiemelt időszaka a háborúnak.

Nincs katonai megoldása a háborúnak

– jelentette ki a miniszter, azzal folytatva, hogy a korábbi ukrán ellentámadás megtorpant, azóta állóháború zajlik, az utóbbi hónapokban az orosz fél – kihasználva létszám- és hadianyagelőnyét, rendezve sorait, vezetésirányítási rendszereit – lassú, felőrlő jellegű ellentámadásba ment át, amellyel szemben az ukrán fél személyi, anyagi hátrányát csak annyiban tudja kompenzálni, hogy lassítja ezt a folyamatot. Magyarország álláspontja a kezdetektől az volt, hogy csak diplomáciai úton szabad és kell megoldást találni.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindkét oldalon további eszkalációt lát: nyugati államok engedélyezték bizonyos fegyverrendszerek orosz területen történő bevetését, az oroszok pedig működésbe hoztak egy olyan rakétarendszert, amely ellen nem vagy alig lehet védekezni.

A miniszter összegzésül közölte, az előttünk álló időszak kiemelt, potenciális eszkalációval járó időszak az orosz–ukrán háborúban, ezért a higgadtságnál, a józanságnál és a diplomáciai erőfeszítéseknél nincs fontosabb.

„Elfogadhatatlan sajtócsúsztatások, rémhírterjesztések”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezután sorra vette a további térségeket:

• Közel-Kelet – A kormány üdvözli az izraeli–libanoni tűzszünetet. Néhány nappal ezt követően megindult az a folyamat, amely a szíriai rezsim bukásához vezetett. Ezzel kapcsolatban a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy „hazánkig elérő elfogadhatatlan sajtócsúsztatások, rémhírterjesztések történtek”, amelyeknek a kivizsgálására sor kerül. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint egy Magyarország számára veszélyes helyzetből próbálnak az érintettek belpolitikai előnyt kovácsolni.
• Afrika – A miniszter közölte, Magyarország biztonsága nem a határainkon kezdődik, hanem távolabb. A kormány elkötelezett amellett, hogy a problémákat a keletkezésük helyszínén kezeljék. Kiemelt figyelmet fordítanak a Száhel-övezetre, amely az illegális migráció egyik kiindulási pontja. A kormány komplex segítségnyújtási csomagban gondolkodik, Csád tekintetében ez katonai elemet is tartalmaz.
• Nyugat-Balkán – Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy látja, jelenleg is az etnikai, gazdasági, vallási körülmények folyamatos feszültséget tartanak fenn, amelynek oldásához a legfontosabb lépés az lenne, ha csatlakozhatnának ezek az államok az Európai Unióhoz.

A honvédelmi miniszter célja

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte:

Nekünk és nekem is az a célom, hogy magas műveleti értékkel bíró, nagy hadrafoghatóságú, jól felszerelt, digitalizált és lehetőleg nemzeti érzelmű haderőt biztosítsunk a magyar emberek védelmére.

A miniszter szerint most jó katonának lenni, sok olyan változás történt, amelyeknek köszönhetően a katonai pálya ismét visszakerült az emberek választási lehetőségei közé. A hadfelszerelés, a toborzás, a kiképzés, az eljárások elkészítése és azok bevezetése felfogható egy haderőfejlesztési képletnek is, amelynek ha bármelyik eleme nulla, akkor az egész képlet nulla lesz. Ezeket egyszerre és egymással összefüggésben kell lebonyolítaniuk.

Hadfelszerelés tekintetében rendkívül nagy lépésekkel haladnak, már 2015–2016 környékén megindult a program, amelynek folyamatosan érkeznek be a gyümölcsei, többek között a Leopard harckocsik, a Lynx harcjárművek, a helikopterek, az izraeli Vaskupola elemei, a KC–309-es szállítógép, a tüzérképesség visszaépítéséhez szükséges eszközök, a Gidránok, a csapásmérő képességgel rendelkező drónok, valamint a Gripen-flotta bővítéséhez az új gépek. Folyamatban van a Digitális Katona Program is, ami a katona egyéni felszerelését érinti.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, az eszközök beszerzésének önmagában nincs értelme, ha nincs megfelelően kiképzett katona, „meghívót küldtünk a magyar fiataloknak, nem behívót”. Hosszabb ideje tartó nagy és jól látható kampány keretében tettek értékajánlatokat, az „Embert a vasra!” kampány komoly sikerrel zárult, emellett sikeres volt a területvédelmitartalékos-kampány is, néhány hónap alatt 3500 magyar fiatal csatlakozott már, ilyen rövid idő alatt ennyi jelentkező nem volt, mióta önkéntes alapú a honvédség. A toborzást a jelentős reálbér-növekedés is segítette.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megemlítette az infrastruktúra-fejlesztéseket, valamint a védelmi ipar fejlesztését, amely stratégiai cél, Magyarország részt vehet a nagy harckocsifejlesztésben is, valamint zajlik a Lynx-gyártás, a lőszergyártás, és a Gidránok is Magyarországon készülhetnek. Létrehozták a Védelmi Innovációs Kutatóintézetet is.

Egyenruhás szakszervezet helyett magas műveleti érték és komoly hadrafoghatóság

A miniszter mélyreható szervezeti kultúraváltásról is beszélt, amelynek célja, hogy „az egyenruhás munkavállalók szakszervezetéből egy magas műveleti értékkel és komoly hadrafoghatósággal rendelkező” honvédséggé alakuljanak. Ebben is nagy lépésekkel haladnak, ennek központi eleme a jogi környezet átalakítása volt, amelynek következtében rugalmasabbá vált a működés, könnyebben lehet döntéseket hozni. Az állományilletékes parancsnokokat helyezik olyan helyzetbe, hogy a szükséges döntéseket önállóan is meg tudják hozni – kis alegységes manőverezés történik szinte mindenütt az orosz–ukrán fronton, de ezt érdemes békében is gyakorolni.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte azt is, hogy nemzeti érzelmű legyen a honvédség, a magyar katona önbizalmának visszaállítása kiemelt figyelmet érdemel. Ennek része az alakulatok történelmi hagyományának ismerete, azok nemzeti bázison nyugvó elnevezése és a katonai szimbolika. Nagy energiát fordítanak az emlékhelyek és hadisírok gondozására is.

A honvédelem tantárgy 140 partneriskolában kerül oktatásra, 15 ezer magyar diákhoz jut el, sok pozitív visszajelzést kapnak. A Honvéd Kadét Program is folytatódik 150 iskolában. A honvédelmi táborok kimagaslóan népszerűek, valamint sikeres a Bálna Honvédelmi Központ működtetése is. Városi bálnácskák kiépítésén is dolgoznak, emellett megszületett az a döntés, hogy az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság fogadja be a magyar hősiesség ezer évének panteonját.

Csaknem ezer fővel vannak jelen magyar katonák különböző missziókban

Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, hogy Magyarország szuverén, érdekeken nyugvó külpolitikát folytat. Egyidejűleg közel ezer fővel vannak jelen megfigyelő, kiképző és békefenntartó missziókban, sok jó visszajelzést kapnak. A miniszter kiemelte a KFOR-t, valamint az Európai Unió egyetlen katonai misszióját, az ALTHEA-t, amelynek jelenleg magyar vezetése van. A jövő évi költségvetésben is fenntartják a NATO által elvárt, GDP-arányos, 2 százalékos ráfordítást.

Ellenzéki össztűz

Novák Előd (Mi Hazánk) többek között arról érdeklődött, hogy

• belátják-e, hogy „a korrupciós rekordnak minősülő katonai beruházások nemzetbiztonsági szempontból is károsak?”. A képviselő a kiszivárgott adatok alapján több eszköz esetében konkrét árakat is említett.
• Miért tartják szükségesnek „vendégmunkások” felvételét a honvédségbe? „Nem kellene kirekeszteni az oltatlanokat és a hazafiakat” – közölte Novák Előd.
• Milyen állapotban vannak az óvóhelyek, a lakosság hány százalékának biztosítanának férőhelyet?
• Novák Előd kitért egy olyan vasútvonal-építésre is, amelyet katonai beruházássá minősítettek.
• A politikus „rendkívül álságos” kormányzati propagandának nevezte, hogy Magyarországon keresztül nem jutnak el fegyverszállítmányok Ukrajnába, ha azok más országok érintésével mégis eljutnak a frontra. Novák Előd arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború közvetett támogatása lehet, ha a magyar Gripenek azért védik a szlovák légteret, mert Szlovákia Ukrajnának adta a vadászgépeit.
• „Hány ukrán katonát képeztek ki Magyarországon, még akkor is, ha egészségügyi képzést kaptak?”
• Novák Előd kijelentette, hogy a magyar katonákat ne vigyék külföldre, mert az növeli az ország terrorfenyegetettségét. Arra is kíváncsi volt, hogy a leendő csádi, valamint a korábbi iraki és afganisztáni misszióra mekkora összeget fordítottak.

Lukács László György (Jobbik) többek között arról beszélt, támogatják azt a törekvést, hogy jól felszerelt és erős hadsereg legyen annak érdekében, hogy Magyarország a sok fenyegetettséggel járó világban is meg tudja védeni magát.

A jobbikos frakcióvezető a határőrség visszaállításáról, valamint a szíriai helyzet okozta lehetséges biztonsági fenyegetésről is érdeklődött.

Harangozó Tamás (MSZP), azzal kezdte, hogy „most jó miniszternek lenni, most jó kormánynak lenni, most jó annak az 5-6 embernek lenni, akik azt csinálnak az országgal és katonákkal, amit akarnak”. Az ellenzéki képviselő úgy látja, a törvényben garantált legalapvetőbb jogait is elveszik a katonáknak.

Harangozó Tamás más témák mellett arra is kíváncsi volt, hogy Orbán Gáspár milyen alapon tárgyal Magyarország nevében egy külföldi országban.

„Olyan amatörizmusról tesz tanúbizonyságot, ami kellemetlen”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf Novák Előddel közölte, hogy a beszerzés egy szakma, „a kérdéséből látom, hogy nem az ön szakmája, de nem is az én szakmám”. A beszerzések a hatályos jogszabályoknak megfelelően történnek.

A miniszter közölte, hogy amikor Novák Előd adatlopásból származó információkat hasonlít – amelyek hitelessége is megkérdőjelezhető – az interneten elérhető, légből kapott adatokhoz,

akkor olyan amatörizmusról tesz tanúbizonyságot, ami kellemetlen.

A miniszter a további felvetésekre elmondta:

• A vasútépítésre vonatkozó kérdések nem tartoznak a tárcához.
• Egyértelmű az álláspontjuk, amely alapján eljárnak: Magyarországon keresztül nem mennek fegyverek Ukrajnába. 117 ukrán vett részt egészségügyi kiképzésben, de ez nem katonai jellegű volt.
• Nem óhajtanak különböző szélsőségesek képviselőinek katonai képzést biztosítani. A belépésről hatályos jogszabály rendelkezik, és vizsgálat is megelőzi azt.
• A határőrség kérdése részben megoldott, a határvadász egység működik.
• A miniszter Szíriával kapcsolatban újra megemlítette azokat az újságírókat és politikusokat, „akik felfoghatatlan módon játszottak mindannyiunk biztonságával, amikor ellenőrizetlen információkat tényként közöltek”, a Mókus őrsöt sem bízná rájuk. Bagatellizálni nem akarja a kérdést, de nem tudja megjósolni, mi következik Szíriában, a nagyarányú illegális migráció lehetősége benne van a helyzetben.
• A szolgálati érdek a veszélyek korában mindennél fontosabb.
• A honvédség készen áll a csádi misszióra, a céljaik változatlanok. „Orbán százados úr személyére továbbra is az az irányadó, miszerint ő egy kiválóan képzett magyar katonatiszt, jogi tudással is rendelkezik, több nyelven beszél, a kabinetem tagja, részt vesz a csádi misszió előkészítésében” – árulta el a tárcavezető Orbán Gáspárról.

(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2024. december 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)