Kedden tartották Lázár János éves meghallgatását az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságában. Az építési és közlekedési miniszter kifejtette, a magyar vasúthálózat fele beteg, de a választópolgárok a közutat részesítik előnyben, így annak kell elsőbbséget élvezni a fejlesztésekben is. A miniszter emellett kitért arra, milyen tervei vannak, hogy a magyar gyorsforgalmi utak önfenntartóvá váljanak.
Az ellenzéki képviselők nem akartak részt venni Lázár János építési és közlekedési miniszter éves beszámolóján a Vállalkozásfejlesztési Bizottságában, így a miniszter a félig üres asztalnál, nyugodtan kezdhette el beszámolóját, tudva, hogy nem kell nehéz kérdésekre válaszolnia a végén. Lázár János hangsúlyozta, a minisztériuma az ország egyik legnagyobb munkaadója, hiszen csak a MÁV-csoportnál 53 ezer embernek adnak munkát, összesen pedig több mint 60 ezer munkavállalóért felelnek, miközben az ő tárcájának van a legnagyobb költségvetése, hiszen 2400 milliárd forintból gazdálkodnak.
Megemlékezett arról, hogy 2022-ben 307 projektet állítottak le, azonban azóta 125 projekt elindult, amelyek a következő 4–5 évben valósulnak meg, ezen beruházások összértéke pedig meghaladja a 6 ezer milliárdot.
Ezek a beruházások nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, azonban 2024-ben visszaestek mind a magán, mind a közberuházások
– vallotta be Lázár János, viszont kiemelte, a beruházások számának visszapattanására számítanak 2025-ben és 2026-ban, az engedélyezési eljárások alapján.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, az országos Országos Építészeti Tervtanács 55 ülés alatt 2092 darab tervet vizsgált meg, amelyeknek csak egyharmadát utasították el. Lázár János hangsúlyozta, az új szabályozás értelmében nemcsak az állami, hanem az önkormányzati beruházásokra is hatásuk van, ugyanis dönthetnek úgy, hogy azokat átveszik az önkormányzatoktól.
Felmerült az a félelem, hogy a minisztérium elveszi az önkormányzatok azon jogkörét, hogy megvalósítsanak saját projekteket. Jelzem, ez nem történt meg, mindössze az esetek egytizedében döntöttünk úgy, hogy beszállunk az önkormányzatok által eltervezett beruházásokba
– részletezte a miniszter, aki elmondta, csak az útfelújításokhoz kapcsolódó beruházásokat vették át, mert úgy gondolják, azokat egységesen kell megvalósítani.
Az építési beruházások után a miniszter áttért a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre, különös figyelemmel a MÁV-ra, mely az elmúlt hónapokban sok kritikát kapott. Kifejtette, adataik szerint 4–4,5 millió ember kel útra minden nap tömegközlekedési eszközök segítségével munkába vagy iskolába, ezért nagy felelősségük van abban, hogy időben elérjék úti céljukat, ugyanis a késések gyengítik a magyar gazdaság versenyképességét.
Összesen 9000 kilométer vasúti sín van, ebből 6009 kilométert használunk személyszállításra, amelyek közül 3–4 ezer sebességkorlátozva van
– fejtette ki az építési és közlekedési miniszter, aki hangsúlyozta, „a magyar vasúthálózat fele beteg”, annak ellenére, hogy rengeteg embert érint ennek használata.
Lázár János arra is kitért, hogy a MÁV finanszírozásában követik a nemzetközi trendeket, vagyis a lakosság a közlekedési cég fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges összeg 30 százalékát adja, az állam pedig biztosítja a további 70 százalékot. Céljuk, hogy olcsó és jó minőségi szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ezek közül már egyet, az olcsóságot sikerült elérniük, hiszen jelentősen csökkentették a bérletárakat.
A 2020-as évek legnagyobb rezsicsökkentését hajtottuk végre
– fogalmazott a miniszter, aki elmondta, pontosan ugyanannyi bevétele lett a MÁV-nak az idei évben a bérletekből, mint tavaly az árcsökkentés ellenére, ez pedig azt jelenti, hogy többen veszik igénybe a szolgáltatásaikat.
Lázár János azonban nemcsak a MÁV-ot szeretné megreformálni, hanem a lakhatási válságot is megoldaná, és célja, hogy jó és olcsó lakhatást biztosítson mindenkinek.
Sokan nem értik, hogy miért szigorítottunk az építési szabályokon, ha olcsóbb lakhatást szeretnénk biztosítani
– jegyezte meg a miniszter, aki elmagyarázta, az új szabályok, mint a magasabb minimum-belmagasság és a magasabb minimális lakás-alapterület azért szükségesek, hogy minőségi otthonok jöhessenek létre.
Az új szabályozás szerinte 2–4 százalékkal drágítja az ingatlanok felépítését, miközben a beruházók 20–25 százalékos hasznot szereznek, így szerinte nyugodtan le lehet csípni ennyit a beruházóktól, „nem kell őket sajnálni”. Hozzátette, tudja, hogy a fiatal párok nem rohangálnak 50–60 millió forinttal a zsebükben, így minden forint számít, de a kormány nem engedheti meg, hogy a beruházók élhetetlen lakásokat adjanak el.
Sokan támadnak emiatt, de én büszke vagyok arra, hogy a magyarországi legnagyobb építési vállalkozók közül csak három külföldi
– jegyezte meg, majd kiemelte többek között a Marketet és a Mészáros és Mészárost.
Az ellenzéki pártok közül egyedül a Mi Hazánk vett részt a bizottsági ülésen, a baloldali pártok nem voltak kíváncsiak a miniszter éves beszámolójára, így a feltett kérdésekkel nem támadták túlságosan a miniszter eddigi munkáját.
Szatmáry Kristóf, a bizottság alelnöke arról érdeklődött, hogyan kívánja a miniszter úr fenntartani az elmúlt években megszerzett versenyelőnyünket a közutak fejlettségi állapotában. Szerinte ez a kérdés azért fontos, mert a kkv-k jelentős része a közutakat preferálja a vasúttal szemben, ezért ez az előny nagyban hozzájárul a versenyképességükhöz. Emellett a fideszes képviselő arra is kíváncsi volt, mikorra várhatóak a HÉV-felújítások.
Tasó Lászlót, a bizottság másik alelnökét pedig az érdekelte, hogy a miniszter hogyan akarja eltörölni a rossz szokást, mely szerint a közbeszerzéseknél csak az számít, hogy minél alacsonyabb az ár, de a minőségi és technikai feltételeket nem veszik figyelembe.
A Mi Hazánk képviselője és a bizottság elnöke, Apáti István először felhívta arra a figyelmet, hogy az ő pártján kívül más ellenzéki szereplő nem vett részt a miniszter meghallgatásán.
Ez, ugye, nem egy koalíciós ajánlat?
– kérdezett közbe nevetve Lázár János, amire Apáti István egyből leszögezte, szó sincs ilyenről.
A bizottság elnöke arról érdeklődött Lázár Jánosnál, hogy a lakhatási válságot miért nem az üresen álló 600 ezer ingatlan felújításával akarja megoldani a kormány, valamint arra is kíváncsi volt, mikor fejeződnek be a csengeri börtön munkálatai.
Lázár János először Apáti István kérdésére reagálva elmondta, az elmúlt időszakban meglepően sokan kérdezték őt a csengeri börtön munkálatairól.
Sok képviselőtársam érdeklődött nálam a börtönről, lehet, hogy ennek a mostani közéleti helyzet az oka
– jegyezte meg viccelődve a miniszter, aki elárulta, már befejeződtek a munkálatok.
A közúti fejlesztésekkel kapcsolatban a miniszter elmondta, jelenleg profitábilis a gyorsforgalmi, fizetős utak építése a magyar állam számára, mert sokan használják őket, és a jövőben szeretné, ha az ebből származó bevételek felújításra és fejlesztésre mennének, ezzel kialakítva egy önfenntartó közúthálózati rendszert. Megjegyezte, most a vasutat kell rendbe rakniuk, utána pedig az alacsonyabb rendű utak fejlesztése kerül sorra.
Kifejtette azt is, jelenleg az államnak nincs forrása arra, hogy önerőből felújítsa a nagy budapesti vasútállomásokat és az összes vidéki vasútállomást, ezért van szükség a magántőke bevonására. Erre viszont úgy kerül sor, hogy a területek tulajdonosa az állam marad, így ha a magántőke bevételt szerez azokon a területeken, akkor abból az állam is részesedik. De szerinte ha ma egy választópolgárt megkérdezünk, hogy a vasút vagy a közút a fontosabb, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindenki a közutakat támogatja, ezért élveznek azok elsőbbséget.
A miniszter kitért arra is, hogy a 600 ezer üresen álló ingatlannak a jelentős része vidéki településeken található, így önmagában azok felújítása nem oldaná meg a problémát. Viszont a nagy vidéki beruházások, amelyek munkahelyet teremtenek, valamint a lakhatási támogatások sok ipari központhoz közeli faluban fellendíti az életet. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy a kistelepülések megfelelő úthálózattal kapcsolódjanak a járásközpontokhoz.
(Borítókép: Lázár János 2024. december 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)