Nemcsak a közvéleményt, hanem a politikusokat is felháborította, hogy a 11 éves Till Tamás ellen 2000-ben elkövetett gyilkosság elkövetője, F. János szabadon távozhatott a rendőrségről, mert tette már elévült. Miközben évről évre puhulnak az elévülés szabályai, fejlődik a bűnügyi technika és az igazságügyi orvostan, adódik a kérdés: Kinek az érdekeit szolgálja, hogy még ma is vannak olyan súlyos bűncselekmények, amelyek bizonyos idő eltelte után elévülnek?
Óriási közfelháborodást keltett, hogy a Till Tamás elleni, 24 évvel ezelőtti gyilkosság tettese, F. János szabadon távozhatott a rendőrségről, mert tette 2015-ben elévült. Az ügyről tartott rendőrségi sajtótájékoztatón Petőfi Attila vezérőrnagy megjegyezte: a történtek kimerítik a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés fogalmát. Ha ez így van, akkor egy hasonló ügyben – a ma hatályos szabályozás alapján – már nem évülne el a tettes cselekedete.
Huszonnégy évi nyomozás után idén augusztus elején jelentette be a rendőrség, hogy a kisfiú vélhetően emberölés áldozata lett. Június 11-én kaptak egy fontos információt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségtől, hogy egy gyermekotthon lakója fenyegetés vagy pénz hatására segített elásni egy gyereket a vármegyében. Kiderült, hogy Till Tamást egy akkor 16 éves fiatal ölhette meg, akinek a neve az első 24 évben nem vetődött fel a körözési eljárásban. F. János november 28-án a kihallgatásán beismerte a tettét, és részletes vallomást tett.
Az emberölési ügy szempontjából már hiába, mert tette – az elkövetéskor hatályos szabályok miatt – 2015-ben elévült.
Mondhatni, sovány vigasz, hogy egy rendőrségi közlemény szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság F. János ellen nyomozást rendel el, mégpedig az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt. Az elkövető befolyásolhatott tanúkat, valamint ő maga is hamisan vallott korábban. Ezekért a tetteiért akár nyolc évre is rács mögé kerülhet, mivel ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
A gyilkosság elévülésének híre hatalmas hullámokat vert. Till Tamás szülei elfogadhatatlannak tartják, hogy a fiukat ácskapoccsal agyonverő F. János szabadon távozhatott a rendőrségről. A szülők elmondták, azzal már megbirkóztak, hogy fiuk meghalt, de azzal, hogy a gyilkost nem vonják felelősségre, nem tudnak.
Az ügyben több politikus is megszólalt. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Facebook-posztjában felfoghatatlannak nevezte, hogy ilyen megtörténhet hazánkban. Ezért követelte, hogy
a kormány azonnal nyújtson be jogszabály-módosítást, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő, egy gyilkosság büntethetősége fiatalkorúak esetén se évülhessen el. Egy normálisan működő országban egy gyilkosság nem maradhat büntetlenül!
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke Facebook-videójában több kérdést is feltett: Ki mondta, hogy a bűncselekmény elévült? Ki hozta a szabályt annak idején? Tisztességes-e ez a szabály? Bár a politikus elmondása szerint abszolút érti a mai szabályozás mögötti megfontolásokat, úgy vélekedett: „Minden generációnak joga van újragondolni a saját életét, és a szabályokat is újragondolni.”
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője december 11-én azt közölte a Facebookon, hogy a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportja törvénymódosítást kezdeményez az ügyben, és Zsigó Róbert javaslata már csütörtökön a parlament bizottsága elé kerülhet. Kocsis Máté később közölte: a Fidesz frakciója biztosan megszavazza a módosítást.
Az elévülés egy büntethetőséget megszüntető ok, ami azt jelenti, hogy – néhány kivételtől eltekintve – bizonyos idő eltelte után, ha nem történik semmi, az elkövetett bűncselekményért nem lehet büntetést kiszabni. A hatályos Büntető törvénykönyv az elévülést a büntethetőséget megszüntető okok között szabályozza, méghozzá az elkövető halála, a kegyelem, a tevékeny megbánás és a törvény különös részében meghatározott egyéb okok mellett.
A szakemberek az elévülés legfőbb indokának az idő múlását szokták felhozni. Az elkövetéstől számított hosszabb időtartam elteltével a bizonyítási eljárás lefolytatása, a tényállás felderítése akadályokba, illetve nehézségekbe ütközik, ami sok esetben bizonyítottság hiányában az eljárás megszüntetéséhez, illetve a vádlott felmentéséhez vezetne.
Csakhogy a bűnügyi technika és az igazságügyi orvostan is rohamosan fejlődik.
Till Tamás ügyében például a DNS-vizsgálat hozott áttörést. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ specialistái a csontvázlelet genetikai vizsgálata alapján kétséget kizáróan igazolták, hogy a csontváz a 2000-ben eltűnt kisfiúé. Ahogy az előzetes igazságügyi orvosszakértői vélemény is rögzítette, hogy az áldozat erőszakos úton vesztette életét, halála idegenkezűség eredménye.
Néhány évtizeddel ezelőtt kétségkívül nem voltak ilyen lehetőségei a bűnüldözőknek.
Ezzel együtt a jogalkotó is érezte, hogy lépnie kell, az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan puhította az elévülési szabályokat: a legtöbb bűncselekménynél kitolta az elévülési időt, azaz a korábbinál több időt adott a bűnüldözőknek a tettesek felderítésére, illetve a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ki is zárta az elévülés lehetőségét.
A szabálysértési törvény alapján a szabálysértések az elkövetéstől számított hat hónapon belül elévülnek. A polgári jogban is van elévülés. Az egyik alapvető szabály szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind a kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogyan az tőle elvárható. Az idő múlása – hasonlóan a büntetőeljáráshoz – a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, megnehezítve a valóságnak megfelelő igényérvényesítést. Ezért ha a törvény másként nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
Noha Gál Kristóf, az ORFK szóvivője a Till Tamás ügyében tartott augusztusi sajtótájékoztató elején kiemelte, hogy nincs ma Magyarországon felderítetlen emberölési ügy, azért egy-kettő mégis akad, sőt van olyan is, amelynek büntethetősége máig nem évült el.
A magyar kriminalisztika egyik legrejtélyesebb esete 1970. április 19-én hajnalban történt a miskolci nővérszállón, ahol különös kegyetlenséggel megölték a 23 éves Labancz Annát. A nyomozók szerint a gyilkosság hátterében feltehetően féltékenység vagy szerelmi dráma állt. De ki támadt a csinos ápolónőre? Egy kamaszfiú vagy egy, a lánnyal egyidős gépészmérnök, esetleg az elmeosztály segédápolója, netán az a főorvos, aki nem sokkal később az áthelyezését kérte? Nem derült ki, és miután a bűncselekmény 1990-ben elévült, így ma már senkit sem lehet felelősségre vonni.
Aztán 1977. március 4-én, kora délután kirabolták az OTP Hungária körúti fiókját. A két női alkalmazottat a tettes lelőtte. A nyomozók hiába találták meg a két töltényhüvelyt és feltehetően a tettes vérét is, hiába hallgattak ki számtalan tanút, ellenőriztek húszezer személygépkocsit, jártak utána több szálon is a lehetséges elkövetőknek – nem jártak sikerrel. A bűncselekmény azóta elévült. Kovács Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó, aki hosszú ideig vezette az ORFK „döglött ügyek osztályát”, fiatal nyomozóként vett részt a büntetőeljárásban. Mai napig bántja, hogy az ügyben semmilyen eredményt nem értek el.
Nem tudták megfejteni a titkot, holott talán közel jártak a megoldáshoz, és lehet, hogy az ügyiratban szerepelt is a tettes neve.
És végül: 1995. december 1-jén este fél hét előtt Pécs határában brutálisan meggyilkolták a 34 éves G. Csilla taxisofőrt. Tizenkét késszúrással sebesítették meg. Elvileg a G. Csilla elleni gyilkosság büntethetősége 2015-ben elévült. Igen ám, de 2010-ben a rendőrség ismét nyomozást indított az ügyben, ezért az elévülés megszakadt, és a félbeszakítás napjától az elévülés idő ismételten elkezdődött. Vagyis annak ellenére, hogy a bűncselekményt 29 éve követték el, 2030-ig nincs törvényi akadálya a gyilkos felelősségre vonásának.
(Borítókép: Petőfi Attila beszél a sajtótájékoztatón, melyen újabb bejegyzést tett közzé a rendőrség Till Tamás halálával kapcsolatban 2024. december 10-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)