A Mohu Budapest szerint az Európai Unió nagyvárosaiban jellemzően már évek vagy akár évtizedek óta olyan kontrollált gyűjtőpontos rendszer van érvényben, amely a lakosság számára tisztább és a mindennapokat megkönnyítő elvek mentén működik.

A Mohu érvelése szerint az 50 éve jellemző lomtalanítási rendszer rendetlenséget eredményez a közterületeken, fennakadásokkal járhat, zavarja a lakókat, több napra megnehezíti a parkolást, és a városképet, tisztaságot is jelentősen rontja.

A jelenleg érvényben lévő „mindenfajta lomot az utcára a ház elé pakolunk” típusú rendszer kivezetése, átalakítása már évek óta felvetődő kérdés a fővárosban. A kontrollált gyűjtőpontos lomtalanítási rendszerről pedig az alábbi megállapításokat küldték meg szerkesztőségünknek: 

• egy-egy kerületben az előre megadott időpontban akár 10 darab őrzött gyűjtőpontra lehet elvinni a kidobásra szánt lomot. A gyűjtőpont legtávolabb 800-1000 méterre lehet egy lakástól, jellemzően ennél jóval közelebb lesz. Valamennyi gyűjtőpont 3 napig tart nyitva.
• A házhoz menő szolgáltatás nem szűnik meg; igény szerint a kerületi önkormányzatoknak lehetősége lesz rászorultsági alapon kijelölni adott címeket, ahova a szolgáltató térítésmentesen házhoz megy, és elhozza a lomot.
• Mindemellett pedig egész évben már jelenleg is rendelkezésre áll a megrendelhető díjköteles házhoz menő lomtalanítási szolgáltatás is.
• A kontrollált lomtalanítás sikeresen működik szinte az összes európai uniós nagyvárosban, de a hazai nagy vidéki városokban is Zalaegerszegtől Nyíregyházáig. Budapest azon kevés település közé tartozik, ahol még a ház elé ömlesztve kirakott lomtalanítás a jellemző.
• A megoldás támogatja a környezettudatos és fenntartható hulladékgazdálkodási rendszerek működtetését és összhangban van a hazai jogszabályi környezettel, a körforgásos hulladékgazdaság elveivel.
• A kontrollált körülmények közötti átvétel tiszta hulladékfrakciókat eredményez, amik jól újrahasznosíthatók. Ráadásul a veszélyes hulladékától is szabályos módon szabadulhat meg a lakosság.
• Az új rendszerben a mindinkább elfogadottá váló környezettudatos hulladékgazdálkodás elveit az egyéni szinten is könnyebb megvalósítani, hiszen a megoldás lehetőséget biztosít a személyes társadalmi felelősségvállalásra, hulladékgazdálkodás mind.
• Az új rendszernek köszönhetően a városkép tiszta és rendezett marad a lomtalanítás idejére is, ami egy turisták által látogatott világváros esetében alapvető.
• Az új rendszerben a lakosság mindennapjait a legkevésbé érinti a lomtalanítás. Nem a ház elé lesz kidobva mindenfajta szemét, hanem egy biztonságos, őrzött helyen konténerekben szelektíven lehet leadni. A lomtalanítás ideje alatt a hulladék elszállítása folyamatos.

A cél a fenntartható hulladékgazdálkodás

A tájékoztatásuk szerint a jelenlegi fővárosi lomtalanítási eljárásban az utcára ömlesztve kihelyezett lomhulladékok és egyéb (részben veszélyes) hulladékfajták állandó ellenőrzése lehetetlen. Háttér-információnak pedig kiemelték, a jelenlegi fővárosi lomtalanításkor rengeteg ki nem helyezhető hulladék, például elektromos és elektronikai hulladék, veszélyes hulladék, ruhanemű, sitt, festék satöbbi, kerül a lomok közé.

Az így kihelyezett vegyes lom jellemzően lerakóba kerül, ez egyébként ellentétes Magyarország vállalásaival a kezelt hulladékok elhelyezésénél a lerakótól való eltérítésre vonatkozóan. Ráadásul számos esetben a lakossági lomtalanításra nem jogosult gazdasági társaságok, intézményi szereplők is kihelyezik hulladékaikat.

A lomtalanítás jelen formájában jelentősen rontja a fővárosi utcaképet, közrendet is. Gyakran a járdákon olyan méretű kupacok keletkeznek, hogy teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést; a zöldterületeken pedig károkat okoznak a növényzetben. A lomtalanítással járó nemkívánatos jelenségek továbbá turisztikai és közbiztonsági szempontból is károkat okoznak a városnak, számos rendőri és közterületi intézkedéssel jár

– olvasható a közleményben.

Majd a Mohu szerint az új, kontrollált fővárosi lomtalanítási megoldás alapelvei így festenek:

• a cél, hogy a kontrollált körülmények megteremtése érdekében a jövőben gyűjtőpontos lomtalanítás legyen, amely az egész évben ingyenes hulladékudvari beszállítás mellett kínál alternatívát a lomok kontrollált leadására.
• Egy-egy kerületben akár 10 darab őrzött gyűjtőpont is létesül úgy, hogy minden lakos átlagosan 800 méteren belül el tudjon érni egy gyűjtőpontot. Valamennyi gyűjtőpont 3 napig tart nyitva.

Így a közterületek rendezettek maradnak

A Mohu Budapest szerint a megoldás mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból támogatja a fenntartható hulladékgazdálkodási rendszerek működtetését. A kontrollált körülmények közötti átvétel tiszta hulladékfrakciókat eredményez, amik jól újrahasznosíthatók.

„A gyűjtőpontos lomgyűjtési eljáráskor közterületeink tiszták, rendezettek maradnak, és elmaradnak a jelenlegi lomtalanítás közismert, nemkívánatos, közrendet veszélyeztető jelenségei is” – összegezték.

Végezetül arra is kitértek, hogy a kontrollált lomtalanítási rendszer a régi, utcára ömlesztett lomtalanítási gyakorlathoz képest a szolgáltató számára nem jár költségmegtakarítással, tekintettel a gyűjtőpontok kiépítésének, körbekerítésének és őrzés-védelmének, valamint a helyben állandó gyűjtő, rakodó, szabályosan szelektáló szakszemélyzet többletköltségeire.